Les bibliothèques de Márton Marczibányi (1785–1834) .

Résumé

Marczibányi Márton életével és munkásságával a kutatás eddig nem foglalkozott érdemben, aminek fő oka a Marczibányi családi levéltár elpusztulása miatti forráshiány. Életének alapadatain túl ismert tisztsége és gyermekeinek neve. A győri királyi akadémián végezte felsőfokú tanulmányait. Nagybátyja, Marczibányi István 1810-es halála után a hitbizomány örököseként a Csanád megyei Tornyán (Turnu, Románia) és a szerémi Kamenicán (Kamanc, Сремска Каменица / Sremska Kamenica, Szerbia) levő családi uradalmakat örökölte. Kamenicán 1810-ben mintabirtokot (établissement) hozott létre, és magas fokra emelte a hagyományos szerémségi szőlőművelést. Külföldi utazásairól nincs pontos forrás, párizsi és római tartózkodása feltételezhető. A magyar mezőgazdaságtörténet szempontjából kiemelkedő szerepet játszó Marczibányi Márton személye körül nem alakult ki semmilyen kultusz, a mecénás és műgyűjtő nagybátyja mögött háttérben maradt munkássága. Tanulmányom célja, hogy két könyvtárának bemutatásával árnyaljam a Marczibányi Mártonról kialakult negatív képet, miszerint kapzsi lett volna, s nemes érzület híján csak aranyra és ezüstre vágyott. A tulajdonában lévő könyvállományról két forrás áll rendelkezésre: 1. a kamenicai kastélyban 1835 januárjában, Marczibányi Márton halála után felvett, az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattárában fennmaradt, 687 tételes könyvtárkatalógusa; 2. a pesti palota könyvtárából fia, Livius által a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának adományozott 400 könyv listája.