A felsőoktatás változó szerepe a 21. század társadalmi és környezeti változások között
Abstract
The evolving societal role of higher education today is increasingly inseparable from questions of social justice. This study is based on the premise that equal opportunity extends beyond mere access or administrative measures; it is fundamentally linked to students’ lived experiences, sense of security, and autonomy in the daily practices of learning [1]. The analysis is framed through the capability approach and normative theories of justice, which conceptualize higher education as a social space where institutional regulations, pedagogical practices, and technological infrastructures collectively shape students’ actual participation opportunities [2; 3]. This perspective is particularly relevant for students with disabilities, for whom inclusion cannot be reduced to formal accommodations but requires learning environments that recognize the legitimacy of individualized learning paths and experiences [4]. In this context, digital transition and the application of artificial intelligence (AI) in education are not merely technological innovations but ethical and pedagogical concerns. The study highlights that AI-based assistive and accessibility tools, when embedded within appropriate institutional and instructional frameworks, can reduce learning barriers, foster self-regulated learning, and enhance participation and autonomy for students with disabilities. At the same time, AI should not assume decision-making authority on behalf of students; rather, it should function as a tool that strengthens instructor reflection and active student engagement [5; 6]. The study concludes that higher education can only achieve sustainability in promoting social justice if inclusion, ethical responsibility, and digital innovation are not treated as separate objectives but as mutually reinforcing operational principles. Applied sciences universities, given their practical orientation, are particularly well-positioned to integrate AI in a human-centered manner – aligned with students’ needs – within everyday educational practice, thereby contributing to the creation of a more inclusive and equitable higher education environment.
References
Walker, M.–Unterhalter, E. (2007): Amartya Sen’s capability approach and social justice in education. New York: Palgrave Macmillan. https://doi.org/10.1057/9780230595319
Sen, A. (1999): Development as freedom. Oxford: Oxford University Press.
Nussbaum, M. C. (2011): Creating capabilities: The human development approach. Boston: Harvard University Press.
UNESCO (2020): Global Education monitoring report 2020: Inclusion and education – All means all. United Nations Educational, Scientific and Cultural Organization. https://unesdoc.unesco.org/ark:/48223/pf0000373718
Selwyn, N. (2016): Is technology good for education? New York: Polity Press.
UNESCO (2023a): Global Education Monitoring Report 2023: Inclusion and equity in education. UNESCO Publishing. Elérhető: https://unesdoc.unesco.org/ark:/48223/pf0000380520
UNESCO (2017): Education for sustainable development goals: Learning objectives. UNESCO. https://unesdoc.unesco.org/ark:/48223/pf0000247444
Blake, J.–Sterling, S.–Goodson, I. (2013): Transformative Learning for a Sustainable Future: An Exploration of Pedagogies for Change at an Alternative College. Sustainability, 2013., (5.), pp. 5347–5372. https://doi.org/10.3390/su5125347
Lozano, R.–Ceulemans, K.–Alonso Almeida, M. D. M.–Huisingh, D.–Lozano, F. J.–Waas, T.–Lambrechts, W.–
Lukman, R.–Hugé, J. (2015): A review of commitment and implementation of sustainable development in higher education: Results from a worldwide survey. Journal of Cleaner Production, 108., (1–18.). https://doi.org/10.1016/j.jclepro.2014.09.048
Czippán K. (2017): A felsőoktatás szerepe a fenntarthatóság előmozdításában. Új Pedagógiai Szemle, 67., (1–5.), pp. 53–65. https://epa.oszk.hu/02900/02984/00014/pdf/EPA02984_edu_2017_1_053-065.pdf
Rawls, J. (1999): A Theory of Justice: Revised Edition. Boston: Harvard University Press. https:// doi.org/10.4159/9780674042582
Varga A. (2024): Esélyegyenlőség, fenntartható fejlődés és a civil társadalom szerepe a felsőoktatásban. Civil Szemle, 14., (2.), pp. 45–67. https://real.mtak.hu/225619/1/VargaAnita.pdf
Varga, A. (2025): Sustainable inclusion in higher education: Social innovation to support people with disabilities. Dunakavics, 13. (9.), pp. 35–49. https://doi. org/10.63684/dk.2025.09.04
Falus, Orsolya (2024): Thoughts on legal sustainabilty – ‘Nihil sub sole novum.’ Russian Law Journal, 12., (2.), pp. 51–59.
