To see or not to see?
The challenges of youth work and its recognition
Abstract
Professionals in the youth sector working in the field reach young people primarily in leisure spaces. Youth work is characterised by a specific methodology and professional framework. Both the operating environment and the training structure in this field are constantly changing, which limits the opportunities for professionals. All of these circumstances contribute to the fact that youth workers are not primarily part of municipal or state-run institutional structures, but have a background in NGOs. Youth work is a blind spot in researching, there were only a few surveys of professionals, volunteers and service providers working in the field in recent years. The aim of this study is to provide a secondary analysis of data on youth work, professionals and services, and focused on the challenges of youth work in Hungary. Although the experience of professionals clearly detects a gap in the recognition of youth work, related advocacy activities are less visible and significant. Precisely because of the dominant civil society background and functioning, the field has a low political embedding and low visibility among decision-makers. The experience of the international context also contributes to the interpretation of the situation in Hungary, thus the European context is part of the analysis.
References
Dunne, Allison–Ulicna, Daniela–Murphy, Ilona–Golubeva, Maria (2014): Working with young people. The value of youth work in the European Union. Brussels: European Commission.
European Commission (2021): Study on Youth Work in the EU – Final report. Luxembourg: Publications Office of the European Union.
Európai Unió Tanácsa (2018): A fiatalok bevonása, összekapcsolása és felelősségvállalásának ösztönzése: az EU új ifjúsági stratégiája. Az Európai Unió Hivatalos Lapja. C456, 61., (1.), pp. 1–22.
Fazekas Anna (2016): Társadalmi felelősségvállalás az ifjúsági munkában. ("Társadalmi felelősségvállalás a Kecskeméti Főiskolán" c. projekt keretében – NTP-FTH-15-0009) https://adoc.pub/fazekas-an¬na-tarsadalmi-felelssegvallalas-az-ifjusagi-munkab.html (letöltés dátuma: 2021. 11. 12.)
Fazekas Anna (2019): Ifjúsági szolgáltatói környezet vizsgálata Magyarországon és Romániában. Szolgáltatói helyzetkép, fejlesztési lehetőségek, irányok négy ország metszetében. Nyíregyháza: Kulturális Életért Közhasznú Egyesület.
Fazekas Anna (2022): „Képekben”: ifjúsági munka az ifjúságkutatások tükrében. Y.Z., 2., (1.), pp. 5–12.
Fazekas Anna (2023): Mozgalmárok kora? Az ifjúsági civil aktivitás tendenciáinak diskurzusa Európában. Civil Szemle, 20., (3.), pp. 23–38.
Fazekas Anna (2024): Generációk helyett: diverzitás, posztadoleszcencia és politikai narratíva. Új Pedagógiai Szemle, 74., (3–4.), pp. 76–80.
Fazekas Anna–Gulyás Barnabás (2023): Foglalkozol ifjúsági munkával? Kutatás az ifjúsági munkát végző szakemberek és önkéntesek körében. Kutatási jelentés. Budapest: GYIÖT. DOI: https://doi.org/10.61791/fim_gyj_2023
Fazekas Anna–Hamarics Eszter (2024): Az ifjúsági gazdasági státusz, lakhatási jellemzők kockázatai és az otthonteremtési támogatások a felzárkózó települések metszetében. Máltai Tanulmányok, 6., (1.), pp. 64–79. DOI: https://doi.org/10.56699/MT.2024.1.4
Fazekas Anna–Nagy Ádám (2015): Fiatalok. De civilek? A táborok ifjúságától a fesztiválok ifjúságáig. Civil Szemle, 12., (2.), pp. 25–37.
Lonean, Irina–Brazlene, Ruta–Taru, Marti (2020): Youth policy evaluation review. Council of Europe and European Commission.
Nagy Ádám (2013): Az ifjúsági korosztályok meghatározásának egyéni életúton alapuló paradigmája. In: Székely, L. (Szerk.): Magyar Ifjúság 2012. Tanulmánykötet. Budapest: Kutatópont, pp. 38–52.
Nagy Ádám (Szerk.) (2016): 25 év: Jelentés az ifjúságügyről. Budapest: Ifjúságszakmai Társaság Alapítvány – Iuvenis Ifjúságszakmai Műhely.
Nagy Ádám–Bodor Tamás–Domokos Tamás–Schád László (2014): Ifjúságügy. Budapest: ISZT Alapítvány Enigma 2001 Kiadó.
Nemzeti Ifjúsági Tanács (2020): Szólj Bele! Ifjúsági Párbeszéd – Kutatási összefoglaló 2020. Beszámoló. (A Nemzeti Ifjúsági Tanács saját kutatása) https://ifjusagitanacs.hu/wp-content/uplo¬ads/2021/05/Szolj-Bele-Ifjusagi-Parbeszed-2020-as-kutatasi-osszefoglalo.pdf (Letöltés dátuma:2021. 12. 03.)
OECD Development Centre (2018): Better Policies for Better Youth Livelihoods: A Guidance Note for Development Practitioners. EU–OECD Youth Inclusion Project. Paris: OECD Development Centre.
Rákóczi Attila (2021): A társadalmi alapokon nyugvó területi államigazgatás. Civil Szemle, 18., (2.), pp. 47–63.
Somlai Péter–Bognár Virág–Tóth Olga–Kabai Imre (2007): Új ifjúság. Szociológiai tanulmányok a posztadoleszcensekről. Budapest: Napvilág Kiadó.
Székely Levente (2014): Az új csendes generáció. In: Nagy Á.–Székely L. (Szerk.): Másodkézből – Magyar Ifjúság 2012. Budapest: ISZT Alapítvány – Kutatópont. pp. 9–28.
Van der Graaf, Loes–Dunajeva, Jekatyerina–Siarova, Hanna–Bankauskaite, Radvile (2021): Research for CULT Committee – Education and Youth in Post-COVID–19 Europe – Crisis Effects and Policy Recommendations. Brussels: European Parliament, Policy Department for Structural and Cohesion Policies.
Varga Anita (2023): Társadalmi felelősségvállalás, avagy az esélyteremtő értékteremtés. Civil Szemle, 19., (4.), pp. 23–40.
Williamson, Howard (2024): Taking stock – Where are we now? Youth Work in contemporary Europe. Brussels: Flemish Government, Department for Culture, Youth and Media. https://publicaties.vlaan¬deren.be/view-file/64742 (Letöltés dátuma: 2024. 04. 30.)
