Civil szolidaritás és rendszerszintű változás: A társadalmi változás dimenziói a magyarországi szolidáris civil kezdeményezések munkájában
Absztrakt
A rendszerszintű változás igénye gyakran jelenik meg a magyar civil szervezetek célkitűzéseiben és kommunikációjában. A 2026. áprilisi magyar országgyűlési választási kampány, a 16 évig hatalomban lévő Orbán-kormány leváltása nyomán a rendszerváltás újra a magyar közbeszéd egyik központi fogalmává vált. A cikk a lokális szolidaritási kezdeményezések szerepét vizsálja a társadalmi változások elképzelésében és kisléptékű modellezésében, vagy reményteljes előkészítésében. Kutatásunk azt találta, hogy a civil szervezetek alternatív jövőképeket, közösségi gyakorlatokon alapuló társadalmi infrastruktúrákat hoznak létre ott, ahol az állam és a piac magára hagyja az embereket. A lokális szolidáris szereplők a társadalmi változásról szóló klasszikus irodalmakban annyiban hangsúlyosak, amennyiben képesek számottevő politikai vagy szakpolitikai eredményt elérni. De a közelmúlt ilyenre nem vagy alig adott lehetőséget az általunk vizsgált civilek munkájában. Ezért e civilek a kiüresedett intézményi terekben hoznak létre a társadalmi túlélés érdekében alternatív infrastruktúrákat, amelyek a gondoskodás társadalomformáló szellemét erősítik, és a cselekvőképesség megerősítését segítik. A terepmunkánk során tíz különböző méretű magyarországi településen az oktatás, lakhatás, közösségszervezés és szociális ellátás területén aktív, a helyi és/ vagy országos társadalmi változást célként megfogalmazó civil szereplővel készítettünk interjúkat és végeztünk résztvevő megfigyeléseket. Ez a gazdag empirikus anyag lehetővé tette, hogy a társadalmi infrastruktúrák szerepét nem csak a szakirodalom által tárgyalt nagyvárosi kontextusban, hanem kisebb településeken is vizsgálhassuk. Ezzel segítük megvilágítani a magyar civil szervezetek társadalmi változásban betöltött szerepét nem városias közegben is.
Hivatkozások
Ágh, A. (2015). Redemocratization efforts in Hungary as a second try: Civil society organizations and mass movements. Problemy Polityki Społecznej. Studia i Dyskusje, 31(4), 9–35.
Anand, N., Gupta, A., & Appel, H. (Eds.). (2018). The Promise of Infrastructure. Duke University Press. https://doi.org/10.2307/j.ctv12101q3
Berlant, L. (2016). The commons: Infrastructures for troubling times. Environment and Planning D: Society and Space, 34(3), 393–419. https://doi.org/10.1177/0263775816645989
Bródy, L. S., & Velkey, G. D. (2026). Governing through care: Faith-based social service provision in rural Hungary. Territory, Politics, Governance, 1–16. https://doi.org/10.1080/21622671.2026.2618168
Bulmer, S. J. (1998). New institutionalism and the governance of the Single European Market. Journal of European Public Policy, 5(3), 365–386. https://doi.org/10.1080/135017698343875
Charmaz, K. (2012). Constructing grounded theory: A practical guide through qualitative analysis (2nd ed.). Sage.
De Angelis, M. (2017). Omnia sunt communia: On the commons and the transformation to postcapitalism. Zed Books. https://doi.org/10.5040/9781350221611
Esping-Andersen, G. (1990). The Three Political Economies of the Welfare State. International Journal of Sociology, 20(3), 92–123.
Farrell, H. (2018). The Shared Challenges of Institutional Theories: Rational Choice, Historical Institutionalism, and Sociological Institutionalism. In: Glückler, J., Suddaby, R., Lenz, R. (eds) Knowledge and Institutions. Knowledge and Space, vol 13. Springer, Cham. https://doi.org/10.1007/978-3-319-75328-7_2
Federici, S. (2019a). Re-enchanting the world: Feminism and the politics of the commons. PM Press.
Federici, S. (2019b). Social reproduction theory: History, issues and present challenges. Radical Philosophy, (2.04), 55–57.
Fejes, J. B. (2016). Szegregál-e a tanoda? In Mire jó a tanoda? A TanodaPlatform keretében összegyűjtött innovációk, kutatások, történetek (pp. 171–179). Motiváció Oktatási Egyesület. https://publicatio.bibl.u-szeged.hu/19204/
Fraser, N. (2014). Behind Marx’s hidden abode. New Left Review, (86), 55–72.
Fraser, N. (2016). Contradictions of capital and care. New Left Review, 2(100), 99–117. https://doi.org/10.64590/nt2
Freire, P., & Macedo, D. P. (2017). Pedagogy of the Oppressed (M. B. Ramos, Trans., 30th anniversary ed.). Bloomsbury Academic.
Gamson, W. A. (2004). Bystanders, Public Opinion, and the Media. In D. A. Snow, S. A. Soule, & H. Kriesi (Eds.), The Blackwell Companion to Social Movements (pp. 242–261). Blackwell Publishing Ltd. https://doi.org/10.1002/9780470999103.ch11
Gregor, A., & Verebes, I. (2024). Restoring What Never Existed: The Role of Familism in Narratives of Return in Hungary. East European Politics and Societies: And Cultures, 38(2), 594–615. https://doi.org/10.1177/08883254231170388
Harvey, D. (1982). The Limits to Capital. Blackwell Publishing Ltd. https://doi.org/10.4135/9781446213742.n8
Harvey, D. (2013). Rebel Cities: From the Right to the City to the Urban Revolution. Paperback ed. Verso.
