Újabb hazai kísérlet a civil szervezetek perindítási jogának korlátozására környezeti ügyekben
Absztrakt
Széles körben elismert, hogy az állampolgárok és szervezeteik meghatározó szerepet játszanak a környezeti politikában, és a társadalmi részvétel hatékonyan csökkentheti a környezeti szabályozás végrehajtási hiányosságait. Az 1998-ban elfogadott Aarhusi Egyezmény és az uniós jog is előírja, hogy az egyének és a környezetvédő szervezetek számára garantálni kell az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést környezeti ügyekben, ami magában foglalja a perindítási jogot a nyilvánosság azon tagjai számára, akiket közvetlenül érint a környezeti jog megsértése. A tanulmány a magyar bírói gyakorlatra összpontosítva mutatja be, hogy milyen súlyos kihívásokkal kerülhetnek szembe a környezetvédő szervezetek, mikor a perindítási jogukat szeretnék gyakorolni a magyar bíróságok előtti környezeti ügyekben.
Hivatkozások
Bándi Gyula et al. (2001): Környezetvédelmi jogesetek és a szakértői tevékenység. Budapest: KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft.
Gajdics Ágnes (2012): Ügyféli jogok érvényesítése. In: Pánovics Attila–Glied Viktor (Szerk.): Cselekedj lokálisan! Társadalmi részvétel környezeti ügyekben. Pécs: PTE ÁJK–IDResearch Kft./Publikon, pp. 169–180.
Jonas Ebbesson–Helmut Gaugitsch–Jerzy Jendrośka–Fiona Marshall–Stephen Stec (2014): The Aarhus Convention: An Implementation Guide (Second edition). United Nations publication.
Kecskés Gábor (2021): 28/1994 (V. 20.) AB határozat – Védett természeti területek, In. Gárdos-Orosz Fruzsina–Zakariás Kinga (Szerk.): Az alkotmánybírósági gyakorlat. Az Alkotmánybíróság 100 elvi jelentőségű határozata 1990–2020 (Első kötet). Budapest: Társadalomtudományi Kutatóközpont–HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. pp. 293–306.
Pánovics Attila (2010): A környezetvédő NGO-k igazságszolgáltatáshoz való hozzáférése: előrelépések az Európai Unió jogában – visszalépések a tagállamokban. In. Glied Viktor–Nagy Roland (Szerk.): Függésben – Kényszerpályán a jövő?. Pécs: IDResearch Kft./Publikon, pp. 129–144. Pump Judit (2016): Dilemmák a környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőségek kormányhivatali integrációja után. In: Fodor László–Pump Judit (Szerk.): Társadalmi részvétel a környezetvédelmi ügyekben. A részvételi jogok uniós és hazai jogi védelme. Budapest: Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, pp. 49–62.
Sólyom László (2001): Az alkotmánybíráskodás kezdetei Magyarországon. Budapest: Osiris.
Szamek Gabriella (2021): Változások a környezet védelmét szolgáló eljárások területén. In: Tahyné Kovács Ágnes (Szerk.): Vox Generationum Futurarum. Ünnepi kötet Bándi Gyula 65. születésnapja alkalmából. Budapest: Pázmány Press, pp. 445–454.
Szegedi, László (2021): Access to Justice for Environmental NGOs in Hungary – The Quest to Identify „Environmentally Relevant„ Cases. Annales Universitatis Scientiarum Budapestiensis de Roland Eötvös Nominatae: Sectio Iuridica. 60., pp. 75–99.
DOI: https://doi.org/10.56749/annales.elteajk.2021.lx.6.75
Varga Eszter (2017): Kereshetőségi jog vizsgálata a környezetvédelmi tárgyú közigazgatási perekben. Magyar Bírói Egyesület. (https://www.mabie.hu/index.php/cikkek-tanulmanyok/80-dr-varga-eszter-kereshetosegi-jog-vizsgalata-a-kornyezetvedelmi-targyu-kozigazgatasi-perekben)
Zamęcki, Łukasz–Glied, Viktor (2020): Article 7 Process and Democratic Backsliding of Hungary and Poland. Democracy and the Rule of Law. Online Journal Modelling the New Europe, 34., pp. 57–85. DOI: https://doi.org/10.24193/OJMNE.2020.34.03
Egyéb források
Az alapvető jogok biztosának és a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettesének közös jelentése az AJB-4249/2022. számú ügyben
Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA)/Európa Tanács (CoE) (2016): Kézikönyv az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférésre vonatkozó európai jogról.
Technológiai és Ipari Minisztérium (2022): Együttműködésben a környezetünkért (NKP-5).
