Társadalmi vállalkozások Magyarországon
a kutatásokból kirajzolódó kép
Absztrakt
A társadalmi vállalkozás (social enterprise) fogalma az 1990-es évek második felében jelent meg Magyarországon; a civil társadalom, nonprofit szektor és szociális gazdaság szélesebb körben ismert fogalmaihoz kapcsolódva. A kifejezést sokáig kevesen használták, azonban a 2010-es években elsősorban az Európai Unió prioritásai és az újonnan elérhető támogatási források miatt egyre jobban elterjedt hazánkban is. A téma iránti tudományos érdeklődés és az általános helyzetképet, valamint egyes specifikus részterületeket vizsgáló kutatások száma az elmúlt években szintén megnövekedett. A terület szakirodalmának átfogó elemzése, összefoglalása azonban eddig nem történt meg. Jelen cikk e hiányt pótolva a társadalmi vállalkozások magyarországi helyzetéhez kapcsolódó szakirodalom szisztematikus áttekintését nyújtja a terület tudományos eredményeinek összegzése és a lehetséges jövőbeli kutatási irányok azonosítása céljából. A kutatás során összesen 200 publikáció került elemzésre.
Hivatkozások
Agárdi I.– Török Á. (2020): Társadalmi vállalkozók kapcsolati beágyazottsága és szerepe a társadalmi hatás kiterjesztésében. Vezetéstudomány, 51., (12.), pp. 2–16.
Angler K. (2021): Kívül-belül akadálymentesen. Turisztikai – Vidékfejlesztési Tanulmányok, 6., (1.), pp. 78–92.
Bakó Cs. (2022a): A COVID–19-járvány rövid- és hosszútávú hatásai a nonprofit szektorra és az önkéntességre. Önkéntes Szemle, 2., (2.), pp. 3–24.
Bakó Cs. (2022b): A társadalmi hatásmérésről–A civil-nonprofit szervezetek körében végzett hatásmérési projektek alapján. Önkéntes Szemle, 2., (3.), pp. 30–57.
Balázs, B. (2012): Local food system development in Hungary. The International Journal of Sociology of Agriculture and Food, 19., (3.), pp. 403–421.
Balog, É. J.–Kummitha, H. R. (2023): The Social Impact of Tourism social Enterprises in Hungary. In: Szemelvények a BGE kutatásaiból II. kötet. Budapest: Budapesti Gazdasági Egyetem. pp. 5–24.
Bartha Z.–Bereczk Á. (2019b): Mely érdekeltek igényeire koncentrálnak a magyar társadalmi vállalkozások? In: Veresné Somosi M.–Lipták K. (Szerk.): "Mérleg és Kihívások" XI. Nemzetközi Tudományos Konferencia. Miskolc: Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar. pp. 15–25.
Bartha Z.–Bereczk Á. (2018): A társadalmi vállalkozások sikertényezői, erősségei és gyengeségei. In: Csiszárik-Kocsir Á.–Garai-Fodor M. (Szerk.): Vállalkozásfejlesztés a XXI. században VIII./2.: Makro-és mikrokörnyezeti trendek és kihívások a vállalkozásfejlesztésben. Budapest: Óbudai Egyetem, Keleti Károly Gazdasági Kar. pp. 6–20.
Bartha, Z.–Bereczk, Á. (2019a): Financial viability of social enterprises. 6th SWS International Scientific Conference on Social Sciences 201 9 Conference Proceedings. pp. 757–763.
Bartha, Z.–Bereczk, Á. (2019c): Perceived Opportunities by Social Enterprises and their Effects on Innovation. Theory, Methodology, Practice Review of Business and Management, 15., (2.), pp. 3–10.
Baturina, D.–Mihály, M.–Haska, E.–Ciepielewska-Kowalik, A.–Kiss, J.–Agolli, A.–Bashevska, M.–Korunovska Srbijanko, J.–Rakin, D.–Radojičić, F. (2021): The Role of External Financing in the Development of Social Entrepreneurship. In: Defourny, J.–Nyssens, M. (Eds.): Social Enterprise in Central and Eastern Europe – Theory, Models and Practice. Abingdon: Routledge, pp. 218–234.
