István Beythe (1532–1612) a troqué Sopron contre Németújvár
Boldizsár Batthyány (†1590) en tant que mécène
Résumé
István Beythe (1532–1612) a troqué Sopron contre Németújvár – Le mécène Boldizsár Batthyány (†1590)
La vie d'István Beythe a connu un véritable tournant lorsqu'il a quitté Sopron pour devenir prédicateur à la cour du comte de Németújvár et organisateur de l'école protestante. Le comte, Boldizsár Batthyány, perpétua de manière exemplaire l'héritage de ses ancêtres en soutenant, en tant que seigneur responsable, les ecclésiastiques et les intellectuels laïques vivant sur ses terres. À l'instar des familles aristocratiques hongroises, il a également créé une cour qui a contribué à compenser l'absence de la cour royale hongroise dans le pays. Il convient de noter tout particulièrement la conscience avec laquelle il accueillait les protestants persécutés des pays voisins (Stirie, Carinthie), leur donnant même la possibilité de publier leurs petits écrits ou des livres qui pouvaient servir leurs propres communautés. Il était également conscient de l'importance de soutenir l'éducation de la population slave du sud vivant sur ses terres et l'aidait à entretenir des relations avec les habitants des régions voisines.
Références
Allodiatorius Irma, Beythe István (1532–1612) = Botanikai Közlemények, 49(1961/62), 180–182.
Bewahrte Geistigkeit und Kulturerbe von drei Nationen, Die Historische Bibliothek des Fraziskanerklosters in Güssing, Aufsätze von Anton Bruck, István Monok, Edina Zvara, Bp.–Güssing, MTAK, Franziskanerkloster, 2021.
Bobory Dóra, Qui me unice amabat. Egy fejezet a magyar botanika történetéből, Carolus Clusius és Batthyány Boldizsár = Iskolakultúra, 14(2004), Nr. 10, 94–110.
Bobory Dóra, Batthyány Boldizsár és humanista köre, Erudíció, természettudomány és mecenatúra egy 16. századi főúr életében = Századok, 139(2005), 923–944.
Bobory Dóra, The Sword and the Crucible: Count Boldizsár Batthyány and Natural Philosophy in Sixteenth-Century Hungary. Newcastle upon Tyne, Cambridge Scholars Publishing, 2009.
Bobory Dóra, The Correspondence of Boldizsár Batthyány, The Everyday Life of an Early Modern Alchemist, Bp., Kronosz, 2019.
Borsa Gedeon, Johannes Manlius könyvkötői tevékenysége, Az Országos Széchényi Könyvtár Évkönyve 1970–1971, Bp., OSZK, 1972.
Borsa, Gedeon, Der Drucker und Buchhändler Joannes Manlius im Dienste der Südslawen = Studia Slavica Hungarica, 14(1979), 63–69.
Borsa Gedeon, Johannes Manlius, a nyomdász és könyvkereskedő a délszlávok szolgálatában = Borsa Gedeon, Könyvtörténeti írások, I, A hazai nyomdászat 15–17. század, Bp., OSZK, 1996 (Az Országos Széchényi Könyvtár Kiadványai, Új sorozat, 6), 346–349.
Borsa Gedeon, Johannes Manlius könyvkötői tevékenysége = Borsa Gedeon, Könyvtörténeti írások, III, Az OSZK Évkönyveiben megjelent tanulmányok, Bp., OSZK, 2000 (Az Országos Széchényi Könyvtár Kiadványai, Új Sorozat, 9), 99–113.
Daróczy Zoltán, Dóczyak és Nagylucseyek = Turul, 55(1938), 82–83.
Dular, Anja, Živeti od knjig, Zgodovina knjigotrštva na Kranjskem do začetka 19. stoletja, Ljubljana, 2002.
Fabó András, Beythe István életrajza, Pest, Osterlamm Károly, 1866.
Festschrift anlässlich der 400jährigen Wiederkehr der wissenschaftlichen Tätigkeit von Carolus Clusius (Charles de l’Escluse) im pannonischen Raum, Eisenstadt, Amt der Burgenländischen Landesregierung, Landesarchiv, 1973 (Burgenländische Forschungen, Sonderheft, V).
Horváth János, A reformáció jegyében, A Mohács utáni félszázad magyar irodalomtörténete, Bp., Akadémiai, 1953, 21957.
Kecskeméti, Gábor, Hungarian Connections of Nicodemus Frischlin = Camoenae Hungaricae, 2(2005), 93–110.
Kecskeméti Gábor, „A böcsületre kihaladott ékes és mesterséges szóllás, írás” – A magyarországi retorikai hagyomány a 16–17. század fordulóján, Bp., Universitas, 2007 (Irodalomtudomány és Kritika).
Kék vér, fekete tinta, Arisztokrata könyvgyűjtemények 1500–1700, szerk. Monok István, Bp., OSZK, 2005.
Kohnle, Armin, Der Drucker und Buchhändler Johannes Manlius als Förderer der Reformation in Krain und Ungarn = Primus Truber 1508–1586, Der slowenische Reformator und Württemberg, hrsg. von Sönke Lorenz, Anton Schindling, Wilfried Setzler, Stuttgart, Kohlhammer Verlag, 2011, 217–226.
