A grazi Bauernzeitung, a „magyar tartomány” elfeledett újságja?

Egy mozaik Magyarország 18. század végi sajtótörténetéhez

Absztrakt

A tanulmány azokat a lehetőségeket elemzi, amelyeket a grazi Bauernzeitung mint „ungarische Provinzialzeitung”, magyar tartományi újság tulajdonított önmagának. Magyarországról érkező leveleket a lap minden részében lehetett találni, a tulajdonképpeni újságban éppúgy, mint az adminisztratív- kereskedelmi részben, s nem utolsósorban az általános műveltséget szolgáló mellékletekben is. A túlzó, víziószerűen irányt mutató médiastratégiából nem hiányozhatott Magyarország, Horvátország és Erdély sem. Egyes vonatkozásokban jobban, máskor kevésbé, de mindenképpen Magyarországról szóló és Magyarországnak szánt újságról volt szó. Ebből a fontos térségből rendszeresen érkeztek információk Grazba, így autentikus forrásokból jutottak ismeretek e területekről a Habsburg Birodalom más országaiba és a német nyelvű térségbe. A levelezés által olyan „csomópontok” jöttek létre az „adatforgalomban”, amelyek a grazi hírközponttal voltak összeköttetésben. A híradás nem korlátozódott Stájerország környékére, hanem különösen Horvátországot és a katonai határőrvidék távolabbi őrhelyeit is átfogta. Ezenkívül a hírek származási helye a vizsgált időszakban tarka képet hív elő, a magyar szentkorona összes országát lefedve. De mivel kevés számú hirdetés érkezett innen, és a nekik szántak sem jelentek meg gyakran, ez a körülmény a legalkalmasabb arra, hogy az újság kiadójának önmeghatározását leleplezze, túlértékelésnek láttassa. A Bauernzeitung a helyi, mindennapi üzletek intézéséhez túl nehézkes volt, habár régiókat összekötő, nagyobb dimenziókban gondolkozó vállalkozások is előfordultak az újságban. Ez a sajtóorgánum mindenesetre a földrajzi távolságok áthidalásánál észrevehetően hátrányosabb helyzetben volt, mint a Habsburg Birodalom vezető médiavállalkozásai Bécsben, Prágában és Brünnben. Többletértékként nem kereskedelmi értelemben kell viszont az újság általános információközvetítését tekinteni a magyarországi, horvátországi és erdélyi olvasók számára. Az olvasóközönség természetesen mindaddig, amíg például a postai archívumok részletesebb adatokat nem nyújtanak, ismeretlen marad. Ahogyan az újságot e tanulmányban megkíséreltük megközelíteni, lényegében megerősítette a hírek származási országainak topográfiáját. Az elfelejtett magyar provinciális újságró való megemlékezés tehát főleg a német és magyar örökös tartományok közti kommunikációs összeköttetés viszonylatában mutatkozott termékenynek, különösen a déli periféria tekintetében.