Bereczk Á.–Kádárné Horváth Á.–Péter Zs.–Siposné Nándori E.–Szegedi, K. (2018): Társadalmi vállalkozások az emberközpontúság kontextusában. Észak-Magyarországi Stratégiai Füzetek, 15., (1.), pp. 68–81.
Bozsik, S.–Lipták, K.–Szemán, J.–Musinszki, Z. (2022): Sustainability of the Hungarian Social Cooperatives. Eurasian Business and Economics Perspectives: Proceedings of the 34th Eurasia Business and Economics Society Conference. pp. 179–199.
Bucher, E. (2020): Nonprofit szervezetek Magyarországon. Humán Innovációs Szemle, 11., (1.), pp. 94–112.
Calo, F.–Sancino, A.–Scognamiglio, F. (2024): Social enterprise and social entrepreneurship in the Public Administration (PA) scholar field: a bibliometric analysis and some conceptual considerations. Public Management Review, pp. 1–27. DOI: https://doi.org/10.1080/14719037.2024.2311181
CIRIEC (2017): Újabb fejlemények az Európai Unióban a szociális gazdaság terén. Összefoglaló.
Conway, Dato-On M.–Kalakay (2016): The winding road of social entrepreneurship definitions: A systematic literature review. Social Enterprise Journal, 12., (2.), pp. 31–160.
Csoba J. (2020): A szociális gazdaságtól a szolidáris gazdaságig – a helyi gazdaságfejlesztési modell átalakulása – Modellváltás a helyi gazdaság fejlesztésében. Tér és Társadalom, 34., (4.), pp. 71–99.
Csoba J.–Frey M.–G. Fekete É.–Lévai M.–Soltész A. (2007): Szociális gazdaság kézikönyv. Budapest: Pátria Nyomda.
Dabasi-Halász Zs.–Lipták K. (2018): A társadalmi gazdaság szükséges voltát magyarázó tényezők: szociális kiadások, fogyasztói igények és a munkaerő-piaci folyamatok, In: G. Fekete É.–Nagy Z.–Lipták K.–Kiss J. (Szerk.): Szociális és szolidáris gazdaság a poszt-szocialista perifériákon. Miskolc: Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar. pp. 55–170.
Dániel, Z. A.–Molnár, T.–Porkoláb, P. F. (2023): The role of social cooperatives in Hungary over the past ten years from a regional labour market perspective. Economic and Regional Studies/Studia Ekonomiczne Regionalne, 16., (2.), pp. 223–240.
Eörsi, N.–Körösztös, G. (2022): A szolidáris gazdaság. Budapest: Megújuló Magyarországért Alapítvány, https://mmaa.hu/wp-content/uploads/2022/12/SzolGazd_v4.pdf
Eszter Elemér (2022): Társadalmi hasznosságú befektetések. In: Zsolnai L.–Kovács G.–Ócsai A. (Szerk.): Gazdaság és vallás. A gazdasági spiritualitás innovatív modelljei. Budapest: Budapesti Corvinus Egyetem Gazdaságetikai Központ, pp. 101–110.
Etchart, N.–Horváth, A.–Rosandić, A.–Spitálszky, A. (2014): The State of Social Entrepreneurship in Hungary. SEFORÏS Country Report. Budapest: NESsT
Európai Bizottság (2011): Kezdeményezés a szociális vállalkozásért. A szociális vállalkozásokat mint a szociális gazdaság és innováció kulcsszereplőit előmozdító szabályozási légkör kialakítása. COM(2011) 682/2. http://ec.europa.eu/internal_market/social_business/docs/COM2011_682_en.pdf
Európai Bizottság (2014): A map of social enterprises and their eco-systems in Europe – Country Report: Hungary. Brüsszel: Európai Bizottság.
Európai Bizottság (2019): Social enterprises and their ecosystems in Europe. Updated country report: Hungary (Authors: Kiss, J.–Mihály, M.): Luxemburg: Publications Office of the European Union.
http://ec.europa.eu/social/main.jsp?advSearchKey=socenterfiches–mode=advancedSubmit–cat-Id=22
G. Fekete, É. (2014): A szociális és szolidáris gazdaság csírái a Magyarországi vidéki térségekben. Deturope – The Central European Journal of Regional Development and Tourism, 6., (3.), pp. 69–84.
