1. Nyilatkozat a publikálás erkölcsi és etikai alapelveit illetően

Az Agrár- és Környezetjog (ISSN: 1788-6171) – a továbbiakban: JAEL – folyóirat a kettős vak bírálat  (double-blind review) folyamatát alkalmazza, emiatt a kiadáshoz hozzájáruló valamennyi érintett félnek (a szerzőnek, a folyóirat szerkesztőjének, a lektornak és a kiadónak) egyaránt el kell fogadnia az elvárt erkölcsi magatartásra vonatkozó szabványokat. Jelen erkölcsi nyilatkozat a COPE (Publikációs Etikai Bizottság, http://publicationethics.org/about) Folyóirat-szerkesztők helyes gyakorlatára vonatkozó irányelvek (Best Practice Guidelines for Journal Editors) című útmutatón alapul.

 

2. Lektorálás

A JAEL kizárólag olyan kézirat benyújtását fogadja el, amely a JAEL-hez történt benyújtást megelőzően más angol nyelvű folyóiratban még nem jelent meg, és a szerző saját tudományos teljesítménye. Az angol nyelvet leszámítva, a korábbi, nemzeti nyelven történt publikálás a benyújtásnak nem akadálya. A tanulmány legfeljebb egy számban jelenhet meg.

A benyújtott kéziratok a lektorálást megelőzően átesnek egy általános szerkesztőségi átvilagításon, és csak ezt követően kerülnek megküldésre a lektoroknak. A lektorok az adott tudományterület magas színvonalt képviselő szakemberei, akik függetlensége személyi és szervezeti oldalról is biztosított.

A JAEL lektorálási rendszere mindkét irányban anonimitáson alapul, vagyis a lektorok és a szerzők számára egymás személyazonossága kölcsönösen titokban marad. A Szerkesztőbizottság minden beérkező írást két, tudományos fokozattal rendelkező szakértőnek küld meg véleményezésre. A JAEL szerkesztési elve az, hogy nem jelenhet meg a JAEL-ban olyan tanulmány, amely nem kapott legalább egy támogató lektori véleményt. Ugyanakkor a szerkesztőség a végső döntés jogát két támogató lektori vélemény esetén is fenntartja magának.

A szerzők esetén követelmény, hogy a szerző angolul küldje meg tanulmányát.

A lektorálás során a szakmai/idegennyelvi lektorral történő kapcsolattartás e-mail útján történik. A lektorálással kapcsolatos levelezés és a lektori vélemény archiválásra kerül a főszerkesztő által.

A JAEL a lektorálási rendszerét a formai szempontokat biztosítani hivatott felelős szerkesztőn, a Szerkesztőbizottság által felkért szakmai lektorokon, és a nyelvi megfelelőséget biztosító idegennyelvi lektoron keresztül az alábbi szempontok vizsgálatával valósítja meg:

A. Főszerkesztő:

A.1. Anonimitást biztosító módon került-e megküldésre a tanulmány: igen/nem

A.2. A JAEL Útmutatójában részletezett formai követelményeknek eleget tett-e: igen/nem

A.3. A szerző mellékelte-e a nyilatkozatot arról, hogy az érintett írást még nem ajánlotta közlésre más kiadónak, és hogy az nem is jelent meg korábban (lényegileg hasonló formában): igen/nem

A.4.a. Doktorandusz esetén csatolta-e a tudományos vezető ajánlólevelét: igen/nem

A.4.b. Graduális képzésben résztvevő joghallgató esetén csatolta-e egy tudományosan minősített oktató ajánlólevelét: igen/nem

B. Szakmai lektor:

A Szerkesztőbizottság szakmai lektorokat elsődlegesen a Szerkesztőbizottság tagjai, a Nemzetközi Szakértői és Lektori Tanácsa valamint a külső, jogász-lektorok közül jelöl ki. Amennyiben az adott tanulmány témája ezt indokolja a Szerkesztőbizottság a fenti személyi körön kívül is felkérhet szakmai bírálókat, a tudományos fokozattal rendelkező, témában járatos szakemberek közül.

A szakmai lektorálás anonim, a tanulmány szerzője csak a lektorálás tartalmát ismeri meg. A Szerkesztőbizottság felhívja a Tisztelt Lektor figyelmét arra, hogy a tanulmány megjelentetéséről szóló végső döntést önmagának fenntartja. A Szerkesztőbizottság felhívja továbbá arra is a figyelmet, hogy a lektorálásért díjazást a JAEL nem tud fizetni, de kérelemre a lektorálásról igazolást állít ki.