Jochim, A. E., & May, P. J. (2010). Beyond subsystems: Policy regimes and governance: Beyond Subsystems. Policy Studies Journal, 38(2), 303–327. https://doi.org/10.1111/j.1541-0072.2010.00363.x
Kapitány, B. (2019). Egy civil alszektor „államosítása”: Népesedési, népesedéspolitikai célokkal foglalkozó civil szervezetek Magyarországon 2011–2018. Civil Szemle, 16(4), 61–79.
Kitschelt, H. P. (1986). Political Opportunity Structures and Political Protest: Anti-Nuclear Movements in Four Democracies. British Journal of Political Science, 16(1), 57–85. https://doi.org/10.1017/S000712340000380X
Kövér, Á. (2015). Captured by State and Church: Civil Society in Democratic Hungary. In P. Krasztev & J. V. Til (Eds.), The Hungarian Patient (pp. 81–90). Central European University Press. https://doi.org/10.1515/9786155225550-009
Kriesi, H. (2004). Political Context and Opportunity. In D. A. Snow, S. A. Soule, & H. Kriesi (Eds.), The Blackwell Companion to Social Movements (pp. 67–90). Blackwell Publishing Ltd. https://doi.org/10.1002/9780470999103.ch4
McAdam, D. (1999). Political process and the development of black insurgency: 1930-1970. (2nd ed.). University of Chicago Press.
Nightingale, A. J. (2019). Commoning for inclusion? Commons, exclusion, property and socio-natural becomings. International Journal of the Commons, 13(1), 16. https://doi.org/10.18352/ijc.927
Pierson, P., & Skocpol, T. (2002). Historical institutionalism in contemporary political science. Political science: The state of the discipline, 3(1), 1–32. https://doi.org/10.1017/CBO9780511808609
Power, E. R., Wiesel, I., Mitchell, E., & Mee, K. J. (2022). Shadow care infrastructures: Sustaining life in post-welfare cities. Progress in Human Geography, 46(5), 1165–1184. https://doi.org/10.1177/03091325221109837
Rancière, J. (1999). Disagreement: Politics and philosophy (J. Rose, Trans.). University of Minnesota Press.
Sanchez, I. G. (2023). Care commons: Infrastructural (re)compositions for life sustenance through yet against regimes of chronic crisis. Urban Studies, 60(12), 2456–2473. https://doi.org/10.1177/00420980221145360
Sassen, S. (2010). A Savage Sorting of Winners and Losers: Contemporary Versions of Primitive Accumulation. Globalizations, 7(1–2), 23–50. https://doi.org/10.1080/14747731003593091
Saurugger, S. (2017). Sociological Institutionalism and European Integration. In S. Saurugger, Oxford Research Encyclopedia of Politics. Oxford University Press. https://doi.org/10.1093/acrefore/9780190228637.013.179
Schmidt, V. A. (2008). Discursive Institutionalism: The explanatory power of ideas and discourse. Annual Review of Political Science, 11(1), 303–326. https://doi.org/10.1146/annurev.polisci.11.060606.135342
Star, S. L., & Ruhleder, K. (1996). Steps toward an ecology of infrastructure: Design and access for large information spaces. Information Systems Research, 7(1), 111–134. https://doi.org/10.1287/isre.7.1.111
Szikra, D., Fejős, A., Neményi, M., & Vajda, R. (2020). Civil society activism related to women and families since 2010 in Hungary: Deepening cleavages and new strategies. Friedrich Ebert Stiftung. https://library.fes.de/pdf-files/bueros/budapest/17382.pdf
Tarrow, S. G. (2011). Power in Movement: Social Movements and Contentious Politics (Revised and updated 3rd ed.). Cambridge University Press. https://doi.org/10.1017/9781009219839
Ticktin, M. (2024). Care as political revolution? Focaal, 2024(98), 64–70. https://doi.org/10.3167/fcl.2024.980105
True, J. L., Jones, B. D., & Baumgartner, F. R. (2019). Punctuated-equilibrium theory: Explaining stability and change in public policymaking. In P. A. Sabatier & C. M. Weible (Eds.), Theories of the policy process (2nd ed., pp. 155–187). Routledge. https://doi.org/10.4324/9780367274689-6
T/11923. számú törvényjavaslat „a közélet átláthatóságáról”, 2025. május 13. Elérhető: https://www.parlament.hu/irom42/11923/11923.pdf
Woodly, D., Brown, R. H., Marin, M., Threadcraft, S., Harris, C. P., Syedullah, J., & Ticktin, M. (2021). The politics of care. Contemporary Political Theory, 20(4), 890–925. https://doi.org/10.1057/s41296-021-00515-8
Zakariás, I., Kovai, M., Kovai, C., & Kerényi, S. (2025). Is there a place for ‘community’? Transnational governance, post-socialist authoritarianism, and deinstitutionalization in a child protection NGO in Hungary. International Journal of Sociology, 55(2), 113–134. https://doi.org/10.1080/00207659.2024.2420492