G. Fekete É. (2015): Társadalmi innovációk a helyi foglalkoztatásban. In: Veresné Somosi M.–Lipták K.: “Mérleg és Kihívások” – Fenntarthatóság XII. Nemzetközi Tudományos Konferencia. Miskolc: Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar, pp. 274–287.
G. Fekete É. (2018): A társadalmi gazdaság posztszocialista sajátosságai Kelet-Közép-Európában. In: G. Fekete É.–Nagy Z.–Lipták K.–Kiss J. (Szerk.): Szociális és szolidáris gazdaság a poszt-szocialista perifériákon. Miskolc: Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar, pp. 103–116.
G. Fekete É.–Bereczk Á.–Kádárné H. Á.–Kiss J.–Péter Zs.–Siposné Nándori E.–Szegedi K. (2017b): Alapkutatás a társadalmi vállalkozások működéséről. Zárótanulmány az OFA Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft. megbízásából, a GINOP - 5.1.2 - 15 - 2016 - 00001 „PiacTárs” kiemelt projekt keretében. Miskolc: Miskolci Egyetem.
G. Fekete, É.–Hubai, L.–Kiss, J.–Mihály, M. (2017a): Social Enterprise in Hungary. ICSEM Working Papers, No. 47. Liege: The International Comparative Social Enterprise Models (ICSEM) Project.
G. Fekete É.–Dabasi-Halász Zs.–Erdős É.–Lipták K.–Musinszki Z.–Nagy Z. (2015): Helyi Foglalkoztatásfejlesztési kutatás zárótanulmány. 4_helyi+foglalkoztatás.pdf (uni-miskolc.hu).
Gosztonyi M. (2018): A pénz zsonglőrei: az alacsony jövedelmű családok pénzügyi túlélési stratégiája és egy részvételi akciókutatás története. Doktori disszertáció. Budapest: Corvinus Egyetem.
Gosztonyi, M. (2023): Social enterprise development in a disadvantaged community. Society and Economy. 45., (1.), pp. 53–67.
Grants Europe Consulting Kft. (2018): Pénzügyi eszközök és pénzügyi eszközök kihelyezése társadalmi vállalkozásokhoz. Budapest: OFA.
Hota, P. K. (2021): Tracing the Intellectual Evolution of Social Entrepreneurship Research: Past Advances, Current Trends, and Future Directions. Journal of Business Ethics, 182., (3.), pp. 637–659. DOI: https://doi.org/10.1007/s10551-021-04962-6.
Hubai L. (2020): Konfliktusra hangolva: A társadalmi vállalkozások ökoszisztémájának értékelése. Máltai Tanulmányok. 2., (3–4.), pp. 371–382.
Hubai L. (2016): Demokratikus szolidaritás: A társadalmi vállalkozások fogalmának és politikai dimenziójának vizsgálata. Esély, 3., pp. 62–91.
Hubai L. (2017): Beágyazott dilemma: A munkaerő-piaci integrációt segítő társadalmi vállalkozások hibrid jellegének vizsgálata. Észak-Magyarországi Stratégiai Füzetek, 14., (1.), pp. 20–39.
Hubai L. (2018): A fogyasztó szerepe a társadalmi vállalkozások működésében – a poszt-szocialista országok kontextuális sajátosságai. In: G. Fekete É.–Nagy Z.–Lipták K.–Kiss J. (Szerk.): Szociális és szolidáris gazdaság a poszt-szocialista perifériákon. Miskolc: Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar, pp. 204–224.
Jakubinyi L.–Miklós G. (2020) A szociális farmok helyzete Európában és Magyarországon. Egy hazai kezdeményezés ismertetése. Máltai Tanulmányok, 2., (3–4.), pp. 413–430.
Katonáné Kovács J.–Varga E.–Nemes G. (2017): Fókuszban a társadalmi innováció folyamata a magyar vidéken. Észak-magyarországi Stratégiai Füzetek, 14., (1.), pp. 6–19.
Kelen A. (2012): Szociális vállalkozások a mai vidéki Magyarországon. Civil Szemle, (4.), pp. 117–141.
Kis K.–Kovács H.–Szatmári G.–Tóth M. (2016): A szociális szövetkezetek szerepe a vidékfejlesztésben – esettanulmány: A Bergendóc Szociális Szövetkezet működésének éseredményeinek értékelése, Jelenkori társadalmi és gazdasági folyamatok, 11., (1–2.), pp. 9–34.