Falus Orsolya–Tunç BilalCzukor Ákos (2024): Fenntarthatóság és jog: Milyen a jog, ha fenntartható? In: Balázs, László– Rajcsányi-Molnár Mónika–András István–Keszi-Szeremlei Andrea (Szerk.): Átalakuló közgazdaságtan és fenntarthatóság. Dunaújváros: DUE Press, pp. 69–79.
Polónyi I. (2019): Társadalmi innováció és fenntarthatóság. Szociológiai Szemle, 29., (4.), pp. 50–67. Elérhető online: https://szociologia.hu/uploads/documents/vandorgyules/2019/2019abfuz0206kezirat.pdf
Derényi I. (2023): Regionális különbségek alakulása Magyarországon. Multidiszciplináris Közgazdasági Szemle, 1., pp. 37–54. https://epa.oszk.hu/03400/03448/00026/pdf/EPA03448_multidiszciplinaris_2023_1_037-054.pdf
UN (2015): Transforming our world: The 2030 agenda for sustainable development. United Nations. https://sdgs.un.org/2030agenda
UNESCO IESALC: https://www.iesalc.unesco.org/sites/default/files/medias/fichiers/2024/07/IESALC-Medium-Term-Strategy-2022-2025_ENG_v01f.pdf
Serafini, P. G.–de Moura, J. M.–de Almeida, M. R.–de Rezende, J. F. D. (2022): Sustainable Development Goals in Higher Education Institutions: A systematic literature review. Journal of Cleaner Production, 370. https://doi.org/10.1016/j.jclepro.2022.1334
Maklári E.–Fenyves V. (2026): A társadalmi fenntarthatóság megvalósulása érdekében hozott intézkedések vizsgálata. Economica, 17., (1–2.), pp. 13–20. https://doi.org/10.47282/economica/2026/17/12/16241
Belényesi E.–Sasvári, P. L. (2026): Fenntarthatósághoz kapcsolódó publikációk területi és intézményi mintázatai a magyar felsőoktatásban. (2019–2023) [Institutional and spatial patterns of sustainability related publications in Hungarian higher education (2019–2023)]. Modern Geográfia, 21., (1.), pp. 1–26. https://doi.org/10.15170/MG.2026.21.01.01
András, István–Rajcsányi-Molnár, Mónika (2015): The Evolution of CSR and its Reception in Post-Socialist Environments: The Case of Hungary. (2015) Journal Of Environmental Sustainability.
Kőkuti Tamás (2010): Vállalatok kultúrája vs. régiók kultúrája, hatások és kölcsönhatások In: Kukorelli Katalin (Szerk.): A tartalom és forma harmóniájának kommunikációja.
Dunaújváros: Dunaújvárosi Főiskolai Kiadó, pp. 101–108. [25] Gutiérrez, K. D. (2008): Developing sociocritical literacy in the Third Space. Reading Research Quarterly, 43., (2.), pp. 148–164. https://doi.org/10.1598/RRQ.43.2.3
Leal Filho, W.–Viera Trevisan, L.–Sivapalan, S. et al. (2025): Assessing the impacts of sustainability teaching at higher education institutions. Discov Sustain, 6., https://doi.org/10.1007/s43621-025-01024-z
Leal Filho, W.–Eustachio, J. P. P.–Ávila, L. V.–Dinis, M. A. P.–Hernandez Diaz, P. M.–Batista, K.–Borsari, B.–Abubakar, I. R. (2024): Enhancing the contribution of higher education institutions to sustainable development research: A focus on post-2015 SDGs. Sustainable Development, 33., (2.), pp. 1745–1757. https://doi.org/10.1002/sd.3184
Kőkuti Tamás (2012): Kulturális térformáló hatások. In: Tóth Andrea (Szerk.): Nyelv és kommunikáció a 21. század digitalizált világában. Dunaújváros: Dunaújvárosi Főiskolai Kiadó.
Besenyei M. (2019): Egyetemi fenntarthatósági kezdeményezések összehasonlító elemzése (Doktori disszertáció). Budapest: Budapesti Corvinus Egyetem, BCE Gazdálkodástani Doktori Iskola.
