Civil szervezetek és autoriter tendenciák: A terrorizmus- és pénzmosásellenes jogszabályok kettős szerepe

  • Izabella Deák Debreceni Egyetem Marton Géza Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola; Eötvös Lóránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kar
Kulcsszavak: Civil szervezetek, társadalmi kontrollfunkció, új típusú autoriter rendszerek, pénzmosás elleni és a terrorizmus megakadályozását szabályozó törvények

Absztrakt

A tanulmány a civil szervezetek jogi környezetére összpontosít, azon belül is a pénzmosás elleni és a terrorizmus finanszírozását megakadályozó törvényekhez kapcsolódó, CSO-kat érintő korlátozásokat vizsgálja, amelyek egyre gyakrabban túlmutatnak a terrorizmus és a pénzmosás elleni küzdelmen. Elsősorban az új típusú autokratikus törekvések járnak együtt a CSO-k létrehozását, működését és tevékenységeit korlátozó, diszkriminatív, rugalmatlan és költséges jogszabályok elfogadásával. A korlátozások delegitimálják a CSO-k működését és marginalizálják az általuk kifejthető hatásokat az emberi jogok és az érdekérvényesítés különböző területein, miközben a törvények megsértése különböző
szankciókat von maga után. Az ismertetett CSO-k elleni korlátozási mechanizmusok segítenek megvilágítani, hogy a vizsgált törvények milyen módon válhatnak fegyverré az autoriter vagy autoriter tendenciákat mutató kormányok kezében, melynek következtében a civil szféra autonómiája jelentősen korlátozottnak tekinthető.

Hivatkozások

Anheier, Helmut K.–Lang, Markus–Toepler, Stefan (2019): Civil society in times of change: shrinking, changing and expanding spaces and the need for new regulatory approaches. Economics: The Open-Access. Open-Assessment E-Journal, 13., (8.), pp. 1–28. DOI: https://doi.org/10.5018/economics-ejournal.ja.2019-8

Arato, Andrew–Cohen, Jean L. (2022): Populism and Civil Society: The Challenge to Constitutional. Oxford: Oxford University Press,

Bozóki András (2000): A demokrácia megerősödésének társadalmi feltételei. In: Kelényi István (Szerk.): Szöveggyűjtemény a civil társadalom fejlődése és a nonprofit szervezetek alapismeretei és menedzsment tárgyakhoz. Budapest: Eötvös Loránd Tudományegyetem Tanárképző Főiskolai Kar, pp. 48–53.

Deák Izabella (2021): A civil szervezetek külföldi támogatása és a korlátozások típusai. Jogtudományi Közlöny, (10.), pp. 425–439.

Deák Izabella (2022): A külföldi támogatások korlátozására vonatkozó jogszabályok és az érintett jogszabályokat megsértő civil szervezetek szankcionálásának módjai. Közjogi Szemle, (2.), pp. 48–59.

Dojcsák Dalma (2021):„Egyesülési jog„ In: Jakab András–Könczöl Miklós–Menyhárd Attila–Sulyok Gábor (Szerk.): Internetes Jogtudományi Enciklopédia. Budapest: ORAC Kiadó–Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézete.

Feldman, Guy–Strier, Roni–Schmid, Hillel (2016): The Performative Magic of Advocacy Organisations: The Redistribution of Symbolic Capital. British Journal of Social Work, 46., (6.), pp. 1759–1775. DOI: https://doi.org/10.1093/bjsw/bcv088

Forbat, Liz–Atkinson, Dorothy (2005): Advocacy in practice: The troubled position of advocates in adult services. British Journal of Social Work, 35., (3.), pp. 321–335. DOI: https://doi.org/10.1093/bjsw/bch184

Gaventa, John (2011): Civil Society and Power. In Edwards, Michael (Ed.): The Oxford Handbook of Civil Society. Oxford: Oxford University Press, pp. 416–427.

Gerő Márton–Fonyó Attila (2013): Szektor, alszektor vagy nem szektor? Jogvédelemmel foglalkozó civil szervezetek kapcsolat hálózatainak elemzése. Socio.hu, Társadalomtudományi Szemle, (1.), pp. 34–60. DOI: https://doi.org/10.18030/socio.hu.2013.1.34

Haddad, Heidi Nichols (2012): Judicial Institution Builders: NGOs and International Human Rights Courts. Journal of H uman Rights, 11., (1.), pp. 126–149. DOI: https://doi.org/10.1080/14754835.2012.648154

Hodwitz, Omi (2019): NGOs and the challenge of global terrorism. In: Davies Thomas (Ed.): Routledge Handbook of NGOs and I nternational Relations. London–New York: Routledge, pp. 587–605.

Juhász Zita (2013): A nonprofit szektor: szerepeltérések a világban. Gazdaság & Társadalom, (2–3.), pp. 39–57.

