Egyházellenesség a katolicizmus fővárosában

Az Egri Munkás antiklerikális cikkei (1910–1911)

Abstract

Az első világháború kitörése előtti években Egerben is megerősödött a szociáldemokrata munkásmozgalom. A baloldali szerveződésnek egyedi jelleget adott, hogy a hagyományosan katolikus többségű és sajátos társadalmi-gazdasági berendezkedéssel bíró érseki székhelyen a helyi kulturális és művelődési viszonyokra a katolikus egyház volt leginkább hatással. A progresszív szemléletű egri szocialisták és a konzervatív klérus között ennek köszönhetően éles ellentét alakult ki. A szocialista mozgalom befolyásának ellensúlyozására az egyház keresztényszocialista egyesületek alapítását támogatta, de a két irányzat közötti ideológiai ellentét az egész dualizmuskori lokális sajtóban végigkövethető.
Az 1910-ben induló és csak néhány hónapon át megjelenő Egri Munkás című lapból a helyi szociáldemokrata munkásmozgalom egyházellenes kritikája is jól megismerhető. Az alapvető eszmei különbségeken túl azonban az itt közreadott írások konkrét konfliktusokról is beszámolnak, melyek nagy mértékben meghatározták a 20. század első évtizedeinek egri közéletét. Előadásomban a legfontosabb témába vágó cikkek szemlézésén túl igyekszem azokat az országos szociáldemokrata sajtóban megjelenő antiklerikális írásokkal összehasonlítani, és ezáltal rávilágítani a dualizmuskori magyar munkásmozgalom komplex jellegére.