A szakmai lektor az alábbi kérdésekre adandó válaszok aláhúzásával/kifejtésével fejti ki lektorálási tevékenységét:

Nyelvileg (a szakmai lektor anyanyelvén) színvonalas-e a tanulmány: igen/nem

A tanulmány témájához kapcsolódóan a vonatkozó nemzeti, illetve nemzetközi joganyag illetve joggyakorlat megfelelő mélységű feldolgozású-e: igen/nem (mindkét válasz esetén a lektornak lehetősége van további joganyag/joggyakorlat megjelölésére): 

 

A tanulmány témájához kapcsolódóan a vonatkozó nemzeti, illetve nemzetközi szakirodalom megfelelő mélységű feldolgozású-e: igen/nem (mindkét válasz esetén a lektornak lehetősége van további szakirodalom megjelölésére): 

 

A tanulmány értékeli-e az elemzett joganyagot/joggyakorlatot ill. tartalmaz-e de lege ferenda javaslatokat (azaz, hogy lényegében tartalmaz-e önálló tudományos eredményeket): igen/nem

A tanulmány citációs rendszere korrektnek és helytállónak tekinthető-e: igen/nem

Ajánlja-e a JAEL-ban való megjelentetésre: igen/nem/változtatásokkal (pl. a fent megjelölt joganyag/joggyakorlat/szakirodalom kiegészítésekkel): 

 

C. Idegen-nyelvi lektor (idegen nyelvről magyar nyelvre lefordított tanulmányok esetében):

A tanulmány megfelelő-e a fordítást tekintve?: igen/nem

A nyelvi lektor példálózó jelleggel, néhány bekezdést kijavít a megküldött anyagból, ha szükséges. Ezentúl a nyelvi lektor nem vállalkozik nagyobb terjedelmű anyag javítására. Amennyiben a nyelvi-lektor harmadik alkalommal sem járul hozzá a tanulmány megjelentetéséhez, akkor az egyben a tanulmány végleges visszautasítását is jelenti.

 

3. A lektorok kötelességei

Hozzájárulás a szerkesztői döntésekhez

A lektor segíti a szerkesztőt a döntéshozatalban, amennyiben arra szükség van, kollegiális lektorálás folyamán támogatja a szerzőt a cikk tudományos színvonalának emelésében.

 

Hatékonyság

Amennyiben a kiválasztott lektor úgy véli, hogy szakmailag nem eléggé felkészült a kéziratban bemutatott kutatás kiértékeléséhez, vagy tudja, hogy nem áll módjában hatékonyan és a megszabott határidőre elkészíteni a véleményezést, kötelessége értesíteni a szerkesztőt és lemondani a lektorálási folyamatban való részvételéről.

 

Titoktartás

Minden kiértékelésre beérkezett kéziratot bizalmasan kezelendő dokumentumnak kell tekinteni. Ezeket csak a szerkesztő engedélyével lehet nyilvánosságra hozni vagy másokkal megvitatni.

 

Objektivitás

A kiértékelést objektíven kell végezni. A szerző személyét érő kritika nem helyénvaló. A lektoroknak véleményüket egyértelműen kell megfogalmazniuk és érvekkel kell alátámasztaniuk.

 

A forrásokra való hivatkozás

A lektoroknak fel kell ismerniük a szerzők által nem idézett releváns kiadott munkákat. Bármely kijelentést, amely egy már korábban megjelent munkából származó megfigyelést, gondolatmenetet vagy érvet tartalmaz, kísérnie kell a megfelelő hivatkozásnak. A lektornak ugyanakkor fel kell hívnia a szerkesztő figyelmét bármely lényegi hasonlóságra vagy átfedésre a vizsgált kézirat és egyéb, általa ismert, korábban már közzétett anyag között.

 

Közzététel és összeférhetetlenség

A kiértékelés során szerzett kiváltságos információk vagy ötletek bizalmasan kezelendők, valamint nem használhatók fel a személyes előmenetel érdekében. A lektorok nem értékelhetik az adott kéziratot, amennyiben bármilyen versenyhelyzetből, együttműködésből, vagy más kapcsolatból fakadó érdekellentétben állnak a tanulmánnyal összeköttetésben álló szerzőkkel, cégekkel vagy intézményekkel.

 

4. A publikálásra vonatkozó döntések

A folyóirat szerkesztője dönt afelől, hogy a publikálásra beérkezett cikkek közül melyek kerülnek közlésre a lapban. A szerkesztőt irányíthatják a folyóirat szerkesztőbizottsága által megszabott irányelvek, valamint korlátozhatják az éppen hatályban lévő, a rágalmazásra, a szerzői jogok megsértésére, valamint a plagizálásra vonatkozó jogszabályok. A szerkesztő döntésének meghozatalához segítséget kérhet a többi szerkesztőtől vagy lektortól. A folyóirat szerkesztője futtathat programot a plágium kiszűrésére. A folyóirat a panaszokat a hatályos magyar jogszabályok szerint kezeli.

 

5. Esélyegyenlőség

A szerkesztő mindenkor a szerzők fajára, nemére, szexuális irányultságára, vallási meggyőződésére, etnikai származására, állampolgárságára vagy politikai nézeteire való tekintet nélkül értékeli a kéziratok szellemi tartalmát.

