Afáziás személyek lexikai hozzáférésének vizsgálata olvasás közben

Absztrakt

A nyelvi képességek működését feltáró kutatási eredmények hatására formálódott a nyelvről alkotott gondolkodásmód. A legújabb nézeteket a kognitív funkciók egységes architektúrájának megközelítése uralja, amely szerint a nyelvi és kognitív folyamatok mögött közös neurális hálózatok állnak (Lambon Ralph et al., 2017; Blumstein & Amso, 2013; Kunert et al., 2015; Tóth, 2021; Tóth, 2018a; 2018b). Ennek megfelelően az olvasási zavarok feltárása a nyelvi, az olvasási és a kognitív folyamatok átfogó vizsgálata révén történik. A felnőttkori szerzett nyelvi zavarhoz, vagyis az afáziához, mint szindrómához társuló olvasási zavarok jellegzetességeinek feltárása kiemelt jelentőségű nemcsak a diagnosztikus folyamat, de az egyénre szabott, szindróma-specifikus terápiás folyamat megtervezéséhez is. Tanulmányunkban a felnőttkori szerzett olvasászavarok vizsgálatára kialakított mérőeszközünk első eredményeit mutatjuk be. A lexikai hozzáférés központi szerepet tölt be az olvasási folyamatok során (Perfetti, 1999; Perfetti & Stafura, 2014), ennek megfelelően jelen közleményben olvasástesztünk lexikai hozzáférést mérő szubtesztjének első eredményeit prezentáljuk. Kutatásunkban afáziás személyek (n=19) nyelvi képességprofilját, valamint olvasási képességeit vizsgáltuk, az elemzések során korrelációs próbákat végeztünk. Első eredményeink alapján a lexikai hozzáférést mérő feladatok szignifikáns együttjárást mutattak több nyelvi és olvasást mérő komponenssel is, továbbá erős hatásokat tapasztaltunk a feladatok belső szerkezete szerint is. Mindezek alapján úgy tűnik, olvasástesztünk lexikai hozzáférést mérő próbái jól képesek differenciálni az afáziához társuló olvasászavarok főbb jellegzetességei között.