Fragments of the Libraries of Vencel Entshelyi and Casparus Wagner in the Ghyczy Collection
Abstract
Ignác Ghyczy (1799–1870), book collector and Member of Parliament, assembled a highly diverse collection of books and periodicals from the 18th and 19th centuries. His children donated this collection to the Library of the House of Representatives in 1872. The volume discussed in this study not only reflects Ghyczy’s extensive knowledge of the ancient classics but also reveals that the Ghyczy Collection preserves previously unidentified library fragments dating back to the 16th century, which may shed new light on questions of early modern cultural history.
The main work of Valerius Maximus, Dictorum factorumque memorabilium libri novem, is a rhetorical anthology compiled from a variety of sources and long used as a handbook in schools of rhetoric.
According to the ownership inscriptions, the earliest known possessor of the copy preserved in the Ghyczy Collection of the Library of the Hungarian Parliament was probably Casparus Wagner (?–1599?), a peregrinus from Wittenberg. Wagner inscribed copies of this work found in various libraries with dedications to different recipients, revealing a previously little-known network of contacts. A later owner of the volume, Vencel Entshelyi, was a monk of the dissolved Pauline Order and a teacher of theology at the grammar school in Győr, which was affiliated with the Royal Academy of Law. Teachers such as Entshelyi presumably enriched the institution’s library with books from their own collections. The volume must have been an important source for both Wagner and Entshelyi during their ecclesiastical studies.
Ignác Ghyczy may have used this edition of Valerius Maximus as a textbook during his philosophical studies. He attended the Royal Academy of Law in Győr between 1812 and 1815, where he likely acquired the book – although it may also have come from a close relative, as several members of the Ghyczy family studied there.
References
A bányavárosok olvasmányai (Besztercebánya, Körmöcbánya, Selmecbánya), 1533–1750, s. a. r. Viliam Čičaj, Keveházi Katalin, Monok István, Viskolcz Noémi, Bp., Szeged, OSZK, Scriptum Rt., 2003 (Adattár XVI–XVIII. Századi Szellemi Mozgalmaink Történetéhez, 13/3).
A győri jogászképzés évszázadai, szerk. Biczó Zalán, Győr, Universitas-Győr Nonprofit Kft., 2011.
A magyar irodalom története I. A magyar irodalom története 1600-ig, főszerk. Sőtér István, szerk. Klaniczay Tibor, Bp., Akadémiai, cop. 1964.
A magyar irodalom története II. A magyar irodalom története 1600-tól 1772-ig, főszerk. Sőtér István, szerk. Klaniczay Tibor, Bp., Akadémiai, cop. 1964.
Adamik Tamás, Római irodalom, A kezdetektől a Nyugatrómai Birodalom bukásáig, Pozsony, Kalligram, 2009.
Album Academiae Vitebergensis. Ab a. Ch. MDII usque ad a. MDCII. Volumen secundum, Halis, Sumptibus Maximiliani Niemeyeri, 1894.
Bakk István, Bakk Erzsébet, A magyar Pálos Rend oktatási és irodalmi életének története, Miskolc, MBE, 2014.
Berlász Jenő, Könyvtári kultúránk a XVIII. században = Irodalom és felvilágosodás, Tanulmányok, szerk. Szauder József, Tarnai Andor, Bp., Akadémiai, 1974, 283–332.
Biczó Zalán, A Győri Királyi Jogakadémia tanulmányi rendszere és viszonyai = Jog – Állam – Politika, (2011), 1, 143–155.
Breznyik János, A Selmecbányai Ágost. Hitv. Evang. Egyház és Lyceum története, Első füzet, A XVI-ik századbeli események, Selmecbányán, Joerges Ágost özvegyénél, 1883.
Catalogus librorum sedecimo saeculo impressorum Bibliothecae Teleki-Bolyai. Novum Forum Siculorum, Tom. II, [Spielmann-Sebestyén Mihály et al., comp.], Tg. Mureş, Neumark am Mieresch, Marosvásárhely, Lyra, 2001.
Čičaj, Viliam, Bányavárosi könyvkultúra a XVI–XVIII. században (Besztercebánya, Körmöcbánya, Selmecbánya), Szeged, Scriptum Kft., 1993 (Olvasmánytörténeti Dolgozatok, IV).
