A jövővel kapcsolatos aggodalom és a klímaváltozással kapcsolatos attitűdök hatása a gyermekvállalási tervekre – egy kvalitatív kutatás tükrében
Absztrakt
A cikk egy 2024 tavaszán félig strukturált interjúkkal végzett kutatás eredményeit mutatja be, árnyalva ezzel a nemzetközi és hazai kutatási eredményeket. A vizsgálat célja a válaszadók jövőre vonatkozó aggodalmainak, klímaattitűdjeinek feltárása, és ezek gyermekvállalási tervekre vonatkozó hatásának vizsgálata volt. A célok között szerepelt továbbá annak feltérképezése is, hogy a kérdezettek hogyan értelmezik a klímahelyzet figyelembevételét a gyermekvállalás terén. Az eredmények szerint spontán kérdéseknél kevésbé merült fel az interjúalanyokban a klímaváltozás kérdése. Legtöbben anyagi helyzetük miatt aggódnak, a klímahelyzetért pedig ugyanannyian fejezték ki aggodalmukat, mint a hazai politikai helyzet miatt. Konkrét rékérdezés után jelentős többségben negatív érzést regisztráltunk a klímaváltozás iránt –, elsősorban szorongást. Az anyagi bizonytalanság miatti aggodalom, a politikai helyzet miatti szorongás és a klímaaggodalom többnyire együtt járnak. A következő generációnak legtöbben negatívabb jövőt jósolnak, de sokan reményüket fejezték ki valamilyen kompenzáló hatás megjelenése iránt, főként a technika fejlődésében és a magas fokú adaptálódásban bíznak a válaszadók. A klímaváltozás fenyegető hatásai miatt kialakuló szorongást legtöbben valamilyen elhárító stratégiával oldják. A mintába került válaszadók többsége szeretne gyermeket vállalni, többen pedig bizonytalanok még ebben a kérdésben. Spontán kérdésre csak néhányan említették a klímahelyzetet a reprodukciós döntést befolyásoló tényezőként. Direkt rákérdezés után az interjúalanyok jelentős többsége azon az állásponton volt, hogy a gyermekvállalásnál figyelembe kell venni a klímaváltozás kérdéskörét. Voltak válaszadók, akik a túlnépesedés vagy a leendő gyermekek ökológiai lábnyomának, sorsának szempontjából közelítettek a kérdéshez, és többen a környezettudatosságra nevelés szempontját hangsúlyozták. A válaszadók jellemzően sem a gyermekszám csökkentését, sem a gyermektelenséget nem tervezték a klímaváltozás hatásainak következtében.
Hivatkozások
Abma, J. C. and Martinez, G. M. (2006). Childlessness among older women in the United States: Trends and profiles. In: Journal of Marriage and Family, 68(4), 1045–1056.
Ágoston, Cs. – Urbán R, – Nagy, B. – Csaba, B. – Kőváry, Z. – Kovács, K. Et al. (2022). The Psychological Consequences of The Ecological Crisis: Three New Questionnaires to Assess Eco-Anxiety, Eco-Guilt, and Ecological Grief. Climate Risk Management; 37:100441.
Arnocky, S. – Dupuis, D. – Stroink, M.L. (2012). Environmental concern and fertility intentions among Canadian university students. Popul Environ 34, 279–292. https://doi.org/10.1007/s11111-011-0164-y
Avison, M. and Furnham, A. (2015). Personality and voluntary childlessness. In: Journal of Population Research 32(1) 45-67 pp
Az európai és hazai nagycsaládosok környezetvédelmi attitűdje – elemzés. Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) 2020 kutatás. Letöltve: https://www.koppmariaintezet.hu/docs/Nagycsaladosok_kornyezetvedelmi_attitudje_2021.06.21.pdf
Bielawska-Batorowicz, E. – Zagaj, K.– Kossakowska, K. (2022). Reproductive Intentions Affected By Perceptions Of Climate Change And Attitudes Toward Death. Behavioral Sciences (Basel, Switzerland), 12(10), 374. Https://Doi.Org/10.3390/Bs12100374
Bodor, Á. és Grünhut, Z. (2021). A klímaváltozás megítélésének dimenziói Európában: mintázatok és összefüggés a társadalmi bizalommal. In: Területi Statisztika, 2021, 61(2): 209–228;
Clayton, S. (2020). Climate Anxiety: Psychological Responses To Climate Change Internet: Https://Doi.Org/10.1016/J.Janxdis.2020.102263
Davis, A. C.– Arnocky, S. – Stroink, M. (2019). The Problem of Overpopulation: Proenvironmental Concerns and Behavior Predict Reproductive Attitudes. Ecopsychology, 11(2), 92–100. doi:10.1089/eco.2018.0068
De Rose, A. and Testa, M. R. (2015): Climate Change And Reproductive Intentions In Europe. In Strangio, D. – Sancetta, G. (Eds.): Italy In A European Context. Research Into Business, Economics And The Environment. London: Palgrave Macmillan, 194–212.