Kiss J.–Mihály M. (2020): A szociális és szolidáris gazdaság intézményi fejlődése és jelenlegi helyzete Magyarországon. Fordulat, 1., (27.), pp. 299–324.
Kiss J. (2018b): Nemzetközi szereplők hatása a szociális gazdaságra és társadalmi vállalkozásokra Közép és Kelet-Európában. In: G. Fekete É.–Nagy Z.–Lipták K.–Kiss J. (Szerk.): Szociális és szolidáris gazdaság a poszt-szocialista perifériákon. Miskolc: Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar, 196-203.
Kiss J. (2015): Társadalmi célok, gazdasági tevékenységek – A társadalmi vállalkozások definíciói. Civil Szemle, 12., (1.), pp. 5–22.
Kiss J. (2018a): A társadalmi vállalkozások megjelenése, intézményesülése és kapcsolódása a nonprofit szektorhoz Magyarországon. Doktori disszertáció. https://edit.elte.hu/xmlui/handle/10831/41602
Kiss J.–Krátki N.–Deme G. (2020): Társadalmi vállalkozások a szociális és egészségügyi szektorokban: intézményi környezet és szervezeti aktivitás. Esély, 31., (3.), pp. 28–51.
Kiss, J.–Krátki, N.–Deme, G. (2021): Interaction between social enterprises and key actors shaping the field: experiences from the social and health sectors in Hungary. Social Enterprise Journal, 17., (4.), pp. 625–646.
Kiss, J.–Primecz, H.–Toarniczky, A. (2020): Patterns of Inclusion: Social Enterprises Targeting Different Vulnerable Social Groups in Hungary. Journal of Social Entrepreneurship, pp. 1–24.
Koltai L. (2015): KözelKép 2.4. A közfoglalkoztatást szervezők és a közfoglalkoztatottak értékei. Munkaerőpiaci Tükör, 2014.
Koltai L.–Bördős K.–Csoba J.–Herczeg B.–Hamza E.–Megyesi B.–Németh N.–Rácz K.–Szabó D.–Váradi M. (2018): A közfoglalkoztatás hatása a helyi gazdaságra, helyi társadalomra. Budapest: Hétfa Kutatóintézet.
Kovács G. (2020): Vállalkozásfejlesztés hálózati együttműködésben. A SENTINEL Interreg Central Europe projekt tapasztalatai. Máltai Tanulmányok, 2., (3–4.), pp. 431–450.
Krátki N. (2020): Egy városi társadalmi vállalkozás munkaerő-politikája. Munkaügyi Szemle, 1., (3.), pp.38–43.
Krátki N.–Kiss J. (2021): Szociális és egészségügyi területeken működő társadalmi vállalkozások üzleti működési modelljei. Vezetéstudomány, 52., (1.), pp. 2–12.
Krátki, N.–Szabó, Zs. R. (2018): Social Value Creation and Impact Measurement-What Do They Mean Exactly? Theory, Methodology, Practice Review of Business and Management, 14., (1.) pp.15–25.
Krátki N. (2020): Egy városi társadalmi vállalkozás munkaerő-politikája. Munkaügyi Szemle, 1., (3.), pp. 38–43.
Krátki N. (2022): A társadalmi vállalkozásokat fejlesztő szervezetek fejlesztési folyamatai és eszközei. Vezetéstudomány, 53., (6.), pp. 52–64.
Lamé, G. (2019): Systematic Literature Reviews: An Introduction. Proceedings of the Design Society International Conference on Engineering Design. DOI: https://doi.org/10.1017/dsi.2019.169.
Lipták K.–Pirger T. (2022): A szociális vállalkozások munkaerőpiaci hatásai. In: Veresné Somosi M.–Lipták K.–Harangozó Zs. (Szerk.):“Mérleg és Kihívások” – Fenntarthatóság XII. Nemzetközi Tudományos Konferencia. Miskolc: Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar, pp. 198–206.
Mária Illés (2019): Társadalmi vállalkozások – a definiálási probléma. In: Veresné Somosi M.–Lipták K. (Szerk.):"Mérleg és Kihívások" XI. Nemzetközi Tudományos Konferencia.
