A szegénység és a szociális ellátásra fókuszáló nonprofit szervezetek számának összefüggései Magyarország régióiban
Absztrakt
A tanulmány a szubszidiaritás elve alapján vizsgálja a szociális civil szervezetek és a szegénységi mutatók összefüggéseit a magyarországi régiókban a 2018–2023 közötti időszakban. A kutatás központi kérdése, hogy a civil szektor sűrűsége követi-e a lokális depriváció mértékét. Az elemzés a KSH által közzétett adatokon alapszik. Korrelációszámítás alkalmazásával a 10 000 főre jutó szociális nonprofit szervezetek száma került összevetésre a relatív jövedelmi szegénység és a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek aránya értékeivel. Az eredmények alapján keresztmetszeti szinten és rövid távon (éves változás) régiós szinten nincs szignifikáns kapcsolat a változók között, amit a főváros intézményi dominanciája és a szektor lassú alkalmazkodása magyaráz. Ugyanakkor öt éves időtávon már erős pozitív korreláció igazolódott. A feltárt eredményeken túli fontos tanulság, hogy a civil szervezetek és a szegénység kapcsolatának vizsgálata során a régiós adatok elemzése csupán kiindulópont, mivel a problémának csak egy meglehetősen elnagyolt mintázatát képes megragadni. A helyi szintű vizsgálatok elengedhetetlenek, mivel pontosabb és megbízhatóbb eredményekkel szolgálhatnak. A tanulmány javaslatot tesz a téma lehetséges jövőbeli kutatási irányaira is.
Hivatkozások
Arapovics, M. (2016). A közösségfejlesztés alapfogalmai és a kulturális közösségfejlesztés paradigmái. Kulturális Szemle, 3(2), 6-54. https://www.kulturalisszemle.hu/storage/app/media/lapszamok/KSZ_2016_2.pdf
Aschauer, W., & Málovics, É. (2012). Az érdemtelen szegénység, mint társadalmi viszony. Competitio, 11(2), 43-60. https://doi.org/10.21845/comp/2012/2/3
Banks, N., & Hulme, D. (2012). The role of NGOs and civil society in development and poverty reduction (BWPI Working Paper No. 171). Brooks World Poverty Institute, University of Manchester. https://ssrn.com/abstract=2072157
De Tocqueville, A. (1835). Demokrácia Amerikában – a civil társadalom és helyi kezdeményezések szerepéről. Európa Könyvkiadó.
European Commission (Eurostat). (2026). Living conditions in Europe - poverty and social exclusion. Publications Office of the EU. https://ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/index.php/Living_conditions_in_Europe_-_poverty_and_social_exclusion
European Union. (1992, February 7). Treaty on European Union (Maastricht Treaty). https://www.cvce.eu/content/publication/2002/4/9/2c2f2b85-14bb-4488-9ded-13f3cd04de05/publishable_en.pdf
Ferguson, C. (2011). Enhancing the role of NGOs and civil society in poverty alleviation: Challenges and opportunities. https://www.ilo.org › media › download
Gábos, A., & Tóth, I. G. (2024). A foglalkoztatás és a szegénység alakulásának összefüggései az Európai Unió országaiban és Magyarországon. 135-156. In Társadalmi Riport 2024. TÁRKI Társadalomkutatási Intézet Zrt. ISSN 2631-1070, https://tarki.hu/tarsadalmi-riport
Henderson, P., & Thomas, D. N. (2013). Skills in neighbourhood work (4th ed.). Routledge.
Hoddinott, J., Adato, M., Besley, T., & Haddad, L. (2001, január). Participation and poverty reduction: Issues, theory, and new evidence from South Africa (FCND Discussion Paper No. 98). International Food Policy Research Institute. https://ageconsearch.umn.edu/record/16327
Horeczki, R. (2023). A szegénység kisvárosi dimenziói Magyarországon. Metszetek, 12(2), 115–136. https://doi.org/10.56699/MT.2023.2.2
Ife, J. (2013). Community development: Community-based alternatives in an age of globalisation (3th ed.). Pearson Education.
