Hajléktalan személyek egészségi állapotának jellemzői egy kevert módszertannal készített kutatás alapján

Absztrakt

BEVEZETÉS: Az általános egészségi állapotot jelentősen befolyásolja mind az egyén előélete, mind az aktuális életkörülmények, mint például az anyagiak, a lelki, szellemi, fizikai állapot, az életmód, a testmozgás, a táplálkozás, a hőmérséklet stb. Ezek a tényezők a hajléktalan személyek életében, sokszor pusztán a véletlenek révén, rendkívül kedvezőtlenül alakulnak: a hajléktalan személyek körében több esetben már az utcára való kerülés előtt szenvednek valamilyen súlyos betegségben, amely a hajléktalan életforma előszobája lehet. Amikor valaki belesodródik a hajléktalan létbe, azáltal önmagában sok új betegséget halmoz fel, így a hajléktalan személyekre jellemző a multimorbiditás, azaz sokszor több, súlyos betegségük jelentkezhet egyszerre.

MÓDSZERTAN: 2024-ben készült egy nagyívű kutatás a mesterszakos diplomamunkám keretében, amely a hajléktalanok egészségi állapotára és egészségügyi ellátására fókuszált. Jelen tanulmányban az egészségi állapottal kapcsolatos eredményeket részletezem. A hajléktalan definíció alapjának az 1993. évi III. a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény által alkalmazott meghatározást tekintettem, a statisztikai adatgyűjtés során pedig az számított hajléktalan ügyfélnek, akit 2015–2021 között ’hajléktalan’ jogcímen regisztrált az egészség-biztosító és kapcsolatba lépett az egészségügyi ellátókkal. A kutatásban ún. kevert módszertant alkalmaztam, amely kvalitatív (interjúk, szakirodalmi elemzés) és kvantitatív adatok (a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőtől lekért 2015–2021 közötti statisztikai adatok) gyűjtéséből és elemzéséből állt.

EREDMÉNYEK: A kutatás alátámasztotta a szakirodalmi forrásokat, miszerint a hajléktalanokra multimorbiditás jellemző. A kutatásból Kaplan-Meier görbe alapján kiderült, hogy a hajléktalanságban élők nagyobb eséllyel haláloznak el hamarabb a nem és kor szerint illesztett kontroll csoport tagjaihoz képest. Emellett fény derült arra is, hogy a populáció negyede szenved valamilyen pszichiátriai betegségben, illetve, hogy a náluk előforduló betegségek java az elhanyagolt életmódjukkal magyarázható.

KÖVETKEZTETÉSEK: Kutatásom rávilágított arra a tényre, hogy a hajléktalan személyek helytelen életmódja és rossz egészsége hátterében negatív életkörülményeik állhatnak. Súlyos betegségeik sokszor helytelen táplálkozási szokásaikkal, alkoholfogyasztással, mozgáshiányukkal, és az utcai körülményekkel vagy éppen az intézményi körülményekkel, az előéletük során szerzett negatív tapasztalataikkal, függőségeikkel, legyengült immunrendszerükkel, illetve egyéb nagy pszichiátriai kórképekkel vannak összefüggésben.