 

6. Titoktartás

A szerkesztő és a szerkesztőség munkatársai semmilyen információt nem adnak tovább a publikálásra benyújtott kézirattal kapcsolatban. E szabály alól kivételt képez a levelező szerző, a lektorok, a potenciális lektorok, valamint az egyéb szerkesztői tanácsadók és a kiadó.

 

7. Közzététel és összeférhetetlenség

A szerkesztő a benyújtott kézirat kiadatlan anyagait nem használhatja fel saját kutatásához a szerző írásos beleegyezése nélkül.

 

8. A szerzők kötelességei

A közlésre vonatkozó irányelvek

Az eredeti kutatásokat bemutató szerzőknek pontos beszámolót kell készíteniük az elvégzett munkáról. Az értelmezések és a következtetések levonása kizárólag tényeken vagy elfogulatlan és logikus bizonyításon alapulhat. A tanulmány háttéradatait pontosan kell bemutatni. A tanulmánynak elégséges részletet és hivatkozást kell közölnie ahhoz, hogy a leírt folyamatokat mások is megismételhessék. Hamis vagy tudatosan pontatlan állítások etikátlan és elfogadhatatlan viselkedésnek minősülnek. Az etikai kérdések ellenőrzése és felügyelete tekintetében a folyóirat a COPE vonatkozó szabályait követi.

Amennyiben a szerzők vissza kívánják vonni a tanulmány bármely részét vagy javítani kívánják azt, a szerzőknek fel kell vennie a kapcsolatot a szerkesztők valamelyikével, aki a módosított részek vonatkozásában lefolytatja az általános lektorálási folyamatot.

A kiadó és a szerkesztők minden esetben támogatják a tanulmányban foglaltak kijavítását, tisztázását, egyes részek visszavonását, illetve magyarázatát.

A kézirat, illetve az esetleges módosítások és kiegészítések benyújtása díjtalan. A publikáció megjelenéséért a szerző díjazásban nem részesül.

 

Eredetiség és plágium

A szerzőknek szavatolniuk kell, hogy a tanulmány saját, eredeti szellemi alkotásuk, illetve amennyiben felhasználták mások munkáit és/vagy kifejezéseit, azokat megfelelő módon idézték és szakszerűen hivatkoztak rájuk.

A kiadó és a szerkesztők megteszik a szükséges lépéseket abban az esetben, ha a kéziratban plagizálás gyanúját észlelik. A kiadó és a szerkesztők semmilyen körülmények között nem azonosulnak a plagizálással kapcsolatos magatartásformákkal és nem engedélyezik azokat. Amennyiben a kiadóhoz vagy a szerkesztőkhöz plágiumra vonatkozó állítás érkezik bármely tanulmány kapcsán, a szerkesztők megvizsgálják és feltárják az eset körülményeit, és megteszik a megfelelő lépéseket.

 

Többszörös, redundáns vagy egyidejű publikálás

Nem helyes gyakorlat ugyanazon kutatást bemutató kézirat különböző önálló publikációkban vagy folyóiratokban való szerepeltetése. Ugyanazon kézirat több folyóirathoz egyidejűleg történő benyújtása etikátlan magatartásnak minősül és elfogadhatatlan.

 

A forrásokra való hivatkozás

Az idézett művekre minden esetben szakszerűen kell hivatkozni. A szerzőknek hivatkozniuk kell mindazokra a kiadványokra, amelyek befolyásolták munkájukat.

 

A tanulmányszerzői tisztség

Szerzőként kell szerepeltetni mindazokat a személyeket, akik érdemben hozzájárultak a bemutatott tanulmány koncepciójához, tervezéséhez, kivitelezéséhez vagy értelmezéséhez. Társszerzőként kell megjelölni mindazokat a személyeket, akik jelentős mértékben hozzájárultak a tanulmányhoz. Ugyanakkor közreműködőként meg kell említeni mindazokat, akik részt vettek a kutatási projekt bizonyos lényeges szakaszaiban. A levelező szerzőnek szavatolnia kell, hogy minden jelentős társszerzőt megemlített a tanulmányban, valamint hogy nem jelölt meg társszerzőként erre nem jogosult személyeket, továbbá hogy minden társszerző láttamozta és jóváhagyta a tanulmány végleges változatát, valamint beleegyezett annak publikálásába.

 

Közzététel és összeférhetetlenség

Valamennyi szerzőnek kötelessége közzétenni a kéziratában azokat a pénzügyi vagy egyéb érdemi összeférhetetlenségeket, amelyek befolyásolhatják annak eredményeit vagy értelmezését. A projekt minden pénzügyi támogatási forrását nyilvánosságra kell hozni. Alapvető hibák a megjelentetett művekben Amennyiben a szerző jelentős hibát vagy pontatlanságot fedez fel a már megjelentetett munkájában, haladéktalanul értesítenie kell a folyóirat szerkesztőjét vagy kiadóját, és együtt kell működnie a szerkesztővel a tanulmány visszavonásában vagy helyesbítésében.