IBS-es betegek a bevásárlástól az emésztésig

  • Szakáli Bálint Fehér Bot Otthon, Budapest
  • Nagy Attila Csaba Debreceni Egyetem, Egészségtudományi Kar, Egészségügyi Informatikai Tanszék, Debrecen
  • Molnár Edina Debreceni Egyetem, Egészségtudományi Kar, Pszichológiai Tanszék, Debrecen
Kulcsszavak: étkezési szokások, bélrendszeri tünetek, emésztés, irritábilis bél szindróma

Absztrakt

BEVEZETÉS: Vizsgálatunk arra irányul, hogy az irritábilis bél szindrómás (IBS) betegek táplálkozási szokásairól minél többet megtudjunk és ezen szokásokat összehasonítva következtetéseket vonjunk le, melyek a táplálkozási tanácsadást végző szakemberek számára is hasznosak.

MÓDSZERTAN: A magyar lakosság körében, félig strukturált kérdőíves formában kérdeztünk meg 39 önbevallásos IBS-es beteget 2024-ben. Logisztikus regressziót és Fisher-féle egzakt próbát végeztünk az eredmények feldolgozására továbbá Shapiro-Wilk tesztet alkalmaztunk a folytonos változók normalitásának vizsgálatához. A vizsgálati személyeket két csoportra osztottuk a fizikai állapot alapján. A két csoportot összehasonlítottuk a következő kérdésekre adott válaszok mentén: mennyi vizet isznak, mennyi idő alatt fogyasztják el a főételt, mely ételeket eszik gyakrabban és melyeket ritkábban, mely ételeket emésztik könnyebben és melyeket nehezebben.

EREDMÉNYEK: Az eredmények alapján megállapítható, hogy vannak olyan élelmiszerek, amelyeket ritkábban kellene fogyasztaniuk vagy egyenesen mellőzniük kellene a fizikai jóllétükre tekintettel, mert nehezen emészthetők és erős tüneteket okoznak. A két csoport között szignifikáns eltérést találtunk az emésztésben és bizonyos ételek fogyasztásának gyakoriságában. Akik azt jelezték, hogy jobban vannak, kevesebb élelmiszert emésztenek nehezen vagy nagyon nehezen, és többet jól vagy nagyon jól. A vízfogyasztást illetően nem találtunk szignifikáns különbséget a két csoport között. Akik fizikailag jobban érzik magukat ritkábban fogyasztanak finomított növényi olajokat, friss és konzerv száraz hüvelyeseket a másik csoporthoz képest. Várakozásunkkal ellentétesen, nem volt szignifikáns eltérés a főétel elfogyasztásának idejében a két csoport között.

KÖVETKEZTETÉSEK: Jelen kutatás segítséget nyújt azon szakemberek számára, akik táplálkozással kapcsolatos tanácsot adnak IBS-es betegeknek. A kutatás korlátjaként elmondható, hogy érdemes lenne nagyobb elemszámmal is elvégezni a vizsgálatot, figyelembe véve az IBS magyarországi prevalenciáját. Célszerű lesz az emésztésbeli különbségeket tovább vizsgálni, okokat keresni rá, akár betegség-történettel vagy pszichés módszereket vizsgálva, vagy akár organikus okokat keresve a két csoport szervezetében.

Hivatkozások

Bonetto, S., Boano, V., Valenzi, E., Saracco, GM. és Pellicano, R. (2022). Non-pharmacological strategies to treat irritable bowel syndrome. Minerva Gastroenterol (Torino). 12;68(4):475-481. DOI: 10.23736/S2724-5985.22.03202-8

Böhn, L., Störsrud, S., Törnblom, H., Bengtsson, U., & Simrén, M. (2013). Self-reported food-related gastrointestinal symptoms in IBS are common and associated with more severe symptoms and reduced quality of life. The American journal of gastroenterology, 108(5), 634–641. DOI: 10.1038/ajg.2013.105

Dukas, L., Willett, W. C., & Giovannucci, E. L. (2003). Association between physical activity, fiber intake, and other lifestyle variables and constipation in a study of women. The American journal of gastroenterology, 98(8), 1790–1796. DOI: 10.1111/j.1572-0241.2003.07591.x

Esmaillzadeh, A., Keshteli, A. H., Hajishafiee, M., Feizi, A., Feinle-Bisset, C., & Adibi, P. (2013). Consumption of spicy foods and the prevalence of irritable bowel syndrome. World journal of gastroenterology, 19(38), 6465–6471. DOI: 10.3748/wjg.v19.i38.6465

Ford, A. C., Lacy, B. E., Harris, L. A., Quigley, E. M. M., & Moayyedi, P. (2019). Effect of Antidepressants and Psychological Therapies in Irritable Bowel Syndrome: An Updated Systematic Review and Meta-Analysis. The American journal of gastroenterology, 114(1), 21–39. DOI: 10.1038/s41395-018-0222-5

Fritscher-Ravens, A., Pflaum, T., Mösinger, M., Ruchay, Z., Röcken, C., Milla, P. J., Das, M., Böttner, M., Wedel, T., & Schuppan, D. (2019). Many Patients With Irritable Bowel Syndrome Have Atypical Food Allergies Not Associated With Immunoglobulin E. Gastroenterology, 157(1), 109–118.e5. DOI: 10.1053/j.gastro.2019.03.046

