Konzultáció vagy partnerség?
A civil társadalom szerepe a magyar családjogi döntéshozatalban
Absztrakt
A tanulmány a civil társadalom tényleges mozgásterét vizsgálja a magyar családjogi döntéshozatalban az Európai Unió Civil Stratégiájának részvételi standardjai kontextusában. Kiindulópontja, hogy a családjog – alkotmányosan érzékeny és értékalapú területként – különösen alkalmas annak elemzésére, miként érvényesülnek a társadalmi bevonás eljárási követelményei a gyakorlatban. A kutatás normatív-összehasonlító módszerrel veti össze az uniós partnerségi modell elvárásait a hazai jogalkotási keretekkel, különös tekintettel a társadalmi egyeztetés intézményi mechanizmusaira és a visszacsatolás gyakorlatára. Az elemzés megállapítja, hogy a civil részvétel Magyarországon formálisan több csatornán keresztül biztosított, azonban tényleges hatása korlátozott: a részvétel jellemzően írásbeli véleményezésre szorítkozik, és nem éri el a partnerségi modellhez szükséges intézményes és kétirányú együttműködés szintjét. A vizsgálat rámutat arra is, hogy a részvétel mélységét strukturális tényezők korlátozzák, különösen a visszacsatolás hiánya, a részvétel késői szakaszokra korlátozottsága és az intézményesített párbeszéd hiányosságai. Egy konkrét örökbefogadási jogalkotási példa szemlélteti az eljárási legitimitás és a tartalmi alkotmányosság elválásának problémáját. A tanulmány amellett érvel, hogy a civil részvétel megerősítése nem a szabályozás tartalmának megváltoztatását, hanem a döntéshozatali folyamat átláthatóságának
és strukturális hitelességének erősítését szolgálja, és ebben a „soft law” eszközök – így az EU Civil Stratégia – meghatározó orientációs szerepet tölthetnek be.
Hivatkozások
Amnesty International. (2021). Hungary: Dark day for LGBTI rights as homophobic and transphobic law adopted.
Anheier, H. K. (2014). Nonprofit organizations: Theory, management, policy (2nd ed.). Routledge. https://doi.org/10.4324/9781315851044
Arnstein, S. R. (1969). A ladder of citizen participation. Journal of the American Institute of Planners, 35(4), 216–224. https://doi.org/10.1080/01944366908977225
B. Erdős, M., & Knyihár, É. (2015). Pécs partnerség: Lépések a közösségi tervezés felé. Civil Szemle, 12(1), 25–47.
https://epa.oszk.hu/01300/01306/00045/pdf/EPA01306_civil_szemle_2015_1_025-047.pdf
Blutman, L. (2014). Az Európai Unió joga. HVG-ORAC.
Bouwen, P. (2002). Corporate lobbying in the European Union: The logic of access. Journal of European Public Policy, 9(3), 365–390. https://doi.org/10.1080/13501760210138796
Carothers, T., & Brechenmacher, S. (2014). Closing space: Democracy and human rights support under fire. Carnegie Endowment for International Peace. https://carnegieendowment.org/files/closing_space.pdf
Cohen, J. L., & Arato, A. (1992). Civil society and political theory. MIT Press. https://mitpress.mit.edu/9.780262531214/civil-society-and-political-theory/
Council of Europe, Conference of INGOs. (2016). Civil participation in the decision-making process: Fact-finding visit to Hungary (20–22 November 2016). https://rm.coe.int/report-visit-of-the-conference-of-ingos-to-hungary-final/1680728497
Deák Izabella: „A watchdog funkciót ellátó civil szervezetek működésének korlátai.” Jogtudományi Közlöny 76, 5. sz. (2021): 217–227.
Drinóczi, T. (2011). Minőségi jogalkotás és társadalmi részvétel. Jogtudományi Közlöny, 66(10), 469–479. https://epa.oszk.hu/00000/00007/00166/pdf/EPA00007_jogtudomanyi_kozlony_2011_10_469-479.pdf
Edwards, M. (2004). Civil society. Polity Press.