Koltai, András, Adam Batthyány und seine Bibliothek, Eisenstadt, 2002 (Burgenländische Forschungen, Sonderband, XXIV) = Bibliotheken in Güssing im 16. und 17. Jahrhundert, hrsg. von István Monok, Péter Ötvös, Band I.
Koltai András, Batthyány Ádám, Egy magyar főúr és udvara a XVII. század közepén, Győr, 2012 (A Győri Egyházmegyei Levéltár Kiadványai, Források, Feldolgozások, 14.).
Magyar, Arnold, Güssing, Ein Beitrag zur Kultur- und Religionsgeschichte des Südburgenlandes bis zur Gegenreformation, Graz, Selbsverlag OFM, 1976.
Mary of Hungary, The Queen and Her Court 1521–1531, ed. by Orsolya Réthelyi, Beatrix F. Romhányi, Enikő Spekner, András Végh, Bp., 2005.
Mátyás király öröksége, Késő reneszánsz művészet Magyarországon (16–17. század), Kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában, 2008. március 28.–július 27., szerk. Mikó Árpád, Verő Mária, munkatárs Ács Pál, Bp., MNG, 2008.
Mikó Árpád, Nagylucsei Orbán psalteriuma = Három kódex, Az Országos Széchényi Könyvtár millenniumi kiállítása – Three Manuscripts, The Millenary Exhibition of the National Széchényi Library, szerk./ed by Karsay Orsolya, Földesi Ferenc, Bp., OSZK, Osiris, 2000, 121–139.
Mikó Árpád, A reneszánsz Magyarországon. Bp., Corvina, 2009 (Stílusok, Korszakok).
Monok István, „Sum ex libris…” A kéziratos bejegyzések szerepe a XVI. századi tudós könyvtárak rekonstrukciójában = Klió és a médiagalaxis, Tanulmányok a 70 éves Buzinkay Géza tiszteletére, szerk. Martin József, Széchenyi Ágnes. Bp.–Eger, Corvina, EKF, 2011, 212–226.
Monok István, A humanizmus és a protestantizmus áttűnései a Magyar Királyság és Erdély olvasmányműveltségében, Bp.–Eger, Kossuth, EKE, 2020 (Kulturális Örökség).
Monok István, Ötvös Péter, Nem mindent mondtunk el, Beythe István egy Balázs Mihályt is érdeklő kolligátumáról = Balázs Mihály köszöntése, szerk. Font Zsuzsa, Ötvös Péter, Szeged, SZTE BTK 2011 (Acta Universitatis Szegediensis, Acta Historiae Litterarum Hungaricarum, XXX), 371–374.
Neumann Tibor, C. Tóth Norbert, Pálosfalvi Tamás, Két évszázad a sztereotípiák fogságában, Helyzetkép a Jagelló-kor kutatásáról = Több mint egy csata: Mohács, Az 1526. évi ütközet a magyar tudományos és kulturális emlékezetben, szerk. Fodor Pál, Varga Szabolcs, közrem. Szőts Zoltán Oszkár, Bp., MTA BTK, 2019, 11–73.
Pajkossy Györgyné, Ellebodius és baráti körének könyvei az Egyetemi Könyvtárban = Magyar Könyvszemle, 99(1983), 225–242.
Péter Katalin, Aranykor és romlás a szellemi műveltség állapotaiban = Történelmi Szemle, 26(1984), 80–102.
Péter Katalin, Papok és nemesek, Magyar művelődéstörténeti tanulmányok a reformációval kezdődő másfél évszázadból, Bp., 1995 (A Ráday Gyűjtemény Tanulmányai, 8).
Rácz György, A Batthyány család a középkorban = A Batthyányak évszázadai, Tudományos konferencia Körmenden 2005. október 27–29., szerk. Nagy Zoltán, Körmend–Szombathely, Körmend Város Önkormányzata, 2006, 27–36.
Réthelyi Orsolya, Főhercegnői udvarból királynéi udvarba, Habsburg Mária királynéi udvartartásának kezdetei = Századok, 141(2007), 1193–1216.
RMNy = Régi Magyarországi Nyomtatványok (RMNy) – Res litteraria Hungariae vetus operum impressorum, 1473–1600, Borsa Gedeon, Hervay Ferenc, Holl Béla, Käfer István, Kelecsényi Ákos munkája, Bp., Akadémiai, 1971.
Sobor Antal, Hosszú háború, regény, Bp., Magvető, 1980 (második, átdolgozott kiadása: Székesfehérvár, Alba Civitas Történeti Alapítvány, 2018).
Terbe Erika, Batthyány Ferencné Svetkovics Katalin levelei 1528–1575, Bp., Magyar Nyelvtudományi Társaság, 2010 (Régi Magyar Levéltár, 3).
Zvara Edina, A nyugat-dunántúli protestáns lelkészek könyvei a késő humanizmus korában. Szeged–Bp., SZTE, HEH, 2013 (A Kárpát-medence kora újkori könyvtárai – Bibliotheken im Karpatenbecken der frühen Neuzeit, IX).