Matolay R.–Révész É. E. (2020): Mit adhatnak a társadalmi vállalkozások a felsőoktatásnak? – Perspektívák és kapcsolódások. Educatio, 29., (1.), pp. 33–47.
Mihály M. (2017): Mit értünk társadalmi vállalkozás alatt és miért kutatjuk? – Narratívák a nemzetközi szakirodalomból. Észak-Magyarországi Regionális Stratégiai Füzetek, (14.), (1.), pp. 40–57.
Mihály, M. (2019): Opposing Peripheralization? A case study of rural social enterprises in Hungary. ACME: An International E-Journal for Critical Geographies, 18., (2.), pp. 551–575.
Molnár, G. (2017): Capability building combined with microcredit: the loan alone is insufficient. Journal of Social Entrepreneurship, 8., (3.), pp. 354–374.
Nagy, Á.–Krátki, N. (2024): Open value creation for the common good: a comprehensive exploration of social innovation in the context of social enterprises. Social Enterprise Journal, DOI: https://doi.org/10.1108/SEJ-08-2023-0103
Nemes G. (2018): A társadalmi innováció és integrált vidékfejlesztés – két jó gyakorlat. Észak-magyarországi Stratégiai Füzetek, 15., (3.), pp. 69–78.
Neulinger, Á.–Bársony, F.–Gjorevska, N.–Lazányi, O.–Pataki, Gy.–Takács, S.–Török, A. (2020): Engagement and subjective well‐being in alternative food networks: the case of Hungary. International Journal of Consumer Studies, 44., (4.), pp. 306–315.
Neulinger, Á.–Bársony, F.–Gjorevska, N.–Lazányi, O.–Pataki, Gy.–Takács, S.–Török, A. (2020): Engagement and subjective well‐being in alternative food networks: the case of Hungary. International Journal of Consumer Studies, 44., (4.), pp. 306–315.
Nyssens, M. (2015): Social Innovation and Social Enterprise: What Dialogues Are Possible? A European Perspective, In Klein, J-L. (Szerk.): La transformation sociale pas l’innovation sociale (Innovation Sociale). Québec: Presses de l’Université du Québec, pp. 335–348.
Okano, M. T. (2019): Social Enterprise in the Current Context: a Systemaic Review of the Last 10 Years. Journal on Innovation and Sustainability RISUS, 10., (2.), pp. 109-–22. DOI: https://doi.org/10.23925/2179-3565.2019v10i2p109-122
Patai N.–Varga V. (2016): Társadalmi vállalkozások: Kasmírszoknyával és bodaggal a roma integrációért– A Romani Design és a Romani Platni összehasonlító elemzése. E-CONOM, 5., (1.), pp. 94–108.
Petheő A. I. (2009): A vállalati társadalmi felelősségvállaláson túl: a szociális vállalkozás. Phd-értekezés. Budapest: Budapesti Corvinus Egyetem.
Póla P.–Finta I. (2020): Szociális szövetkezetek periférikus térségekben – a sikeres működés feltételei és akadályai. Tér és Társadalom, 34., (3.), pp. 142–169.
Primecz, H. (2021): Challenges of a social enterprise supporting mothers in Hungary. Journal of Organizational Ethnography, 10., (2.), pp. 202–215.
Primecz H.–Kiss J.–Toarniczky A. (2019): Diverzitáskategóriák és társadalmi vállalkozások: Nemzetközi kitekintés. Vezetéstudomány, 50., (10.), pp. 61–73. DOI: https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2019.10.06
Primecz H.–Kiss J.–Toarniczky A. (2021): Társadalmi és üzleti célok és tevékenységek kombinálása magyarországi társadalmi vállalkozásoknál – Fókuszban a romákat, a nőket és a fogyatékossággal élő embereket támogató szervezetek. Kovász, 25., (2.), pp. 1–26.
Putzer Petra–Bányai Edit (2019): "A CSR egyik lehetséges jövője, a társadalmi vállalkozó és a társadalmi vállalkozói attitűd mérése." Marketing–Menedzsment, 53., Különszám, pp. 5–25.
Repisky M.–Tóth J. (2019): Mi motivál egy társadalmi vállalkozót? Egy feltáró kvalitatív kutatás eredményei. Vezetéstudomány, 50., (3.), pp. 11–24.
