The impact of future concerns and climate change attitudes on childbearing plans – a qualitative study
Abstract
The article presents the results of a semi-structured interview research conducted in the spring of 2024, thus enhancing the international and national research findings. The study aimed to explore respondents’ concerns about the future, their climate attitudes, and their impact on their plans for having children, and to explore how respondents interpret the climate context in relation to having children. The results showed that the issue of climate change was less likely to be raised by interviewees in spontaneous questions. Most respondents were concerned about their financial situation and many of them expressed concern about the climate situation and the political situation at the country. When asked specifically about their feelings, a significant majority of respondents had negative feelings - mainly anxiety. Worry about financial insecurity, anxiety about the political situation and climate anxiety often go hand in hand. Most people predict a more negative future for the next generation, but many expressed hope for some compensatory effect (technological development, adaptation). Most people have some strategy to deal with anxiety about the threat of climate change. Most respondents in the sample want to have children, while many are still undecided. When asked spontaneously, only a few respondents mentioned climate as a factor influencing their reproductive decisions. When asked directly, the vast majority of interviewees were of the opinion that climate change should be taken into account when considering having children. There were respondents who approached the issue from the perspective of overpopulation, the ecological footprint of future children, or the life of future children, and many emphasized the aspect of environmental education. Respondents are neither planning to reduce the number of children nor to have fewer children because of climate change.
References
Abma, J. C. and Martinez, G. M. (2006). Childlessness among older women in the United States: Trends and profiles. In: Journal of Marriage and Family, 68(4), 1045–1056.
Ágoston, Cs. – Urbán R, – Nagy, B. – Csaba, B. – Kőváry, Z. – Kovács, K. Et al. (2022). The Psychological Consequences of The Ecological Crisis: Three New Questionnaires to Assess Eco-Anxiety, Eco-Guilt, and Ecological Grief. Climate Risk Management; 37:100441.
Arnocky, S. – Dupuis, D. – Stroink, M.L. (2012). Environmental concern and fertility intentions among Canadian university students. Popul Environ 34, 279–292. https://doi.org/10.1007/s11111-011-0164-y
Avison, M. and Furnham, A. (2015). Personality and voluntary childlessness. In: Journal of Population Research 32(1) 45-67 pp
Az európai és hazai nagycsaládosok környezetvédelmi attitűdje – elemzés. Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) 2020 kutatás. Letöltve: https://www.koppmariaintezet.hu/docs/Nagycsaladosok_kornyezetvedelmi_attitudje_2021.06.21.pdf
Bielawska-Batorowicz, E. – Zagaj, K.– Kossakowska, K. (2022). Reproductive Intentions Affected By Perceptions Of Climate Change And Attitudes Toward Death. Behavioral Sciences (Basel, Switzerland), 12(10), 374. Https://Doi.Org/10.3390/Bs12100374
Bodor, Á. és Grünhut, Z. (2021). A klímaváltozás megítélésének dimenziói Európában: mintázatok és összefüggés a társadalmi bizalommal. In: Területi Statisztika, 2021, 61(2): 209–228;
Clayton, S. (2020). Climate Anxiety: Psychological Responses To Climate Change Internet: Https://Doi.Org/10.1016/J.Janxdis.2020.102263
Davis, A. C.– Arnocky, S. – Stroink, M. (2019). The Problem of Overpopulation: Proenvironmental Concerns and Behavior Predict Reproductive Attitudes. Ecopsychology, 11(2), 92–100. doi:10.1089/eco.2018.0068
De Rose, A. and Testa, M. R. (2015): Climate Change And Reproductive Intentions In Europe. In Strangio, D. – Sancetta, G. (Eds.): Italy In A European Context. Research Into Business, Economics And The Environment. London: Palgrave Macmillan, 194–212.
Dézma, L. és Bigazzi, S. (2020). A globális klímaváltozás és a gyermekvállalás összefonódása a szociálisreprezentáció-elmélet keretében. In: Alkalmazott pszichológia, 2020, 20(2): 37–57.
Dodds J. (2021). The Psychology Of Climate Anxiety. Bjpsych Bull. 45(4).
Dupcsik Cs. és Tóth, O. (2008). Feminizmus helyett familizmus. Demográfia, 51(4), 307- 328
ESS adatbázis. Letölthető: https://www.europeansocialsurvey.org/data-portal
GfK Roper (2008). A magyar nők számára legfontosabb szeretteik biztonsága. Letöltve: 2017.02.01-én: http://www.reklameszkoz.hu/gfk-roper-jelentes-magyar-nok
Hajek, A. and König, H. (2022). Climate Anxiety, Loneliness And Perceived Social Isolation. International Journal Of Environmental Research And Public Health, 19(22), Article 22. Https://Doi.Org/10.3390/Ijerph192214991
Helm, S. – Kemper, J. – White, S. (2021). No Future, No Kids–No Kids, No Future? Popul Environ 43, 108–129. Https://Doi.Org/10.1007/S11111-021-00379-5 An Exploration Of Motivations To Remain Childfree In Times Of Climate Change
Hickman C. – Marks E. – Pihkala P. – Clayton S. – Lewandowski Re. – Mayall E. –, Wray B. – Mellor C. – Van Susteren L. (2021). Climate Anxiety In Children And Young People And Their Beliefs About Government Responses To Climate Change: A Global Survey. Lancet Planet Health. 2021 Dec;5(12):E863-E873. Doi: 10.1016/S2542-5196(21)00278–3. Pmid: 34895496.