András István–Rajcsányi- Molnár Mónika (2014): Profit és filantrópia: a CSR eszmetörténeti kérdései: Profit and philantropy: Social historical issues of CSR. Civil Szemle, 11.
Málovics et al. (2024): Az egyetemi közösségi szerepvállalás lehetséges szerepe a társadalmi innovációk létrehozásában hazai kontextusban [=The potential role of university community engagement in supporting social innovation in Hungary] Tér és Társadalom, 38., (2.), pp. 71–102.
Zsobrák G.–Keller V. (2025): A fogyatékkal élő hallgatók felsőoktatási integrációs lehetőségei Magyarországon és Ausztriában [Integration opportunities for students with disabilities in higher education in Hungary and Austria]. Polgári Szemle: Gazdasági és Társadalmi Folyóirat, 21., (4–6.), pp. 199–212. https://doi.org/10.24307/psz.2025.0913
Seale, J.–Georgeson, J.–Mamas, C.–Swain, J. (2015): Not the right kind of ‘digital capital’? An examination of the complex relationship between disabled students, their technologies and higher education institutions. Computers & Education, 82., pp. 118–128. https://oro.open.ac.uk/46180/1/Not%20the%20right%20kind%20of%20capital_PREPRINT.pdf.
Holmes, W.–Persson, J.–Chounta, I. A.–Wasson, B.– Dimitrova, V. (2022): Artificial Intelligence and Education. Conseil de l’Europe. https://shs.cairn.info/artificial-intelligence-and-education--9789287192363?lang=en.
Li, J.–Yan, Y.–Zeng, X. (2025): Exploring artificial intelligence in inclusive education: A systematic review of empirical studies. Applied Sciences, 15., (23.). https://doi.org/10.3390/app152312624
Magyarország 2021. évi XC. törvénye a központi költségvetésről (2021): Nemzeti Jogszabálytár. https://njt.hu/jogszabaly/2021-90-00-00
Rajagopalan, S. S.–Zhang, Y.–Yahia, A.–Tammimies, K. (2024): Machine learning prediction of autism spectrum disorder. JAMA Network Open, 7., (8.). https://doi.org/10.1001/jamanetworkopen.2024.29229
UNESCO (2023b): Guidance for generative AI in education and research. https://unesdoc.unesco.org/ark:/48223/pf0000386693
Győri M. (Szerk.) (2022): Atipikus diákok, segítő appok, tudományos evidenciák. Budapest: ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar. https://www.eltereader.hu/media/2022/04/gyory-Atipikus-diakok-v1-webre.pdf
Zhao, X.–Li, Y.–Wang, J.–Smith, A. (2025): Let AI Read First: Enhancing Reading Abilities for Individuals with Dyslexia through Automatic Text Simplification. Preprint. https://arxiv.org/abs/2504.00941
Demeter Z.–Mező K. (2023): A mesterséges intelligencia pedagógiai használatára vonatkozó hajlandóság vizsgálata gyógypedagógus hallgatók körében. Különleges bánásmód, 9., (2.), pp. 31–45. https://doi.org/10.18458/KB.2023.2.31
Singer, P. (1975): Animal liberation: A new ethics for our treatment of animals. New York Review Books. https://www.nybooks.com/books/animal-liberation/
Mónus F. (2020): A fenntarthatóságra nevelés trendjei, lehetőségei és gyakorlata a közép- és felsőoktatásban, https://mek.oszk.hu/21700/21797/21797.pdf
Spivak, G. C. (1988): Can the subaltern speak?. In: Nelson, C.–Grossberg, L (Eds.): Marxism and the interpretation of culture, pp. 271–313. Chicago: University of Illinois Press.
Balázs L. (2012a): Módszerek és gyakorlatok a kommunikációoktatásban. In: A kommunikációoktatás tartalmi kérdései.Budapest: Hungarovox. pp. 51–62.
sBalázs L. (2012b): A kommunikációs gyakorlatok vezetésének módszertani kérdései. In: Nyelv és kommunikáció a 21. század digitalizált világában. Dunaújváros: Dunaújvárosi Főiskolai Kiadó, pp. 127–132.
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-ShareAlike 4.0 International License.