SEFORÏS (2016): Country Report: Hungary. http://www.seforis.eu/reports/
SELUSI research consortium (2010): Personalized feedback report. http://www.selusi.eu/uploads/images/101216_Selusi_Report_HU.pdf
Siposné Nándori E. (2020): A társadalmi vállalkozások munkaerőpiaci szerepe. Területi Statisztika, 60., (2.), pp. 211–223.
Siposné Nándori E. (2017): A szegénység motiváló ereje a társadalmi és szolidáris gazdaságban. Észak-magyarországi Stratégiai Füzetek, 14., (1.), pp. 58–66.
Szalai, J.–Svensson, S. (2018): On civil society and the social economy in Hungary-Intersections. East European Journal of Society and Politics, 4., (4.). DOI: https://doi.org/10.17356/ieejsp.v4i4.471
Szathmári, A.–Köves, A.–Gáspár, J. (2024): Human-centred decision support for the common good: a combination of participatory foresight methods. Journal of Decision Systems, pp. 1–15. DOI: https://doi.org/10.1080/12460125.2024.2345946
Szegedi, K.–Fülöp, Gy.–Bereczk, Á. (2016): Relationships between social entrepreneurship, CSR and social innovation: In theory and practice. International Journal of Social, Behavioral, Educational, Economic, Business and Industrial Engineering, 10., (5.), pp. 1402–1407.
Szemán, J. (2018): A szociális szövetkezetek működésének tapasztalatai Magyarországon. In: Torgyik J. (Szerk): Néhány társadalomtudományi kutatás és innováció. Komárno: International Research Institute sro, pp. 60–68.
Szenttamási I. T. (2020): Társadalmi vállalkozások és a koronavírus-járvány. Összefoglaló az IFKA Közhasznú Nonprofit Kft. kérdőíves vizsgálatáról. Máltai tanulmányok, 2., (3–4.), pp. 467–490.
Szilva-Orosz, F. (2022): The Conditions for Carrying out Agricultural Activities in the Operation of Social Farm – A Comparative Legal Analysis of the Issue of Agricultural Land Ownership and Land Use. Journal of Agricultural and Environmental Law, 17., (33.), pp. 18–129.
Szűcsné Markovics K. (2015): A társadalmi vállalkozások finanszírozási lehetőségei. In: II. Gazdálkodás és Menedzsment Tudományos Konferencia: Kecskemét, 2015. augusztus 27. Kecskemét: Kecskeméti Főiskola Kertészeti Főiskolai Kar. pp. 676–680. ISBN 978-615-5192-34-0
Takács S. (2021): A Flow-élmény szerepe a hazai társadalmi vállalkozások vezetésében.Vezetéstudomány, 52., (2.), pp. 31–44.
Társadalmi Vállalkozások Magyarországi Koalíciója (TVMK) (2022): Európai Társadalmi Vállalkozás Monitor 2021–2022 Magyarországi jelentése, Hungarian Social Enteprise Monitor 2021–2022 –Euclid Knowledge Centre (euclidnetwork.eu)
Tésits, R. (2012): The Non-profit Sector and Employment Expansion in the Rural Areas of Hungary. Eastern European Countryside, (18.), pp. 125–147.
Tóth, F. (2021): Hidden preferences in social responsibility. The analysis of Erste Seeds Corporate Social Responsibility Programme. Vezetéstudomány, 52., (5.), pp. 14–26.
Tóth J.–Repisky M. (2022): Kettős elköteleződésből fakadó feszültségek a társadalmi vállalkozások körében. Vezetéstudomány, 53., (8–9.), pp. 14–29.
Török Á.–Agárdi I. (2020): Társadalmi vállalkozások gasztronómiai lehetőségei a rövid élelmiszerellátási láncok bevonásával Magyarországon. Vezetéstudomány, 51., (4.), 74–84.
Vásáry, V.–Hamza, E.–Rácz, K.–Szabó, D.–Varga, E. (2018): Resilience and sustainability of social cooperatives in Hungary. In: ICA 2018 Research Conference The Netherlands ‘Cooperatives in a rapidly changing world: innovation in enterprise and community’. 2018. július 4–6., Wageningen, Hollandia.
Víg, Z. (2020): Comparative analysis of the current cooperative regulation in Hungary. MTA Law Working Papers, 7., (23.), pp. 1–13.