Dézma, L. és Bigazzi, S. (2020). A globális klímaváltozás és a gyermekvállalás összefonódása a szociálisreprezentáció-elmélet keretében. In: Alkalmazott pszichológia, 2020, 20(2): 37–57.
Dodds J. (2021). The Psychology Of Climate Anxiety. Bjpsych Bull. 45(4).
Dupcsik Cs. és Tóth, O. (2008). Feminizmus helyett familizmus. Demográfia, 51(4), 307- 328
ESS adatbázis. Letölthető: https://www.europeansocialsurvey.org/data-portal
GfK Roper (2008). A magyar nők számára legfontosabb szeretteik biztonsága. Letöltve: 2017.02.01-én: http://www.reklameszkoz.hu/gfk-roper-jelentes-magyar-nok
Hajek, A. and König, H. (2022). Climate Anxiety, Loneliness And Perceived Social Isolation. International Journal Of Environmental Research And Public Health, 19(22), Article 22. Https://Doi.Org/10.3390/Ijerph192214991
Helm, S. – Kemper, J. – White, S. (2021). No Future, No Kids–No Kids, No Future? Popul Environ 43, 108–129. Https://Doi.Org/10.1007/S11111-021-00379-5 An Exploration Of Motivations To Remain Childfree In Times Of Climate Change
Hickman C. – Marks E. – Pihkala P. – Clayton S. – Lewandowski Re. – Mayall E. –, Wray B. – Mellor C. – Van Susteren L. (2021). Climate Anxiety In Children And Young People And Their Beliefs About Government Responses To Climate Change: A Global Survey. Lancet Planet Health. 2021 Dec;5(12):E863-E873. Doi: 10.1016/S2542-5196(21)00278–3. Pmid: 34895496.
Karuga, F.F. – Szmyd, B. – Petroniec, K. – Walter, A. – Pawełczyk, A.– Sochal, M. – Białasiewicz, P. – Strzelecki, D. – Respondek-Liberska, M. – Tadros-Zins, M. – Et Al. The Causes And Role Of Antinatalism In Poland In The Context Of Climate Change, Obstetric Care, And Mental Health. Int. J. Environ. Res. Public Health 2022, 19, 13575. Https://Doi.Org/10.3390/Ijerph192013575
Kegyes, L. (2023). Öko-érzelmek: A klímaválság pszichológiai következményei. In: Psichiatria Hungarica 2023. 3. szám 232-244.
KIS, A. (2018). Az önkéntes gyermektelenség pszichológiája: szakirodalmi áttekintés. In: Magyar Pszichológiai Szemle, 2018/73. 4/4. 599–641 DOI: 10.1556/0016.2018.73.4.4
Magyar Ifjúság 2020 adatbázis
Miettinen, A. and Szalma, I. ( 2014). Childlessness intentions and ideals in Europe. Finnish Yearbook of Population Research, 49, 31–55.
Mosoniné Fried, J.– Pálinkó, É. – Stefán E. (2007): Klímaváltozás a közvéleménykutatások tükrében „KLÍMA-21” Füzetek 49: 45–58.
