Digitális regionalizmus: A Visegrádi és a Nyugat-Balkán Alapok, mint a civil társadalom diplomáciája
Absztrakt
Ahogy a digitális diplomácia átformálja a nemzetközi kapcsolatokat, a regionális szervezetek egyre gyakrabban használnak digitális platformokat az ágazatok közötti együttműködés elősegítésére és a globalizált diskurzusokban való proaktív részvételre, a nyilvános, közösségi és részvételi hálózatokon keresztül. A Nemzetközi Visegrádi Alapot és a Nyugat-balkáni Alapot, bár hivatalosan kormányközi kezdeményezésekként működnek, ebben a tanulmányban a regionális démosz intézményesült megnyilvánulásaiként értelmezik, így a transznacionális polgári együttműködés és a részvétel alapú kollektív identitásképzés motorjaiként szolgálnak. Mindkét alap sajátos (sui generis) törekvéseket képvisel, amelyek diplomáciai kiegészítőként funkcionálnak a megfelelő tömbök számára, elősegítve a társadalmi, politikai és gazdasági kohéziót civil társadalom-orientált mechanizmusokon keresztül, miközben az EU keretein belül működnek. Ezért mindkét szervezet digitális tevékenységének elemzésével a digitális regionalizmus fejlődő természetét vizsgáljuk a civil társadalmi diplomácián belül. A hivatalos kommunikációjuk szisztematikus tartalomelemzésén keresztül a főbb közösségi média platformokon a tanulmány feltárja azokat a szerkezeti mintákat, narratív konstrukciós gyakorlatokat és tematikus prioritásokat, amelyek meghatározzák a kifelé irányuló álláspontjukat. Az eredmények rávilágítanak arra, hogy a két szereplő hogyan járul hozzá a regionális nyilvános diskurzusok közös létrehozásához, a kollektív identitások megerősítéséhez és a nemzetközi kapcsolatokra vonatkozó törekvések megfogalmazásához, a transznacionális mozgósításon és a nyilvános részvételen keresztül. Továbbá, azáltal, hogy előtérbe helyezi ezen civil struktúrák szerepét a digitális regionalizmusban és a civil társadalmi diplomáciában, a tanulmány kiemeli, hogy a virtuális interakciók hogyan váltak a politikai érdekérvényesítés, a stratégiai kommunikáció és a határon átnyúló párbeszéd központi módjává. Ezzel elősegíti annak megértését, hogy a nemzetközi civil társadalmi formátumok hogyan működhetnek maguk is diplomáciai vektorként, a nemzetközi kapcsolatok céljainak megvalósításában egyre inkább összekapcsolt és mediatizált környezetben.
Hivatkozások
Albulescu, M. (2024). Cultivating Civic Engagement. Civil Szemle, 21., (2.), pp. 19-30. https://doi.org/10.62560/csz.2024.02.02
Błaszczak, J. (2024): Different forms of summit diplomacy: Case study analysis of the Visegrád Group, the Bucharest Nine, and the Three Seas Initiative. Romanian Journal of European Affairs, 24 (1), pp. 127–141.
Byer, L.-Cienski, J. (2022): The not so fantastic 4: Central Europe’s divided Visegrád alliance. Politico. Retrieved from https://www.politico.eu/article/central-europe-divided-Visegrád-v4-alliance/
Çela, A.-Domaradzki, S.-Milosavljević, I. R.-Stefanovski, I.-Trajanovski, N. (2020): Visegrad Insight: Western Balkans 2030 Trends. Warsaw, Poland: The Res Publica Foundation.
Clarke, A. (2014): Business as usual? An evaluation of British and Canadian digital diplomacy as institutional adaptation. In C. Bjola & M. Holmes (Eds.), Digital diplomacy: Theory and practice, pp. 111–126).
Dabrowski, M.-Myachenkova, Y. (2018): The Western Balkans on the road to the European Union. Bruegel Policy Brief. Retrieved September 5, 2024, from https://www.bruegel.org/policy-brief/western-balkans-road-european-union
Dangerfield, M. (2014): V4: A new brand for Europe? Ten years of post accession regional cooperation in Central Europe. Poznan University of Economics Review, 14., pp. 71–90. https://doi.org/10.18559/ebr.2014.4.839
Fan, Y. (2008): Soft power: Power of attraction or confusion? Place Branding and Public Diplomacy, 4., (2.), pp. 147–158.
Fletcher, T. (2013): Ambassador 2020. FCO blog. Retrieved April 4, 2024, from http://blogs.fco.gov.uk/tomfletcher/2013/09/04/ambassador-2020/
Hayden, C. (2012): Social media at State: Power, practice, and conceptual limits for US public diplomacy. Global Media Journal, 11., (21.), pp. 1–15.
Holányi, Á. (2024). Regional cooperation in Central Europe: A systematic review. Modelling the New Europe, 45., pp. 118–149.
Hocking, B.-Melissen, J.-Riordan, S.-Sharp, P. (2012): Futures for diplomacy: Integrative diplomacy in the 21st century. The Hague, Netherlands: Clingendael, Netherlands Institute of International Relations. https://www.clingendael.org/sites/default/files/pdfs/20121030_research_melissen.pdf
Hornat, J. (2021): The Visegrád Group and democracy promotion: Transition experience and beyond. Switzerland: Springer International Publishing.
