Politikai állatsereglet a Borsszem Jankó hasábjain

Absztrakt

A test vizuális megjelenítése, az arcvonások torzítása, a test és az arc átalakítása a humor vagy gúny kifejezésére a politikai élclapok fegyvertárának egyik fontos eszköze a 19. század második felében – politikai beállítódástól függetlenül. A század derekát követő két évtizedet, Magyarországon az élclapok darabszáma emelkedésének időszakát még inkább az emberi arcvonások változtatása vagy a férfiak nőként való megjelenítése jellemezte, míg a 19. század utolsó évtizedeiben már nem csupán a politikusok jellegzetes vonásait figurázták ki a rajzolók, hanem állatokként vagy félig ember, félig állatként is ábrázolták őket. Tanulmányomban arra keresem a választ, hogy a korszak népszerű, Ágai Adolf által szerkesztett kormánypárti vicclapjában, a Borsszem Jankóban az 1890-es években1 milyen módon alkalmazták a rajzolók a karikatúrákon a test eltorzítását és állattá alakítását mint a humor, illetve a gúny eszközét.