Nagy, E. és Pári, A. (2021). A tudatos gyermektelenség lehetséges okai egy kvalitatív felmérés alapján. In: Kapocs - [4. évf.] 3-4. sz. (2021.)
Ogunbode, C. A. – Doran, R. – Hanss, D. – Ojala, M. – Salmela-Aro, K. – Van Den Broek, K. L. – Bhullar, N. – Aquino, S. D. – Marot, T. – Schermer, J. A. – Wlodarczyk, A. – Lu, S. – Jiang, F. – Maran, D. A. – Yadav, R. – Ardi, R. – Chegeni, R. – Ghanbarian, E. – Zand, S. – Karasu, M. (2022). Climate Anxiety, Wellbeing And Pro-Environmental Action: Correlates Of Negative Emotional Responses To Climate Change In 32 Countries. Journal Of Environmental Psychology, 84, 101887. Https://Doi.Org/10.1016/J.Jenvp.2022.101887
Pihkala, P. (2020). Anxiety And The Ecological Crisis: An Analysis Of Eco-Anxiety And Climate Anxiety. Sustainability, 12(19), 7836. Https://Doi.Org/10.3390/Su12197836
Pihkala, P. (2022). Toward a Taxonomy of Climate Emotions. Frontiers in Climate, 2022; 3: 738154. doi: 10.3389/fclim.2021.738154
Pongrácz, T. (2007). A gyermekvállalás, gyermektelenség és a gyermek értéke közötti kapcsolat az európai régió országaiban. Demográfi a, 50(2–3), 197–219.
Price, C. E. and Bohon, S. A. (2019). Eco-Moms and Climate Change: The Moderating Effects of Fertility in Explaining Gender Differences in Concern. Social Currents, 6(5), 422-439. https://doi.org/10.1177/2329496519852691
Rackin, H. M., Gemmill, A. and Hartnett, C. S. (2023). Environmental attitudes and fertility desires among US adolescents from 2005–2019. Journal of Marriage and Family, 85(2), 631–644. https://doi.org/10.1111/jomf.12885
Smith, D. M. – Sales, J. – Williams, A. – Munro, S. (2023). Pregnancy Intentions Of Young Women In Canada In The Era Of Climate Change: A Qualitative Auto-Photography Study. Bmc Public Health, 23(1), 766. Https://Doi.Org/10.1186/S12889-023-15674-Z
Spéder, Zs. (2019). A hazai termékenységi magatartás nemzetközi összehasonlításban. Akadémiai Nagydoktori Tézis.
Spéder, Zs. és Kapitány, B. (2014). A termékenységi szándékok és a gyermekvállalási gyakorlat kapcsolata. Egy európai összehasonlító vizsgálat tanulságai. Demográfia, 57(2-3), 137-181.
Szabó, L. (2015): Terjed a gyermektelenség Magyarországon: A fővárosi nők egyötöde gyermek nélkül éli le életét. In: Korfa Népesedési Hírlevél, 15(1), 1–
Szalma, I. és Takács, J. (2012). A gyermektelenséget meghatározó tényezők Magyarországon. In: Demográfia, 55(1), 44–68.
Szalma, I. és Takács, J. (2014). Gyermektelenség – és ami mögötte van. Egy interjús vizsgálat eredményei. In: Demográfia 57(2-3):109-137.
Szalma, I. és Takács, J. (2016). Gyermektelenség Magyarországon: Mítoszok és kutatási eredmények. Magyar Tudomány, 177(2), 159–167.
Szczuka, B. J. (2022). Climate Change Concerns and the Ideal Number of Children: A Comparative Analysis of the V4 Countries. Social Inclusion, 10(3), 206-216. https://doi.org/10.17645/si.v10i3.5228
Szirmai, V. (2005): Globális klímaváltozás és a társadalmi biztonság. In: Magyar Tudomány - 166. évf. 7. sz.
Waren, W. and Pals, H. (2013). Comparing characteristics of voluntarily childless men and women. In: J Pop Research 30, pp. 151–170.
A Publikus Research által az Unicef megbízásából készült kutatás eredményei ppt formátumban. Fellelhető:
