Társadalmi hatás: mérés és menedzsment
Tapasztalatok szakértői és civil szervezeti oldalról
Absztrakt
A társadalmi hatásmérés és hatásmenedzsment az elmúlt években egyre nagyobb hangsúlyt kap a civil szektorban, elsősorban a fenntarthatósági, elszámoltathatósági és finanszírozási elvárások erősödésével összefüggésben. A hatásmérés ugyanakkor nem csupán technikai értékelési eszköz, hanem egy tágabb, stratégiai szemlélet része, amely támogatja a szervezeti önreflexiót, a működés tudatos alakítását és a társadalmi érték kommunikálását. Tanulmányunk ezt a megközelítést követve a társadalmi hatásmenedzsment fogalmán keresztül vizsgálja a hazai civil szektor hatásmérési gyakorlatait. A kutatás célja annak feltárása, hogy a társadalmi hatásmérés és hatásmenedzsment milyen formában jelenik meg a magyarországi civil szervezetek működésében, milyen motivációk ösztönzik alkalmazását, és mely akadályok nehezítik beépülését. Emellett azt is vizsgáljuk, hogy a nemzetközi szakirodalomban elterjedt módszertani megközelítések mely elemei adaptálhatók a hazai, erőforrás-korlátos környezetben. Az empirikus kutatás kvalitatív és kvantitatív módszerek kombinációjára épült: tíz szakértővel és hét civil szervezettel készített strukturált interjúk, valamint 37 civil szervezet bevonásával végzett online kérdőíves felmérés adatait elemeztük. Eredményeink szerint a társadalmi hatásmérés iránti igény elsősorban külső – pályázati és donoroldali – elvárásokból fakad, miközben a belső, stratégiai motivációk lassabban erősödnek. Bár az adatgyűjtés széles körben jelen van, a strukturáltés hosszú távon fenntartható hatásmenedzsment-rendszerek ritkán épülnek be a mindennapi működésbe. A legfőbb akadályok az idő- és forráshiány, a módszertani bizonytalanság és a megfelelő szakértelem hiánya. Tanulmányunk amellett érvel, hogy a társadalmi hatásmérés akkor válhat valódi fejlesztő eszközzé, ha nem elkülönült adminisztratív teherként, hanem a napi működésbe integrált, tanulást támogató hatásmenedzsment-folyamat részeként jelenik meg. Az eredmények hozzájárulnak a hazai hatásmérési diskurzus árnyalásához, és gyakorlati iránymutatást kínálnak a civil szektor realitásaihoz illeszkedő megközelítések kialakításához.
Hivatkozások
Annie E. Casey Foundation. (2022). Theory of change guidance. https://www.aecf.org/resources/theory-of-change
Arvidson, M., & Lyon, F. (2014). Social impact measurement and non-profit organisations: Compliance, resistance, and promotion. Voluntas: International Journal of Voluntary and Nonprofit Organizations, 25(4), 869–886. https://doi.org/10.1007/s11266-013-9373-6
Bakó, Cs. (2022). A társadalmi hatásmérésről: A civil-nonprofit szervezetek körében végzett hatásmérési projektek alapján. Önkéntes Szemle: Elmélet, Gyakorlat, Módszertan, 2(3), 30–57. https://doi.org/10.53585/OnkSzem.2022.3.30-57
Benjamin, L. M. (2012). Nonprofit organizations and outcome measurement: From tracking program activities to focusing on frontline work. Nonprofit and Voluntary Sector Quarterly, 41(6), 1141–1160. https://doi.org/10.1177/0899764011427598
Bucher, E. (2020). Nonprofit szervezetek Magyarországon. Humán Innovációs Szemle, 11(1).
Center for Social Impact Strategy. (n.d.). Logic model. University of Pennsylvania. https://csis.upenn.edu/independent-learning/logic-model/
Cordery, C. J., & Sinclair, R. (2013). Measuring performance in the third sector. Qualitative Research in Accounting & Management, 10(3/4), 196–212. https://doi.org/10.1108/QRAM-03-2013-0014
Costa, E. (2021). Challenges for social impact measurement in the non-profit sector. In O. M. Lehner (Ed.), A research agenda for social finance (pp. 127–152). Edward Elgar Publishing. https://doi.org/10.4337/9781788977351.00013
Cromo Alapítvány. (2021). Társadalmi hatásmenedzsment eszköztár. https://cromo.hu/wp-content/uploads/2025/06/Tarsadalmi-hatasmeres-eszkoztar_Cromo-Alapitvany.pdf
Ebrahim, A. (2003). Accountability in practice: Mechanisms for NGOs. World Development, 31(5), 813–829. https://doi.org/10.1016/S0305-750X(03)00014-7
Ebrahim, A., & Rangan, V. K. (2014). What impact? A framework for measuring the scale and scope of social performance. California Management Review, 56(3), 118–141. https://doi.org/10.1525/cmr.2014.56.3.118
European Commission. (2023). EU voluntary review on progress in the implementation of the 2030 Agenda for Sustainable Development (COM/2023/700 final). EUR-Lex.
