The Role of Personal Networks and Social Capital in Small-Scale Civic Activity
Abstract
The social, economic, and demographic processes in small settlements in Hungary have undergone significant changes in recent decades, posing challenges for local communities (Balogh, 2014). As a result of population decline, aging, and the transformation of the local economy, the role of civil society organizations and community initiatives in maintaining social cohesion and preserving local social capital has become more important. Theoretical research highlights that trust-based, closed networks act as a stabilizing force, but at the same time can limit innovation, while so-called “bridge-type” relationships bring new resources and knowledge to the community (Putnam, 2000; Granovetter, 1973). In examining the transformation, resilience, and cohesion of rural Hungary, I draw on classical theories of social capital (Bourdieu, Coleman, Putnam), while also taking into account the critical debates that have developed around them (Fine, Woolcock, Szreter). Civil society organizations play a key role in this process: they contribute to maintaining social cohesion, promote the preservation of cultural identity, and act as intermediaries between state, economic, and community actors. In conclusion, the social capital of small settlements is not only a key element in maintaining community life, but also a decisive factor in terms of local adaptation capabilities and sustainable development. A better understanding of the role of civic engagement in such an environment can contribute to more effective planning of local development strategies and the promotion of social innovation.
References
Balogh A. (2008). Az aprófalvas településállomány differenciálódási folyamatai Magyarországon. Szombathely: Savaria Univerity Press.
Balogh, A. (2014). A hazai aprófalvasodás új irányai. Földrajzi Közlemények, 138(2), 134–149.
Beluszky P. (1985). A kisfalvakról – településtudományi megközelítésben. In Sükösd F. (szerk.), Az aprófalvak közélete és ifjúsága. Pécs: KISZ Baranya Megyei Bizottsága. 72–91.
Bódi F. (1999). Szociális ellátórendszerek a falvakban. In Pócs Gy. (szerk.), Vidékfejlesztés – Vidékpolitika. Budapest: Agroinform Kiadóház. 39–60.
Bourdieu, P. (1986). The forms of capital. In J. G. Richardson (Ed.), Handbook of theory and research for the sociology of education. New York, NY: Greenwood Press. 241–258.
Bozóki A. (1992). Civil társadalom és polgárosodás. In: Heller Á., Fehér F., Bozóki . és Fricz T. (szerk.): Polgárosodás, civil társadalom, demokrácia. MTA Politikatudományi Intézete, Budapest. 1728.
Coleman, J. S. (1988). Social capital in the creation of human capital. American Journal of Sociology, 94(Supplement), 95–120. https://doi.org/10.1086/228943
Csapó T., & Szabó G. (1997). Vas megye falusi turizmusa. Cominatus, 7(12), 47–54.
Csordás L., & Szabó G. (1993). A falusi-tanyai turizmus szervezésének és fejlesztésének feltételei az Alföldön. In Becsei J. (szerk.), Alföldi tanulmányok. Békéscsaba. 137–161.
Dövényi Z. (2003). A településrendszer fejlődése és sajátosságai. In Perczel Gy. (szerk.), Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó. 521–532.
Dudás K., & Hunyadi Zs. (2005). A hagyományos és a modern tömegkultúra helye és szerepe a kulturális fogyasztásban. Találkozások a kultúrával 6. Budapest: Magyar Művelődési Intézet.
Enyedi Gy. (1980). Falvaink sorsa. Budapest: Magvető Kiadó.
Enyedi Gy. (1985). Az aprófalvak szerepe a társadalmi munkamegosztásban. In Sükösd F. (szerk.), Az aprófalvak közélete és ifjúsága. Pécs: KISZ Baranya Megyei Bizottsága. 16–22.
Fine, B. (2001). Social capital versus social theory: political economy and social science at the turn of the millennium. New York: Routledge.
Fine, B. (2010). Theories of Social Capital: Researchers Behaving Badly. Pluto Press.
Füzér K., Gerő M., Sik E. & Zongor G. (2005). A társadalmi tőke növelésének lehetőségei fejlesztéspolitikai eszközökkel. Budapest: TÁRKI.
Granovetter, M. S. (1973). The strength of weak ties. American Journal of Sociology, 78(6), 1360–1380. https://doi.org/10.1086/225469
Hanusz Á. (2002). A falusi turizmus elméleti kérdései és fejlesztési lehetőségei Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. In Kókai S. (szerk.), Természettudományi Közlemények 2. Nyíregyháza: TTFK.127–138.