Ko, C., Lucassen, P., van der Linden, B., Ballering, A., & Olde Hartman, T. (2022). Stigma perceived by patients with functional somatic syndromes and its effect on health outcomes - A systematic review. Journal of psychosomatic research, 154, 110715. DOI: 10.1016/j.jpsychores.2021.110715

Major, G., Murray, K., Singh, G., Nowak, A., Hoad, C. L., Marciani, L., Silos-Santiago, A., Kurtz, C. B., Johnston, J. M., Gowland, P., & Spiller, R. (2018). Demonstration of differences in colonic volumes, transit, chyme consistency, and response to psyllium between healthy and constipated subjects using magnetic resonance imaging. Neurogastroenterology and motility, 30(9), e13400. DOI: 10.1111/nmo.13400

Major, G., Pritchard, S., Murray, K., Alappadan, J. P., Hoad, C. L., Marciani, L., Gowland, P., & Spiller, R. (2017). Colon Hypersensitivity to Distension, Rather Than Excessive Gas Production, Produces Carbohydrate-Related Symptoms in Individuals With Irritable Bowel Syndrome. Gastroenterology, 152(1), 124–133.e2. DOI: 10.1053/j.gastro.2016.09.062

Mego, M., Accarino, A., Malagelada, J. R., Guarner, F., & Azpiroz, F. (2015). Accumulative effect of food residues on intestinal gas production. Neurogastroenterology and motility, 27(11), 1621–1628. DOI: 10.1111/nmo.12662

Mitchell, H., Porter, J., Gibson, P. R., Barrett, J., & Garg, M. (2019). Review article: implementation of a diet low in FODMAPs for patients with irritable bowel syndrome-directions for future research. Alimentary pharmacology & therapeutics, 49(2), 124–139. DOI: 10.1111/apt.15079

Misselwitz, B., Butter, M., Verbeke, K., & Fox, M. R. (2019). Update on lactose malabsorption and intolerance: pathogenesis, diagnosis and clinical management. Gut, 68(11), 2080–2091. DOI: 10.1136/gutjnl-2019-318404

Miwa H. (2012). Life style in persons with functional gastrointestinal disorders--large-scale internet survey of lifestyle in Japan. Neurogastroenterology and motility, 24(5), 464–e217. DOI: 10.1111/j.1365-2982.2011.01872.x

Moayyedi, P., Quigley, E. M., Lacy, B. E., Lembo, A. J., Saito, Y. A., Schiller, L. R., Soffer, E. E., Spiegel, B. M., & Ford, A. C. (2014). The effect of fiber supplementation on irritable bowel syndrome: a systematic review and meta-analysis. The American journal of gastroenterology, 109(9), 1367–1374. DOI: 10.1038/ajg.2014.195

Monsbakken, K. W., Vandvik, P. O., & Farup, P. G. (2006). Perceived food intolerance in subjects with irritable bowel syndrome-- etiology, prevalence and consequences. European journal of clinical nutrition, 60(5), 667–672. DOI: 10.1038/sj.ejcn.1602367

National Institute for Health and Clinical Excellence (2017. april) NICE Clinical Guideline 61: Irritable Bowel Syndrome in Adults: Diagnosis and Management of Irritable Bowel Syndrome in Primary Care https://www.nice.org.uk/guidance/cg61

Nilholm, C., Larsson, E., Roth, B., Gustafsson, R. és Ohlsson, B. (2019). Irregular Dietary Habits with a High Intake of Cereals and Sweets Are Associated with More Severe Gastrointestinal Symptoms in IBS Patients. Nutrients 5;11(6):1279. DOI: 10.3390/nu11061279

Østgaard, H., Hausken, T., Gundersen, D., & El-Salhy, M. (2012). Diet and effects of diet management on quality of life and symptoms in patients with irritable bowel syndrome. Molecular Medicine Reports, 5, 1382-1390. DOI: 10.3892/mmr.2012.843

Ragnarsson, G., & Bodemar, G. (1998). Pain is temporally related to eating but not to defaecation in the irritable bowel syndrome (IBS). Patients' description of diarrhea, constipation and symptom variation during a prospective 6-week study. European journal of gastroenterology & hepatology, 10(5), 415–421. DOI: 10.1097/00042737-199805000-00011

Rao, S. S., Kavelock, R., Beaty, J., Ackerson, K., & Stumbo, P. (2000). Effects of fat and carbohydrate meals on colonic motor response. Gut, 46(2), 205–211. DOI: 10.1136/gut.46.2.205

Salari-Moghaddam., A, Hassanzadeh Keshteli., A, Esmaillzadeh., A. és Adibi, P. (2020). Water consumption and prevalence of irritable bowel syndrome among adults. PLoS ONE 15(1): e0228205. DOI: 10.1371/journal.pone.0228205

Spiller, R. (2021). Impact of Diet on Symptoms of the Irritable Bowel Syndrome. Nutrients. 9;13(2):575. DOI: 10.3390/nu13020575

Zyoud, SH., Smale, S., Waring, WS., Sweileh, W. és Al-Jabi, SW. (2021). Global research trends in the microbiome related to irritable bowel syndrome: A bibliometric and visualized study. World J Gastroenterol. 7;27(13):1341-1353. DOI: 10.3748/wjg.v27.i13.1341

Megjelent
2025-05-26
Hogyan kell idézni
SzakáliB., NagyA. C., & MolnárE. (2025). IBS-es betegek a bevásárlástól az emésztésig. Multidiszciplináris Egészség és Jóllét, 3(2), 9-31. https://doi.org/10.58701/mej.15684
Folyóirat szám
Rovat
Vizsgálatok