Az ötvenegyedik gázkitörés tanulságai, elméleti kérdései

Absztrakt

A történelmi Magyarország területén összesen 81 kőolaj-, földgáz-, szén-dioxid-, hévíz- és gőzkitörés következett be. Az első Kissármáson következett be 1909. április 22-től 1911. július 30-ig, több mint 27 hónapon keresztül tartott, és napi 864 000 m3 tiszta metángáz távozott a levegőbe. Az utolsó Szadán volt 2008. június 20. és július 13-a között, és több mint 100 millió forintos kár keletkezett. A Zsana-Észak–2 kutatófúrás kitörése az 51. volt, és 1979. január 24-től február 15-ig tartott. A Duna-Tisza közén 1924 óta folyik – kisebb-nagyobb megszakításokkal – szénhidrogén-kutatási tevékenység. A Hungarian Oil Syndicate, Ltd. két eredménytelen dunántúli (Budafapuszta és Kurd) fúrás után mélyítette le a Baja–1 kutatófúrást. A hamarosan beköszöntött nagy gazdasági világválság azonban, egy időre mindennemű kutatást visszavetett.
A Duna-Tisza köze három fő szénhidrogén-kutatási időszaka közül az elsőben nem, a másodikban kis készletű, míg a harmadikban országos viszonylatban is jelentős szénhidrogén-előfordulásokat fedeztek fel. A Duna-Tisza közén, Bács-Kiskun megyében, a 70-es évek második felében folyó szénhidrogén-kutató munka során végzett geofizikai (gravitációs és szeizmikus) mérések alapján, kettős szeizmikus kiemelkedés rajzolódott ki Zsana községtől északra. Az egyik szeizmikus kiemelkedésre a Zsana-Észak–1 fúrástól délkeletre tűzték ki a Zsana-Észak–2 jelű kutatófúrást. A fúrás mélyítése 1825 m-ig zavartalanul történt, amikor a magfúrásra történő kiépítés közben gázkitörés következett be, és a kitörő gáz begyulladt. A tűz eloltásához és kitörés felszámolásához az OKGT teljes kitöréselhárítási mentőszervezetének, a társvállalatok, a közigazgatásilag illetékes szervezetek, az országos hatóságok és intézmények, valamint a karhatalmi erők segítségét is igénybe kellett venni. A megsérült és kiégett kitörésgátlók sikeres eltávolítását szovjet és magyar tüzérségi katonai alakulatok önjáró ágyútarack- és harckocsilövedékekkel hajtották végre. A tűz oltásához a hagyományos tűzoltókészülékeken felül két turboreaktív oltógépet (ZIL–131-alvázra szerelt MIG–15 VK-1-RD–4 sugárhajtómű) is felhasználtak. A tűz eloltását és a kitörés felszámolását követően, az utólagos munkálatok befejezése után a kutat gáztermelővé képezték ki, amely 1992-ig termelt, majd átképezték azt föld alatti gáztároló kúttá, és ez a mai napig is így funkcionál.
Ez a tanulmány az 51. gázkitörés történetét, eseményeit, tanulságait, néhány elméleti kérdését foglalja össze.