Innovációs és Technológiai Minisztérium. (2021). Magyar Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia 2030. https://kormany.hu/dokumentumtar/magyar-nemzeti-tarsadalmi-felzarkozasi-strategia-2030
Kákai, L., & Solymári, D. (2023). Szociális célú szervezetek Magyarországon a krízisek időszakában. Civil Szemle, 20(3), 115–143.
Koós, B. (2015). A szegénység és depriváció a magyar településállományban az ezredfordulót követően – avagy kísérlet a települési deprivációs index létrehozására. Tér és Társadalom, 29(1), 53–68. https://doi.org/10.17649/TET.29.1.2681
Kopint-Tárki Zrt. (2020). A Magyar Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia (MNTFS) érvényesülésének értékelése: Értékelő jelentés. Kopint-Tárki. https://kopint-tarki.hu/a-magyar-nemzeti-tarsadalmi-felzarkozasi-strategia-ervenyesulesenek-ertekelese/
KSH (2012). A nonprofit szektor szerepe a régiókban. https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/regiok/nonprofitregio.pdf
KSH (2025). Helyzetkép, 2024 – Nonprofit szektor. https://www.ksh.hu/kiadvanyok/helyzetkep/2024/#/kiadvany/nonprofit-szektor
KSH (2025). Fenntartható fejlődés indikátorai. https://ksh.hu/kiadvanyok/fenntarthato-fejlodes-indikatorai/2024/
Lakatos, J. (2025). Magyarországi munkapiac, 2024–2025. 11-24. In Herman, Z. & Czaller, L. (szerk.), Munkaerőpiaci Tükör 2025. ELTE Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont. https://kti.krtk.hu/publikacio/munkaeropiaci-tukor-2025/
Leal Filho, W., Lovren, V. O., Will, M., Salvia, A. L., & Frankenberger, F. (2021). Poverty: A central barrier to the implementation of the UN Sustainable Development Goals. Environmental Science & Policy, 125, 96-104.
Moatsos, M. (2024). Global poverty: A Review of Measurement, Levels, and Trends in a Historical Perspective. Journal of Economic Surveys, 39(2), 706–766. https://doi.org/10.1111/joes.12644
Pogge, T. (2017). Fighting global poverty. International Journal of Law in Context, 13(4), 512–526. https://doi.org/10.1017/S1744552317000428
Rainey, S., Wakunuma, K., & Stahl, B. (2016). Civil Society Organisations in Research: A Literature-Based Typology. VOLUNTAS: International Journal of Voluntary and Nonprofit Organizations, 28(5), 1988–2010. https://doi.org/10.1007/s11266-016-9816-y
Spicker, P. (2007). Definitions of poverty: twelve clusters of meaning. Poverty: An international glossary, 229-239.
Tátrai, A. (2022). Magyarország szegénységi térképe. 261-282. In Kolosi, T., Szelényi, I., & Tóth, I. G. (szerk.), Társadalmi Riport 2022. TÁRKI Társadalomkutatási Intézet Zrt. ISSN 2631-1070, https://tarki.hu/tarsadalmi-riport
Tátrai, A. (2025). Jövedelmi szegénység és súlyos anyagi depriváció Magyarországon: Szegénységi indikátorok járási szintű becslései. Socio.hu, 15(1), 55–75. https://doi.org/10.18030/socio.hu.2025.1.55
Townsend, P., & Gordon, D. (Eds.). (2002). World Poverty: New policies to defeat an old enemy. Policy Press.
UNDP (United Nations Development Programme). (2025). 2025 Global Multidimensional Poverty Index (MPI): Overlapping Hardships: Poverty and Climate Hazards. New York.
United Nations. (é. n.). Ending poverty. https://www.un.org/en/global-issues/ending-poverty
Vllasaj, K., Szabados, G. N., Bába-Bácsné, E., & Orbán, S. G. (2022). A review of civil society organizations concepts through content analysis. Acta Medicinae et Sociologica, 13(35), 89–107. https://doi.org/10.19055/ams.2022.11/29/5
World Bank (2025). Multidimensional Poverty Measure database. https://www.worldbank.org/en/topic/poverty/brief/multidimensional-poverty-measure
World Bank. (é. n.). Measuring Poverty. https://www.worldbank.org/en/topic/measuringpoverty
