Híd az iskola és a helyi közösség között
A közösségi szolgálat tapasztalatai
Absztrakt
Tanulmányomban a dunaújvárosi középiskolák harmadik missziós tevékenységeit vizsgálom, különös tekintettel az iskolai közösségi szolgálatra (IKSZ). Az iskolai közösségi szolgálat a helyi közösség javát szolgáló, szervezett keretek között végzett, anyagi érdekektől független, egyéni vagy csoportos tevékenység, amelyet a tanulók a jogszabályban meghatározott nyolc területen végezhetnek el. Az Nkt. 6. §-a szerint az érettségi vizsgák megkezdésének feltétele ötven óra közösségi szolgálat teljesítése, amely fontos nevelési és társadalmi szerepet tölt be. A kutatás célja, hogy bemutassa a dunaújvárosi középiskolák közösségi szolgálati programjait (helyszíneit), kiemelve azok hatását a tanulókra és a helyi közösségre. Kutatásom során a 2014-től 2024-ig tartó időszakot vizsgáltam. A tanulmány iskolánkként elemzi a közösségi szolgálat keretében végzett tevékenységeket, és feltárja a diákok helyi közösségek iránti elköteleződését, valamint a tevékenységek pedagógiai vetületét. Az elemzés során vizsgálat alá kerülnek a közösségi szolgálat szervezeti keretei, a pedagógusok szerepe, valamint a helyi civil szervezetekkel való együttműködés formái. A kutatás eredményeivel rámutatok arra, hogy a közösségi szolgálat nemcsak az érettségi vizsga feltételeinek teljesítéséhez járul hozzá, hanem a diákok társadalmi felelősségvállalásának és empátiájának fejlődéséhez is. Ezen túlmenően a közösségi szolgálat erősíti az iskolák és a helyi közösségek közötti kapcsolatot, hozzájárulva a harmadik missziós tevékenységek sikerességéhez. Az eredmények alátámasztják, hogy a jól szervezett és pedagógiailag is támogatott közösségi szolgálat hosszú távú előnyökkel jár mind a tanulók, mind a helyi közösség számára.
Hivatkozások
Benneworth, P. et al. (2010). Universities and Regional Innovation: Regional Innovation Strategies and the Third Mission of Universities.
Benneworth, P., & Jongbloed, B. (2010). Who matters to universities? A stakeholder perspective on humanities, arts and social sciences valorisation. Higher Education, 59(5), pp. 567–588. https://doi.org/10.1007/s10734-009-9265-2
Bodó, M., Sárosi, T., & Markos, V. (2017). Az iskolai közösségi szolgálat program tanulságai online diákkérdőívek és monitori vizsgálat tükrében. Országos Neveléstudományi Konferencia, Nyíregyházi Egyetem.
Budai, G. (2014). Tanulói és tanulási utak a rendszerváltástól napjainkig. Dunakavics, 2(6), pp. 5–28.
Budai, G. (2015). Információs társadalom iskolái: hagyományos és elektronikus tanulás. Dunakavics, 3(9), pp. 27–42.
Budai, G. (2023). A tudás hasznosítása a munkaerőpiacon. Dunakavics, 11(1), pp. 35–37.
Bursik, M. (2020). Az iskolai közösségi szolgálat társadalmi vetületei. Oktatáskutató Intézet Tanulmánykötete.
Erikson, E. H. (2002). Gyermekkor és társadalom. Budapest: Osiris Kiadó.
Eyler, J., & Giles, D. E. (1999). Where's the learning in service-learning? San Francisco, CA: Jossey-Bass.
G. Merva, M. (szerk.). (2009). A magyarcserkészet története 1910-től napjainkig. Kiállítási katalógus. Gödöllő: Gödöllői Városi Múzeum.
Kárpáti Á. (2019): Ifjúságsegítő képzések Európában. In Nagy Á. (Szerk.): Egyszer volt, hol nem volt… Az ifjúságsegítő képzés Magyarországon. Kecskemét: Neumann János Egyetem, Iuvenis Ifjúságszakmai Műhely
Matolcsi, Zs. (2013). Iskolai közösségi szolgálat, mint pedagógiai eszköz. Neveléstudomány, 4, pp. 70–83. El
Percy-Smith, B., & Burns, D. (2013). Exploring the role of children and young people as agents of change in sustainable community development. Local Environment, 18(3), pp. 323–339. https://doi.org/10.1080/13549839.2012.729565
Szabó, I., & Veres, Zs. (2019). Közösség és iskola – a harmadik misszió értelmezési lehetőségei a középfokú oktatásban. Neveléstudomány, 7(1), pp. 5–23.