Circulares litterae dioecesanae anno 1871. ad clerum Archi-dioecesis Strigoniensis dimissae a principe primate Regni Hungariae et archi-episcopo Joanne Simor, Strigonii, Typis Aegidii Horák, 1871.
Császár Elemér, A Pálos-rend föloszlatása, Különlenyomat a „Századok” 1901 évi folyamából, Bp., Athenaeum, 1901a.
Császár Elemér, A pálos-rend feloszlatása, Második és befejező közlemény = Századok, 35(1901b), 412–429.
Csepregi Zoltán, Evangélikus lelkészek Magyarországon (ELEM), Proszopográfiai rész, I, A reformáció kezdetétől a zsolnai zsinatig (1610) I/3: S–Z., Bp., MEDiT, 2016. https://medit.lutheran.hu/files/ELEM_I-3_S_Z.pdf (letöltve: 2025. 04. 23.)
Dóbék Ágnes, Olvasók, könyvek, könyvgyűjtők Győr városában (1770–1820) = Magyar Könyvszemle, 135(2019), 190–201. https://doi.org/10.17167/mksz.2019.2.190-201
Em. Simor János primás ő herczegségének papságához intézett körlevele a pápa csalatkozhatlanságáról. (Folytatás.) = Religio, 1871, II. félév, 31. sz., 241–244.
Havas László, Valerius Maximus = Világirodalmi lexikon, főszerk. Szerdahelyi István, 16. köt., Bp., Akadémiai, 1994.
Horváth Mihály, Pulszky Ágost, A képviselőház könyvtári bizottságának jelentése a Ghyczy Ignácz örökösei által adományozott könyvtár átvétele s a könyvtár felállitása tárgyában = Az 1872. évi september hó 1-jére hirdetett országgyülés képviselőházának irományai, VIII. kötet, 470. sz., Buda, Magyar Királyi Államnyomda, 1873.
Juhász Réka Ibolya, A győri felsőoktatás intézményeinek hallgatói, 1719–1852, Bp., Budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Könyvtára és Levéltára, 2017 (Felsőoktatástörténeti Kiadványok, Új sorozat 13). https://doi.org/10.29116/gerundium/2017/4/10
Kempelen Béla, Magyar nemes családok, VIII. kötet, Bp., Grill Károly Könyvkiadóvállalata, 1914.
K. Gymnasium zu Raab = Merkur von Ungarn, oder Litterarzeitung für das Königreich Ungarn und dessen Kronländer, hrsg. v. Martin Georg Kovachich, Ersten Jahrgangs. Fünftes Heft, 1786.
Kisbán Emil, A Pálosrend eltörlése = Regnum, Egyháztörténeti évkönyv, Bp., 1937, 206–243.
Kisbán Emil, A pálosok és a tanügy = Regnum, Egyháztörténeti évkönyv, 1938–1939, Bp., Stephaneum Nyomda, 1939, 267–306.
Kisbán Emil, A magyar pálosrend története, II. kötet, (1711–1786), [Onga], Nemzeti Örökség K., [2021].
Kiss Farkas Gábor, Politikai retorika a törökellenes irodalomban = A magyar irodalom történetei, A kezdetektől 1800-ig, szerk. Jankovits László, Orlovszky Géza, Bp., Gondolat, 2008, 185–195.
Knapp Éva, A máriavölgyi pálos kolostor könyvtára a 18. században. I. (Rekonstrukciós kísérlet) = Magyar Könyvszemle, 108(1992), 193–216.
Madas Edit, Írás, könyv és könyvhasználat a középkori Magyarországon, 1000–1526 = Madas Edit, Monok István, A könyvkultúra Magyarországon a kezdetektől 1730-ig, Bp., Balassi, 1998, 11–88.
Monok István, A könyvtárak és a könyvolvasás a Kárpát-medencében, 1526–1730 = Madas Edit, Monok István, A könyvkultúra Magyarországon a kezdetektől 1730-ig, Bp., Balassi, 1998, 91–217.
Nagy Iván, Magyarország családai czimerekkel és nemzedékrendi táblákkal, Negyedik kötet, Pest, Kiadja Ráth Mór, 1858.