EVPA. (2015). A practical guide to measuring and managing impact. European Venture Philanthropy Association.
Feor, E., Varga, E., & Muck, B. (2023). Measuring social impact: A new era for the social economy? European Commission – Social Economy Gateway.
Hivos. (2015). Theory of change thinking in practice: A stepwise approach. https://hivos.org/document/hivos-theory-of-change/
Kaprinay, Zs. (2015). A civil szervezet mint új fogalmi kategória, és annak tartalmi elemei a civil szervezetek jogállásáról és működéséről szóló 2011. évi CLXXV. törvény alapján. Miskolci Jogi Szemle, 10(1), 97-108.
Kormos, D. (2017). Hogyan mérhető pontosan és torzítatlanul a társadalmi hatás? Módszertani ajánlások és azok gyakorlati megvalósítása a magyar nonprofit szektorban [Szakdolgozat, Budapesti Corvinus Egyetem].
Központi Statisztikai Hivatal. (2024). Nonprofit sector, 2024: Main indicators of the weight of classical NGOs within the nonprofit sector. https://www.ksh.hu/en/publications/snapshots/2024/#/kiadvany/nonprofit-sector/main-indicators-of-the-weight-of-classical-ngos-within-the-nonprofit-sector
Kuti, É., & Marschall, M. (2020). „A Birodalom visszavág?” Defenzívában a globális „harmadik szektor”. Civil Szemle, 17(1), 37–47.
Lévai, G. (2020). Társadalmi hatásmérés alapok. Impact Academy. https://tarsadalmihatasmeres.hu/wp-content/uploads/2020/12/Hatasmeres_alapok_ImpactAcademy-compressed.pdf
Nagy, Á. (2020). Civil Index (vitairat). Civil Szemle, 17(4), 5–14.
Nicholls, J., Lawlor, E., Neitzert, E., & Goodspeed, T. (2012). A guide to social return on investment. The SROI Network / Social Value UK.
OECD. (2023). Policy guide on social impact measurement for the social and solidarity economy (Local Economic and Employment Development). OECD Publishing. https://doi.org/10.1787/270c7194-en
Portales, L. (2019). Social innovation and social entrepreneurship: Fundamentals, concepts, and tools. Springer. https://doi.org/10.1007/978-3-030-13456-3
Révész, É., Dőry, B., & Both, E. (2025). Társadalmi hatásmérés nonprofit szervezetben – Egy Social Return on Investment (SROI) módszertanú hatásmérés tanulságai a Bagázs Egyesületben. Vezetéstudomány – Budapest Management Review, 56(9), 18–33. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2025.09.02
Tanács, B. (2024). Társadalmi hatásmérés: A Toldi Tanoda esettanulmánya kvalitatív feltárással és tanulási naplóinak elemzése kvantitatív módszerekkel [Szakdolgozat, ELTE, Társadalomtudományi Kar].
Társadalmi hatásmérés szakértő interjúalanyok:
Ashoka szakértő
Csernák Janka – Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME), Social Design Hub
Fehér Bori – Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME), Social Design HUB
Héra Gábor – HOLO. - hatasmeres.hu
Herczog Mária – szociológus, gyermekvédelmi szakember
Kovách Eszter – Scale Impact
Messing Vera – HUN-REN, TK Társadalomtudományi Kutatóközpont
Tolvaj Krisztina – SIMPACT
Tornóczi Zsófia – SozialMarie, Cromo Alapítvány
Révész Éva – IFUA Nonprofit Partner, Budapesti Corvinus Egyetem
Civil szervezeti interjúalanyok:
Benkő Fruzsina – InDaHouse Hungary
Bokonics - Kramlik Márta – Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Demencia Projekt
Both Emőke – Bagázs Közhasznú Egyesület
Lencse Máté – Igazgyöngy Alapítvány - Toldi Tanoda
L. Ritók Nóra – Igazgyöngy Alapítvány
Nagy Katalin – Bátor Tábor
Raposa Renáta – Amigos a Gyerekekért Alapítvány