Együtt az Életért Egyesület. (n.d.). Örökbefogadás. https://egyuttazeletert.hu/orokbefogadas/
EUMSZ. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés egységes szerkezetbe foglalt változata. (2012). Az Európai Unió Hivatalos Lapja, C 326, 47–390. https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX:12012E/TXT
European Commission. (2001). European governance: A white paper (COM(2001) 428 final).
https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/?uri=CELEX:52001DC0428
European Commission. (2021). 2021 Rule of Law Report: Country Chapter on the rule of law situation in Hungary (SWD(2021) 714 final). European Commission. https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/?uri=CELEX:52021SC0714
European Commission. (2025). EU Civil Society Strategy.
https://commission.europa.eu/ European Commission. (2025). EU strategy for civil society: Communication from the Commission to the European Parliament, the Council, the European Economic and Social Committee and the Committee of the Regions (COM(2025) 790 final). Publications Office of the European Union. https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/?uri=CELEX:52025DC0790
European Commission for Democracy through Law (Venice Commission). (2021). Opinion on the constitutional amendments adopted by the Hungarian Parliament in December 2020 (Opinion No. 1025/2021). Council of Europe. https://www.venice.coe.int/webforms/documents/default.aspx?pdffile=CDL-AD(2021)029-e
EUSZ. Az Európai Unióról szóló szerződés egységes szerkezetbe foglalt változata. (2012). Az Európai Unió Hivatalos Lapja, C 326, 13–46. https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX:12012M/TXT
Fung, A. (2006). Varieties of participation in complex governance. Public Administration Review, 66(s1), 66–75. https://doi.org/10.1111/j.1540-6210.2006.00667.x
Gerő, Márton – Susánszky, Pál – Kopper, Ákos – Tóth, Gergely: “Strategies for Survival: Human Rights Organizations’ Responses to the Closing of Political Opportunity Structures in Hungary.” Politologický časopis – Czech Journal of Political Science 27, no. 2 (2020): 119–139. DOI: 10.5817/PC2020-2-119.
Gerő Márton – Susánszky Pál – Tóth Gergely – Kopper Ákos: „A jogvédő szervezetek változásmenedzsment stratégiái.” Civil Szemle 13, 4. sz. (2016): 15–27.
Gerő Márton: „Civil társadalom és emberi jogok: részvétel, mérés, mozgósítás.” Fundamentum 25, 4. sz. (2021): 5–22.
Görgőy, R. (2019). Önsegítő csoport szerepe a válás/szakítás feldolgozásában – Egy mélyinterjús kutatás tapasztalatai. Civil Szemle, 16(2), 31–52.
Greenwood, J. (2007). Interest representation in the European Union (2nd ed.). Palgrave Macmillan. https://rgu-repository.worktribe.com/output/363283/interest-representation-in-the-european-union
Habermas, J. (1996). Between facts and norms: Contributions to a discourse theory of law and democracy (W. Rehg, Trans.). MIT Press.
Halmai, G. (2014). Perspectives on global constitutionalism: The use of foreign and international law. Eleven International Publishing.
Háttér Társaság és Társaság a Szabadságjogokért (TASZ). (2020). Szakmai elemzés az egyes családjogi és gyermekvédelmi tárgyú törvények módosításáról szóló T/13631. számú törvényjavaslatról.
https://hatter.hu/hirek/civil-elemzes-az-orokbefogadasi-szabalyok-modositasarol
Havasi, V. (2022). Hatalomnélküliek-e a civilek a magyar illiberális demokráciában? 2010–2022 főbb történéseinek elemzése. Civil Szemle, 19(3), 47–74.
Hegedűs, A. (2013). A családjogi szabályozás megújulása az új Polgári Törvénykönyvben. Acta Universitatis Szegediensis: Acta Juridica et Politica, 76(14), 185–202.
Jakab, A. (2016). Az európai alkotmányosság alapjai. HVG-ORAC.
Keane, J. (2009). The life and death of democracy. W. W. Norton & Company.
Kumm, M. (2010). The best of times and the worst of times: Between constitutional triumphalism and nostalgia. In P. Dobner & M. Loughlin (Eds.), The twilight of constitutionalism? (pp. 201–219). Oxford University Press. https://doi.org/10.1093/acprof:oso/9780199585007.003.0010
Lisszaboni Szerződés az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Közösséget létrehozó szerződés módosításáról. (2007). Az Európai Unió Hivatalos Lapja, C 306, 1–271. https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX:12007L/TXT
Magyarország Alaptörvénye. (2011). Magyar Közlöny, 43. szám.