Nagy Iván, Magyarország családai czimerekkel és nemzedékrendi táblákkal, Nyolczadik kötet, Pest, Kiadja Ráth Mór, 1861
Oláh Róbert, A 16–17. századi Kárpát-medence olvasmánytörténete – Eredmények és fehér foltok a kutatásban = Magyar Könyvszemle, 140(2024), 382–398. https://doi.org/10.17167/mksz.2024.3.382-398
Oláh Róbert, Miskolci Csulyak István és Tofeus Mihály könyves műveltsége, Sárospatak, Tiszáninneni Református Egyházkerület Hernád Kiadó, 2022 (Hit és Kultúra, 7).
Rautenberg, Ursula, Schneider, Ute, Historisch-hermeneutische Ansätze der Lese- und Leserforschung = Lesen, Ein interdisziplinärer Handbuch, Hrsg. von Ursula Rautenberg, Ute Schneider, De Gruyter reference, Berlin, Boston, De Gruyter, cop. 2018.
RMSz = Régi magyarországi szerzők (RMSz), I, A kezdetektől 1700-ig, szerk. P. Vásárhelyi Judit, Bp., Országos Széchényi Könyvtár, 2008.
Rosenauer Károly, A beszterczebányai á. h. ev. gymnasium története, Beszterczebányán, Machold Fülöp nyomdájából, 1876.
Sarbak Gábor, Pálosaink írásbelisége a középkor végén = Vigilia, 66(2001), 2, 112–119.
[s. n.], „pálos rend eltörlése” = Magyar Katolikus Lexikon (online) https://lexikon.katolikus.hu/P/p%C3%A1los%20rend%20elt%C3%B6rl%C3%A9se.html (letöltve: 2025. 04. 23.)
[s. n.], Wagner Gáspár = Szinnyei József, Magyar írók élete és munkái, XIV. kötet, Bp., Hornyánszky Viktor, 1914, 1379.
[s. n.], Wagner Gašpar = Ercé, Slovenská krv, Bratislava, Vydalo: Vydavatel’stvo lexikálneho diela „Slovenská krv”, 1942, 533.
[s. n.], Casparus Wagner = Kuzmík, Jozef, Slovník autorov slovenských a so slovenskými vzťahmi za humanizmu, Zväzok 2 = Lexicon auctorum Slovacorum at auctorum cum relationibus litteratis Slovacis in aera renascentium, Tomus 2, Martin, Matica Slovenská, 1976, 803.
[s. n.], Wagner, Gašpar = Slovenský biografický slovník (od roku 833 do roku 1990). VI. zväzok, főszerk. Vladimír, Mináč, szerk. Augustín Maťovčík, Martin, Matica Slovenská, 1994, 333.
Szigeti István, „Hazámnak hasznos polgárja kívánok lenni”, Ghyczy Kálmán élete és politikai pályája (1808–1888), Bp., Gondolat, 2012.
Szigeti István, Az 1844-es Komárom megyei tisztújítás = Limes, 13(2000), 1, 83–105.
Szögi László, Magyarországi diákok németországi egyetemeken és akadémiákon, 1526–1700. Ungarländische Studenten an deutschen Universitäten und Akademien, 1526–1700, Bp., Eötvös Loránd Tudományegyetem Levéltára, 2011 (Magyarországi Diákok Egyetemjárása az Újkorban, 17).
Tóth Sándor Attila, A deákos nemesi életforma és a neolatin verskultusz, Perecsényi Nagy László Orodias című kötetének kortársaihoz szóló versei, [Baja], Eötvös József Főiskolai Kiadó, 2007 (Értekezések, Tudományos Dolgozatok, 4).
Wagner, Caspar, Epithalamion Pietate Et Doctrina Praestanti Viro Domino Thomae Vranka Priuidiensi, Pastori Ecclesiae Christi in Chrenouuecz et Rasstoczna sponso, Et pudicae virgini, Dorotheae Brancz sponsae, Scriptum A Caspare Wagnero Novizoliense Pannonico. – Witebergae [Wittenberg], Excvdebat Lavrentivs Schwenck, Anno 1574.