Hidy P. (1997). A magyar társadalom kulturális állapota. Budapest: MTA Szociológiai Intézete.
Hubai J. (1992). Magyarország erőforrásainak geográfiája. Budapest: Tankönyvkiadó.
Hunyadi Zs. (2004). Művelődési házak közönsége, helye, szerepe a kulturális fogyasztásban. Találkozások a kultúrával 1. Budapest: Magyar Művelődési Intézet – MTA Szociológiai Kutató Intézet.
Hunyadi Zs. (2005). Kulturálódási és szabadidő eltöltési szokások, életmód csoportok. Találkozások a kultúrával 7. Budapest: MMI – MTA Szociológiai Kutató Intézet.
Hunyady Gy. (2016). Jelentörténeti szociálpszichológia. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó.
Hunyady Gy. (2021). Rendszerattitűdök a változó közgondolkodásban. Debrecen: Debreceni Egyetemi Kiadó.
Józsa K. (2013). Fejlődést segítő és hátráltató tényezők az aprófalvakban a helyi polgármesterek szemszögéből. Településföldrajzi Tanulmányok, 2(2), 85–98.
Körmendi K. (1976a). Alaprajzi típusok. In. Kulcsár V. (szerk.), A változó falu. Budapest: Gondolat Kiadó. 114–120.
Körmendi K. (1976b). Nagyságrendi típusok. In. Kulcsár V. (szerk.), A változó falu. Budapest: Gondolat Kiadó. 91–113. Központi Statisztikai Hivatal (2024a). A nonprofit szervezetek száma, megoszlása és összes bevétele tevékenységcsoportok szerint éves bontásban. https://www.ksh.hu/stadat_files/gsz/hu/gsz0013.html Letöltés dátuma: 2025. július 21.
Központi Statisztikai Hivatal (2024b). A magyar népesség megoszlása nemzetiségek szerint. https://www.ksh.hu/nepszamlalas/tablak_demografia Letöltés dátuma: 2025. július 21.
Lin, N. (2001). Social capital: A theory of social structure and action. Cambridge: Cambridge University Press. https://doi.org/10.1017/CBO9780511815447
Márkus E. & Pete N. (2018). Civil ismeretek a közösségi művelődésben. Tudástár a közösségi művelődésben sorozat. 13. kötet. NMI Művelődési Intézet Nonprofit Közhasznú Kft., Budapest. 27‒33.
Maslow, A. (1968/2003). A lét pszichológiája felé. Budapest: Ursus Libris Kiadó.
Molnár M. (1993). A demokrácia hajnalodik keleten. Civil társadalom és kommunizmus Kelet-Európában: Lengyelország és Magyarország. (Tézisek) Politikatudományi Szemle, 2(2), 7390.
Molnár M. (1995). Mit kezdhet a történész a civil társadalommal. Társadalmi Szemle, 50(1), 5156.
Molnár M. (1996). Civil társadalom és akiknek nem kell. Educatio, Budapest.
Ponyi L. (2014). Közművelődés és tőkeelméletek. Kulturális Szemle, 2014(PL), 8.
Putnam, R. (2004). A prosperáló közösség. A társadalmi tőke és a közélet. Részletek. Parola, 3(3), 3–5.
Putnam, R. D. (2000). Bowling alone: The collapse and revival of American community. New York, NY: Simon & Schuster.
Sikos T. T. (1990). A lakossági infrastruktúra problematikája az aprófalvas térségekben. In Tóth J. (szerk.), Tér-Idő-Társadalom. Huszonegy tanulmány Enyedi Györgynek. Pécs: MTA RKK. 304–315.
Székely Gy. (2006). Az aprófalvak népességmegtartó képességének állapota, változásai, irányai, illetve javításának lehetőségei. Budapest. http://www.terport.hu/webfm_send/3990 Letöltés dátuma: 2025. július 29.
Szreter, S., & Woolcock, M. (2004). Health by association? Social capital, social theory, and the political economy of public health. International Journal of Epidemiology, 33(4), 650–667.
Szűcs A. (2009). A kistelepülések helyzete az Alföldön. Szeged: KSH.
Vitányi I. (1997). A magyar társadalom kulturális állapota. Budapest: Maecenas Kiadó.
Woolcock, M., & Narayan, D. (2000). Social capital: Implications for development theory, research, and policy. The World Bank Research Observer, 15(2), 225–249.
Woolcock, M. (2001). The place of social capital in understanding social and economic outcomes. ISUMA: Canadian Journal of Policy Research, 2(1), 11–17.
