Horatius, Ovidius és Vergilius művei a fóti Károlyi-kastély egykori és a keszthelyi Festetics-kastély ma is látogatható Helikon könyvtárában

  • Buda Attila
  • Anna Tüskés

Absztrakt

A görög-római örökség a reneszánsszal tért vissza az európai kultúrába. Az újjá-születés azonban meghaladta forrását, s az antik hagyomány mellé a következő századokban felsorokozott új ismeretek, az egymásból keletkező, addig ismeretlen, lassan rendszereződő természettudományok, a könyvnyomtatás, a nemzeti nyelve-ken gyakorolt irodalom és tudomány a műveltségnek csak egy, lassan zsugorodó szegmensévé tették azt. A 18-19. századra az antik eredetű tudásanyag Európa nagy részében veszített fényéből és jelentőségéből, egyes szerzők - írók, költők, törté-netírók - standardizálódtak ugyan, s megmaradtak az oktatás különböző grádusain - a többiek viszont, főként azok, akik életműve csak töredékekben maradt fenn, vagy akiknek szakismereteit egy modern tudományág felülírta, s még nem fedezték fel művelődéstörténeti jelentőségüket, a szaktudósok, filológusok tanulmányozására szorult vissza. Magyarországon azonban - több tényező találkozásaként - az antik örökség és a latin nyelv használata tovább élt - ha a görög lassan el is kopott -, amit a kultúra több területén is érzékelni lehetett, s e folyamatosság sajátos színt adott annak. Ezért a címben említett latin szerzők jelenléte két hazai főúri könyvtárban, amelyek beszerzéseit anyagiak nem korlátozták, összevethető velük ekvivalens né-met, angol, francia, olasz magánkönyvtárak anyagával, választ várva arra, vajon az itt érintett eltérés megmutatkozik-e az állományok összetételében is.

Megjelent
2017-11-07
Rovat
Tanulmányok