Digitális tőke: lehetőségek és korlátok a magyar oktatásban

Orsolya Bartal

doi:10.63684/dk.2026.02.04

Bartal Orsolya Dunaújvárosi Egyetem Bánki Donát Technikum https://orcid.org/0009-0008-2708-7560

DOI: https://doi.org/10.63684/dk.2026.02.04

Kulcsszavak: Mobileszköz, oktatás, digitális tőkemegoszlás

Absztrakt

A társadalomi színterek digitalizálódásával a digitális tőke fogalma is megjelent. A digitális tőke fogalma Pierre Bourdieu társadalmi tőke elméletéből származik. Arra utal, hogy a társadalom különböző rétegeihez tartozó emberek különböző mértékben férnek hozzá a digitális eszközökhöz, tudáshoz és kompetenciákhoz. A digitális tőkemegoszlás dimenziói Bourdieu elmélete alapján a következők: technológiai hozzáférésbeli különbségek, digitális kompetenciákban való eltérések, társadalmi-gazdasági háttérből fakadó különbségek, amelyek befolyásolják a digitális eszközökhöz való hozzáférést és azok használatának minőségét. Ez a megoszlás különösen fontos tényező az oktatásban, mivel a digitális eszközök egyre inkább integrálódnak a tudásszerzés-tudásátadás folyamatába. Az előadás bemutatja a digitális tőkemegoszlás területén végzett kutatás elméleti hátterét.

Hivatkozások

András István–Rajcsányi-Molnár Mónika (2014): Profit és filantrópia: A CSR eszmetörténeti kérdései. Civil Szemle, 11., (2.), pp. 5–24.

Kőkuti, Tamás–Falus, Orsolya (2025): Thoughts on the AI Act of the EU, the Trustfulness of AI and its Applicability in Management Methods Courses in Higher Education. Contemporary Readings in Law and Social Justical Justice, 17., (1.), pp. 1020–102.

Rajcsányi-Molnár, Mónika–Bacsa-Bán, Anetta (2021): From the initial steps to the concept of online education. Central European Journal of Educational Research, 3., (3.), pp. 33–48. https://doi.org/10.37441/cejer/2021/3/3/9612

Bourdieu, Pierre (2008): A társadalmi egyenlőtlenségek újratermelődése. Budapest: General Press Kiadó.

Kőkuti Tamás (2010): Vállalatok kultúrája vs. régiók kultúrája, hatások és kölcsönhatások. In: Kukorelli Katalin (Szerk.): A tartalom és forma harmóniájának kommunikációja. Dunaújváros: Dunaújvárosi Főiskolai Kiadó, pp. 101–108.

Varga, Anita–Lászlóné Kenyeres, Krisztina–Réti, Bence–Falus, Orsolya (2020): Dual Training and Coronavirus: A Research in the Light of Digital Education Experience. European Journal of Educational and Social Sciences, 5., (2.), pp. 136–144.

Balázs László (2012): Módszerek és gyakorlatok a kommunikációoktatásban. In: A kommunikációoktatás tartalmi kérdései, pp. 51–62.

Aczél Petra (2024): A tudás és az érzelmek egyensúlya. 29. Budapest: Digitális-Média Hungary. https://www.digitalhungary.hu/kultura/A-tudas-es-az-erzelmek-egyensulya/24816/ (Letöltés: 2025. 11. 12.)

Bartal Orsolya–Rajcsányi-Molnár Mónika (2020): A 21. századi tanár és a mobileszközök. Journal of Applied Technical and Educational Sciences, 10., (4.), pp. 53–66. https://doi.org/10.24368/jates.v10i4.205

Rajcsányi-Molnár, Mónika–Balázs, László–András, István–Czifra, Sándor (2024): Competition as an effective motivational tool in online education. In: Proceedings of the IEEE 11th International Conference on Computational Cybernetics and Cyber-Medical Systems (ICCC 2024). pp. 83–88. IEEE. https://doi.org/10.1109/ICCC62278.2024.10582987

Kőkuti Tamás (2021): Hallgatói munkaérték-preferenciák a digitális oktatási formák bevezetésének fázisában In: Balázs László (Szerk.): Digitális kommunikáció és tudatosság. Budapest: Hungarovox Kiadó, pp. 65–77.

Balázs László–Szabó Csilla Mariann (2020): Pályakezdőkkel szemben támasztott vállalati elvárások vizsgálata a kimeneti kompetenciák tükrében. Journal of applied technical and educational sciences/Alkalmazott műszaki és pedagógiai tudományos folyóirat, 10., (1.), pp. 3–18. http://doi.org/10.24368/jates.v10i1

Kukorelli Katalin– Bartal Orsolya (2024): Digitális egyenlőtlenségek és a digitális tőkemegoszlás. In: Balázs László–Rajcsányi-Molnár Mónika–András István– Keszi-Szeremlei Andrea (Szerk.): Átalakuló közgazdaságtan és fenntarthatóság. Dunaújváros: DUE Press, pp. 41–50.

Price, Ryan (2022): Beyond a divide: reconceptualizing digital capital and links to academic proficiency. Electronic Theses and Dissertations. Paper 3891. https://doi.org/10.18297/etd/3891 (Letöltés: 2025. 11. 12.)

Ragnedda, Massimo–Ruiu, Maria Laura (2020): Digital Capital: A Bourdieusian Perspective on the Digital Divide. Northumbria University:Emerald Publishing Limited.

Tőkés Gyöngyvér Erika (2021): Digitális egyenlőtlenségek és digitális tőkemegoszlás Romániában. Információs Társadalom: Társadalomtudományi folyóirat, 21., (3.), pp. 109–125

Balázs László (2014): Az iskolai klíma hatása a tanulók teljesítményére. In: A kommunikáció( s készségfejlesztés) tantárgyközi szerepe, lehetőségei. pp. 38–54.

András István–Rajcsányi-Molnár Mónika–Füredi Gábor (2013): A vállalatilag felelős vállalat: A CSR- és a cafeteria-metszet értelmezési lehetőségei a gyakorlatban. In: Metamorfózis: Glokális dilemmák három tételben. Budapest: Új Mandátum, pp. 127–139.

Bartal Orsolya (2021): Információs szegénység a 21. század változó tanulási környezetében. In: Berke József (Szerk.): 27th Multimedia in Education Online Conference: Conference Proceedings. Budapest: Neumann János Számítógép-tudományi Társaság Multimédia az Oktatásban Szakosztály, pp. 162–168.

Vincze, Anikó (2024): In the footsteps of Bourdieu towards digital capital: A case study on the application of the concept of digital capital on the relationship between digital and educational inequalities. Belvedere Meridionale, 36., (1.), pp. 24–42.