Keane, John (2022): A demokrácia legrövidebb története. Budapest: Athenaeum.

Kimberlin, Sarah E. (2010): Advocacy by nonprofits: Roles and practices of core advocacy organizations and direct service agencies. Journal of Policy Practice, 9., (3–4.), pp. 164–182. DOI: https://doi.org/10.1080/15588742.2010.487249

Kövér, Ágnes (2015): Captured by State and Church: Concerns about Civil Society in Democratic Hungary. Nonprofit Policy Forum, 6., (2.), pp. 187–212. DOI: https://doi.org/10.1515/npf-2014-0010

Kövér, Ágnes–Antal, Attila–Deák, Izabella (2021): Civil society and COVID–19 in Hungary: The complete annexation of civil space. Nonprofit Policy Forum, 12., (1.), pp. 93–126. DOI: https://doi.org/10.1515/npf-2020-0060

Lewis, David (2013): Civil Society and the Authoritarian State: Cooperation, Contestation and Disco-urse. Journal of Civil Society, 9., (3.), pp. 325–340. DOI: https://doi.org/10.1080/17448689.2013.818767

Linz, Juan J. (2000): Totalitarian and Authoritarian Regimes., Boulder–London: Lynne Rienner Publishers.

Mosley, Jennifer E. (2010): Organizational Resources and Environmental Incentives: Understanding the Policy Advocacy Involvement of Human Service Nonprofits. Social Service Review, 84., (1.), pp. 57–76. DOI: https://doi.org/10.1086/652681

Nagy Ádám–Nizák Péter–Vercseg Ilona (2014): Civil társadalom – Nonprofit világ. Budapest: Excenter kutatóközpont.

O’Donnell, Guillermo–Schmitter, Phillipe C.–Whitehead, Laurence (1986): Transitions from authoritarian rule. Baltimore: The Johns Hopkins University Press,

Pech, Laurent (2021): The Concept of Chilling Effect: Its Untapped Potential to Better Protect Democracy, the Rule of La w, and Fundamental Rights in the EU . Brussel: Open Society Foundations.

Romaniuk, Peter–Keatinge, Tom (2018): Protecting charities from terrorists … and counterterrorists: FATF and the global effort to prevent terrorist financing through the non-profit sector. Crime Law Soc Change, 69., (2.), pp. 265–282. DOI: https://doi.org/10.1007/s10611-017-9755-6

Salamon, Lester M.–Anheier, Helmut K. (1999): Szektor születik II.: Összefoglaló egy nemzetközi non-profit kutatás második szakaszáról. Budapest: Civitalis Egyesület.

Takács Péter (2023): Az államok rendszertana és tipológiája: Államelméleti elemzés. Budapest:

Gondolat.

Toepler, Stefan–Fröhlich, Christian (2020): Advocacy in authoritarian contexts: the case of disability NGOs in Russia. International Journal of Sociology and Social Policy, (11–12.), pp. 1473–1489. DOI: https://doi.org/10.1108/IJSSP-03-2020-0077

Tóth Gábor Attila (2022): Autokráciából demokráciába: új alkotmányozási modellek vázlata. Fundamen-tum, (1–2.), pp. 5–22.

Tóth, Gábor Attila (2019): Constitutional Markers of Authoritarianism. Hauge Jornal on the Rule of Law. 11., (1.), pp. 37–61. DOI: https://doi.org/10.1007/s40803-018-0081-6

Tóth Gábor Attila (2016): Demokrácia és diktatúra között: az autoritarizmus. Fundamentum, (2–4.), pp. 5–18.

Vigh Edit (2012): A civil társadalom, mint az állam és a gazdaság közötti egyensúly közvetítő szektora. In: Verebélyi Imre (Szerk.): Az állam és jog alapvető értékei a változó világban. Győr: SZE Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola, pp. 358–370.

Wilson, Elisabeth A. (2016): Restrictive National Laws Affecting Human Rights Civil Society Organizations: A Legal Analysis. Journal of Human Rights Practice, 8., (3.), pp. 329–357. DOI: https://doi.org/10.1093/jhuman/huw018

Young, Dennis R. (2000): Alternative Models of Government – Nonprofit Sector Relations: Theoretical and International Perspectives. Nonprofit and Voluntary Sector Quarterly, 29., (1.), pp. 149–172. DOI: https://doi.org/10.1177/0899764000291009

Megjelent
2024-09-06
Hogyan kell idézni
DeákI. (2024). Civil szervezetek és autoriter tendenciák: A terrorizmus- és pénzmosásellenes jogszabályok kettős szerepe. Civil Szemle, 21(3), 31-44. https://doi.org/10.62560/csz.2024.03.03
Rovat
Cikkek