Janebová, P.-Végh, Z. (2019): Trends of Visegrád foreign policy. Prague, Czech Republic: Association for International Affairs.
Jazić, A. (2024): Serbia’s cooperation with the Visegrad Group states after 2000. Faculty of Political Science, University.
Kashukeeva-Nusheva, V. (2024). The contribution of civil society organisations to the implementation of the principles of good governance at the local level. Civil Szemle, 21., (2.), pp. 67-75. https://doi.org/10.62560/csz.2024.02.05
Kuus, M. (2018): Political economies of transnational fields: harmonization and differentiation in European diplomacy. Territory, Politics, Governance, 6., (2.), pp. 222-239. https://doi.org/10.1080/21622671.2016.1266960
Manor, I. (2016): Are we there yet: Have MFAs realized the potential of digital diplomacy? Results from a cross-national comparison. Brill Research Perspectives in Diplomacy and Foreign Policy, 1., (2.), pp. 1–11.
Marcu, I. M. (2021): Perspectiva parcursului european pentru statele din Balcanii de Vest. Între „oboseala extinderii”, influențe externe și integrarea europeană [Perspectives about the European trajectory of Western Balkans states]. Bucharest: Institutul European din România.
Matiuta, C. (2023). Social media-a catalyst for civil society movements and a tool for populism. Civil Szemle, 20., (2.), pp. 187-202.
McClory, J. (2017): The Soft Power 30: A global ranking of soft power 2017. Portland: USC Center on Public Diplomacy.
Melissen, J. (2005): The new public diplomacy: Between theory and practice. In J. Melissen (Ed.), The new public diplomacy: Soft power in international relations, pp. 11–12. London, England: Palgrave Macmillan.
Mokrai, M. (2024): External relations of the Visegrad Group in the XXI century. Вишеградская Европа. Центральноевропейский журнал, pp. 31–46.
Nye, J. S. (2004): Soft power: The means to success in world politics. New York, NY: Public Affairs.
Nye, J. S. (2008): Public diplomacy and soft power. The Annals of the American Academy of Political and Social Science, 616., (1.), pp. 94–109. https://doi.org/10.1177/0002716207311699
Olubukola, A. S. (2017): Foreign policy in an era of digital diplomacy. Cogent Social Sciences, 3., (1.), https://doi.org/10.1080/23311886.2017.1297170
Panagiotou, R. (2021): The Western Balkans between Russia and the European Union: Perceptions, reality, and impact on enlargement. Journal of Contemporary European Studies, 29., pp. 219–233. https://doi.org/10.1080/14782804.2020.1798218
Pyteľová, K. (2012): Špecifiká postavenia štátu ako subjektu medzinárodného práva. Medzinárodné Vzťahy (Journal of International Relations), 10., (4.), pp. 109–118.
Ramet, S. P. (1994): Rocking the state: Rock music and politics in Eastern Europe and Russia. Boulder, CO: Westview Press.
Riordan, S. (2016): The strategic use of digital and public diplomacy in pursuit of national objective. Retrieved from http://focir.cat/wp-content/uploads/2016/04/FOCIR_Pensament_1_Shaun-Riordan_Digital_Diplomacy1.pdf
Schimmelfennig, F. (2025): Geopolitical enlargement. In The European Union’s geopolitics: The lackluster world power, pp. 79–98. Cham, Switzerland: Springer Nature.
Schmidt, A. (2023): Visegrad Group – Real entity or mirage. In Politics and Security of Central and Eastern Europe: Contemporary Challenges, pp. 237–260. Switzerland: Springer International Publishing.
Șoproni, L. (2023). The Cooperation of social actors in the cross-border area–its role in promoting European values. Civil Szemle, 20., pp. 55-78.
Spry, D.-Lockyer, K. (2022): Large data and small stories: A triangulation approach to evaluating digital diplomacy. Place Branding and Public Diplomacy, 18., (3.), pp. 272–286.
Stivachtis, Y. A. (2023): Great power diplomacy in the digital age. In The Palgrave Handbook of Diplomatic Thought and Practice in the Digital Age, pp. 287–310. Switzerland: Springer International Publishing.
Strážay, T. (2012): Visegrad Four and the Western Balkans: A group perspective. The Polish Quarterly of International Affairs, 4., pp. 52–64.
Venic-Alujević, L. (2012): European integration of Western Balkans: From reconciliation to European future. Brussels, Belgium: Wilfried Martens Centre for European Studies.
Zakota, Z. (2024). From Civil Society Organisations to Pirate Parties to Digital Democracy. Civil Szemle, 21., (2.), pp. 91-104.
Zimmerbauer, K.-Durand, F.-Decoville, A.-Kivelä, S. (2025): Instrumental and cordial logics of cross-border cooperation in Europe: toward a game-theoretic approach. Territory, Politics, Governance, pp. 1-20.
Zweers, W. (2022): The EU as a promoter of democracy or “stabilitocracy” in the Western Balkans? Retrieved October 15, 2024, from https://www.clingendael.org/sites/default/files/2022-02/the-eu-as-a-promoter-of-democracy-or-stabilitocracy.pdf