Nizák, P. (2005). A társadalmi egyeztetésről – A nemzeti fejlesztési terv kapcsán. Civil Szemle, 2(4), 91–101.
Pateman, C. (1970). Participation and democratic theory. Cambridge University Press. https://doi.org/10.1017/CBO9780511720444
Petri Gábor – Hruskó Erika: „A fogyatékosügyi mozgalom részvétele a szakpolitikákban 1998 óta Magyarországon.” Szociológiai Szemle 33, no. 4 (2023): 24–49. DOI: 10.51624/SzocSzemle.2023.4.2.
Péterfi, F. (2015). Közösségi tervezéssel a városok-városrészek megújulásáért. Civil Szemle, 12(2), 39–55.
Rixer, Á. (2013). A civil szervezetek program- és jogalkotásban való részvételének egyes kérdései Magyarországon. Debreceni Jogi Műhely, 10(4), 10–26. https://doi.org/10.24169/DJM/2013/4/2
Rosanvallon, P. (2011). Democratic legitimacy: Impartiality, reflexivity, proximity. Princeton University Press. https://doi.org/10.1111/j.1467-8675.2011.00631.xRosenfeld, M. (2010). The identity of the constitutional subject: Selfhood, citizenship, culture, and community. Cardozo Law Review, 32, 1049–1109.
Sárközy, T. (2012). A magyar jogalkotás rendszere. HVG-ORAC.
Sasvári, N. (2015). Hogyan segíti a részvételt az Európai Polgári Kezdeményezés? Civil Szemle, 12(1), 63–77.
Schmidt, V. A. (2013). Democracy and legitimacy in the European Union revisited: Input, output and ‘throughput’. Political Studies, 61(1), 2–22. https://doi.org/10.1111/j.1467-9248.2012.00962.x
Senden, L. (2004). Soft law in European Community law. Hart Publishing.
Smismans, S. (2003). European civil society: Shaped by discourses and institutional interests. European Law Journal, 9(4), 473–495. https://doi.org/10.1111/1468-0386.00187
Szeibert Orsolya (szerk.): Család és családtagok – Jogági tükröződések. Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 2018, 415 p. (ELTE Jogi Kari Tudomány, 43.)
Szeibert, O. (2022). Családi jog. ELTE Eötvös Kiadó.
Szente, Z. (2020). A jogállamiság fogalma és gyakorlata. Gondolat Kiadó.
Szent-Iványi, Balázs – Lightfoot, Simon: “Determinants of Civil Society Influence: The Case of International Development and Humanitarian NGOs in the Czech Republic and Hungary.” Comparative European Politics 14, no. 6 (2016): 761–780. DOI: 10.1057/cep.2014.50.
Szikra Dorottya – Vajda Róza: „Női civil stratégiák az illiberális kormányzás tükrében.” In Fejős Anna – Szikra Dorottya szerk.: Támogatás és támadás. Női civil szervezetek az illiberális demokráciában. Budapest: Társadalomtudományi Kutatóközpont, 2020, 107–130. ISBN 978-963-418-042-5.
Tóth, G. A. (2014). Jogállamiság és alkotmányos felelősség. Fundamentum, 18(2), 5–15.
Trubek, D. M., & Trubek, L. G. (2005). Hard and soft law in the construction of social Europe: The role of the open method of coordination. European Law Journal, 11(3), 343–364. https://doi.org/10.1111/j.1468-0386.2005.00263.x
Tyler, T. R. (2006). Why people obey the law. Princeton University Press.
Vékás, L. (2013). A Polgári Törvénykönyv magyarázata. HVG-ORAC.
Waldron, J. (1999). Law and disagreement. Oxford University Press. https://doi.org/10.1093/acprof:oso/9780198262138.001.0001
Zeitlin, J. (2016). EU experimentalist governance in times of crisis. West European Politics, 39(5), 1073–1094. https://doi.org/10.1080/01402382.2016.1181873
évi CXXX. törvény a jogalkotásról. Magyar Közlöny, 2010/125. szám.
évi XXX. törvény az egyes családjogi és gyermekvédelmi tárgyú törvények módosításáról. (2020). Magyar Közlöny, 278. szám.
