Another Experiment to Hinder Hungarian NGOs from Having Legal Standing in Environmental Matters

  • Attila Pánovics Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Nemzetközi- és Európajogi Tanszék
Keywords: Aarhus Convention, environmental NGOs, access to justice in environmental matters, client status

Abstract

It is widely recognized that the citizens and their organisations play a decisive role in environmental policy-making, and public participation can reduce the enforcement deficit
of environmental laws in an effective manner. Both the 1998 Aarhus Convention and EU law stipulate that individuals and environmental NGOs should be guaranteed access to
justice that includes providing legal standing for the members of the public directly affected by a breach of environmental law. This paper focuses on Hungarian judicial caselaw,
and highlights that environmental NGOs may face serious challenges in obtaining legal standing in environmental matters before the Hungarian courts.

References

Bándi Gyula et al. (2001): Környezetvédelmi jogesetek és a szakértői tevékenység. Budapest: KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft.

Gajdics Ágnes (2012): Ügyféli jogok érvényesítése. In: Pánovics Attila–Glied Viktor (Szerk.): Cselekedj lokálisan! Társadalmi részvétel környezeti ügyekben. Pécs: PTE ÁJK–IDResearch Kft./Publikon, pp. 169–180.

Jonas Ebbesson–Helmut Gaugitsch–Jerzy Jendrośka–Fiona Marshall–Stephen Stec (2014): The Aarhus Convention: An Implementation Guide (Second edition). United Nations publication.

Kecskés Gábor (2021): 28/1994 (V. 20.) AB határozat – Védett természeti területek, In. Gárdos-Orosz Fruzsina–Zakariás Kinga (Szerk.): Az alkotmánybírósági gyakorlat. Az Alkotmánybíróság 100 elvi jelentőségű határozata 1990–2020 (Első kötet). Budapest: Társadalomtudományi Kutatóközpont–HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. pp. 293–306.

Pánovics Attila (2010): A környezetvédő NGO-k igazságszolgáltatáshoz való hozzáférése: előrelépések az Európai Unió jogában – visszalépések a tagállamokban. In. Glied Viktor–Nagy Roland (Szerk.): Függésben – Kényszerpályán a jövő?. Pécs: IDResearch Kft./Publikon, pp. 129–144. Pump Judit (2016): Dilemmák a környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőségek kormányhivatali integrációja után. In: Fodor László–Pump Judit (Szerk.): Társadalmi részvétel a környezetvédelmi ügyekben. A részvételi jogok uniós és hazai jogi védelme. Budapest: Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, pp. 49–62.

Sólyom László (2001): Az alkotmánybíráskodás kezdetei Magyarországon. Budapest: Osiris.

Szamek Gabriella (2021): Változások a környezet védelmét szolgáló eljárások területén. In: Tahyné Kovács Ágnes (Szerk.): Vox Generationum Futurarum. Ünnepi kötet Bándi Gyula 65. születésnapja alkalmából. Budapest: Pázmány Press, pp. 445–454.

Szegedi, László (2021): Access to Justice for Environmental NGOs in Hungary – The Quest to Identify „Environmentally Relevant„ Cases. Annales Universitatis Scientiarum Budapestiensis de Roland Eötvös Nominatae: Sectio Iuridica. 60., pp. 75–99.

DOI: https://doi.org/10.56749/annales.elteajk.2021.lx.6.75

Varga Eszter (2017): Kereshetőségi jog vizsgálata a környezetvédelmi tárgyú közigazgatási perekben. Magyar Bírói Egyesület. (https://www.mabie.hu/index.php/cikkek-tanulmanyok/80-dr-varga-eszter-kereshetosegi-jog-vizsgalata-a-kornyezetvedelmi-targyu-kozigazgatasi-perekben)

Zamęcki, Łukasz–Glied, Viktor (2020): Article 7 Process and Democratic Backsliding of Hungary and Poland. Democracy and the Rule of Law. Online Journal Modelling the New Europe, 34., pp. 57–85. DOI: https://doi.org/10.24193/OJMNE.2020.34.03

Egyéb források

Az alapvető jogok biztosának és a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettesének közös jelentése az AJB-4249/2022. számú ügyben

Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA)/Európa Tanács (CoE) (2016): Kézikönyv az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférésre vonatkozó európai jogról.

Technológiai és Ipari Minisztérium (2022): Együttműködésben a környezetünkért (NKP-5).

Published
2024-09-06
How to Cite
PánovicsA. (2024). Another Experiment to Hinder Hungarian NGOs from Having Legal Standing in Environmental Matters. Civil Rewiev, 21(3), 5-17. https://doi.org/10.62560/csz.2024.03.01