Karuga, F.F. – Szmyd, B. – Petroniec, K. – Walter, A. – Pawełczyk, A.– Sochal, M. – Białasiewicz, P. – Strzelecki, D. – Respondek-Liberska, M. – Tadros-Zins, M. – Et Al. The Causes And Role Of Antinatalism In Poland In The Context Of Climate Change, Obstetric Care, And Mental Health. Int. J. Environ. Res. Public Health 2022, 19, 13575. Https://Doi.Org/10.3390/Ijerph192013575
Kegyes, L. (2023). Öko-érzelmek: A klímaválság pszichológiai következményei. In: Psichiatria Hungarica 2023. 3. szám 232-244.
KIS, A. (2018). Az önkéntes gyermektelenség pszichológiája: szakirodalmi áttekintés. In: Magyar Pszichológiai Szemle, 2018/73. 4/4. 599–641 DOI: 10.1556/0016.2018.73.4.4
Magyar Ifjúság 2020 adatbázis
Miettinen, A. and Szalma, I. ( 2014). Childlessness intentions and ideals in Europe. Finnish Yearbook of Population Research, 49, 31–55.
Mosoniné Fried, J.– Pálinkó, É. – Stefán E. (2007): Klímaváltozás a közvéleménykutatások tükrében „KLÍMA-21” Füzetek 49: 45–58.
Nagy, E. és Pári, A. (2021). A tudatos gyermektelenség lehetséges okai egy kvalitatív felmérés alapján. In: Kapocs - [4. évf.] 3-4. sz. (2021.)
Ogunbode, C. A. – Doran, R. – Hanss, D. – Ojala, M. – Salmela-Aro, K. – Van Den Broek, K. L. – Bhullar, N. – Aquino, S. D. – Marot, T. – Schermer, J. A. – Wlodarczyk, A. – Lu, S. – Jiang, F. – Maran, D. A. – Yadav, R. – Ardi, R. – Chegeni, R. – Ghanbarian, E. – Zand, S. – Karasu, M. (2022). Climate Anxiety, Wellbeing And Pro-Environmental Action: Correlates Of Negative Emotional Responses To Climate Change In 32 Countries. Journal Of Environmental Psychology, 84, 101887. Https://Doi.Org/10.1016/J.Jenvp.2022.101887
Pihkala, P. (2020). Anxiety And The Ecological Crisis: An Analysis Of Eco-Anxiety And Climate Anxiety. Sustainability, 12(19), 7836. Https://Doi.Org/10.3390/Su12197836
Pihkala, P. (2022). Toward a Taxonomy of Climate Emotions. Frontiers in Climate, 2022; 3: 738154. doi: 10.3389/fclim.2021.738154
Pongrácz, T. (2007). A gyermekvállalás, gyermektelenség és a gyermek értéke közötti kapcsolat az európai régió országaiban. Demográfi a, 50(2–3), 197–219.
Price, C. E. and Bohon, S. A. (2019). Eco-Moms and Climate Change: The Moderating Effects of Fertility in Explaining Gender Differences in Concern. Social Currents, 6(5), 422-439. https://doi.org/10.1177/2329496519852691
Rackin, H. M., Gemmill, A. and Hartnett, C. S. (2023). Environmental attitudes and fertility desires among US adolescents from 2005–2019. Journal of Marriage and Family, 85(2), 631–644. https://doi.org/10.1111/jomf.12885
Smith, D. M. – Sales, J. – Williams, A. – Munro, S. (2023). Pregnancy Intentions Of Young Women In Canada In The Era Of Climate Change: A Qualitative Auto-Photography Study. Bmc Public Health, 23(1), 766. Https://Doi.Org/10.1186/S12889-023-15674-Z
Spéder, Zs. (2019). A hazai termékenységi magatartás nemzetközi összehasonlításban. Akadémiai Nagydoktori Tézis.
Spéder, Zs. és Kapitány, B. (2014). A termékenységi szándékok és a gyermekvállalási gyakorlat kapcsolata. Egy európai összehasonlító vizsgálat tanulságai. Demográfia, 57(2-3), 137-181.
Szabó, L. (2015): Terjed a gyermektelenség Magyarországon: A fővárosi nők egyötöde gyermek nélkül éli le életét. In: Korfa Népesedési Hírlevél, 15(1), 1–
Szalma, I. és Takács, J. (2012). A gyermektelenséget meghatározó tényezők Magyarországon. In: Demográfia, 55(1), 44–68.
Szalma, I. és Takács, J. (2014). Gyermektelenség – és ami mögötte van. Egy interjús vizsgálat eredményei. In: Demográfia 57(2-3):109-137.
Szalma, I. és Takács, J. (2016). Gyermektelenség Magyarországon: Mítoszok és kutatási eredmények. Magyar Tudomány, 177(2), 159–167.
Szczuka, B. J. (2022). Climate Change Concerns and the Ideal Number of Children: A Comparative Analysis of the V4 Countries. Social Inclusion, 10(3), 206-216. https://doi.org/10.17645/si.v10i3.5228
Szirmai, V. (2005): Globális klímaváltozás és a társadalmi biztonság. In: Magyar Tudomány - 166. évf. 7. sz.
Waren, W. and Pals, H. (2013). Comparing characteristics of voluntarily childless men and women. In: J Pop Research 30, pp. 151–170.
A Publikus Research által az Unicef megbízásából készült kutatás eredményei ppt formátumban. Fellelhető:
