A kéziratokra vonatkozó szerkesztési és hivatkozási útmutató

 

A Fontes Iurisba leadandó kéziratoknak az alábbi formai követelményeknek kell megfelelniük. Tisztelettel felhívjuk Szerzőink figyelmét, hogy e követelmények be nem tartása a kézirat visszaküldését vonja maga után.

 

 

Kéziratleadás szabályai

 A bekezdések és a teljes szöveg végső formáját a tördelés során nyeri el.

Nem használható automatikus számozás (a fejezetcímek, valamint a felsorolások esetén) és formázás, valamint tabulátor és behúzás.

A törzsszöveg Times New Roman betűtípussal, 12-es betűmérettel, normál sorközzel, nullás térközzel, sorkizárva íródik. A lábjegyzet Times New Roman betűtípussal, 10-es betűmérettel, normál sorközzel, sorkizárva íródik.

A szöveg tagolása kizárólag arab számozással, kövér betűvel szedve, legfeljebb 3 szinten történjen (pl. „3.3.1. Az Európai Bíróság vonatkozó gyakorlata” még megengedett, de „3.3.1.1” alcím már nem!).

A bekezdéseket csak ENTER választja el. Amennyiben azonos bekezdésen belül szeretne új sort kezdeni: shift+enter.

A törzsszövegben a nagyobb nyomatékot egy kifejezésnek, szövegrészletnek a dőlt betűvel történő kiemelés adja, aláhúzás, kövér betű, kiskapitális, betűritkítás nem használható.

Nem használható fejléc és lábléc.

A lábjegyzetnek tartalmaznia kell minden esetben a hivatkozott mű:

• szerzőjének, amennyiben van, szerkesztőjének is teljes nevét
• a mű teljes címét, illetve ha van, sorozatcímet is
• több kötetes mű esetén kötetszámot
• a kiadás helyét
• a kiadót
• szükség esetén a kiadás számát
• a kiadás idejét
• a hivatkozott oldal, oldalak számát
• a felhasznált táblázatok, ábrák forrását.

[Példa: Szerző: Cím. II. kötet. Kiadás helye, kiadó, év. oldal(ak)]

 

Hivatkozási útmutató

1. Általános szabályok

• Csak folyamatos számozású lábjegyzetek használhatók.
• Az oldalszámok között nagykötőjel használata szükséges: pl.: 3–7. [Megjegyzés: Ctrl+numerikus billentyűzet kivonás jele; ha nincs numerikus billentyűzet, akkor Ctrl+0150.]
• A szerző vezetéknevét kiskapitálissal írjuk: Harmathy Attila [Megjegyzés: Kiskapitális betűtípus elérése a Word-ben - 2007 előtti verziójú word: A kiskapitális betűformát eszközök / testreszabás / formátum menüből lehet az ikonsorba feltenni; a fenti ikont kell megkeresni; 2007 verziójú word-től: gyorselérési eszköztár testreszabása: office gomb/word beállításai/testreszabás/minden parancs/kiskapitális.] Amennyiben nem tudja használni a kiskapitálist, akkor ne használjon más formázást (pl. csupa nagybetű), hanem hagyja normál betűtípusban.
• Külföldi szerzőnél az utónév áll elől, ezt követi a vezetéknév: John Owen Haley
• Kiemelés: Nem dupla, hanem szimpla idézőjellel! Kiemelhető: egy-egy fontos szó, sajátos értelemben használt szó, idegen szó, általánosan használt jogi alapelv. Példa: ‘jogrend’ (és nem „jogrend”)
• Kurziválás: Akkor alkalmazzuk, ha hangsúlyozni szeretnénk valamit (az idézetet önmagában még nem kurziváljuk).
• Lábjegyzet mindig nagybetűvel kezdődik, a végén pont zárja le, a vö. (vesd össze), ld. (lásd, lásd még), pl. (például) rövidítéseket használhatjuk (a nagybetűs kezdés és a ponttal való lezárás nem érvényesül internetes hivatkozásnál).

 

Idegen szöveg idézése:

Az idézet elején és végén nyomdai idézőjelet használunk: tehát „idézet” és nem "idézet". Ha nem pontosan úgy kezdenénk az idézetet, ahogy az az eredetiben szerepel, akkor a korrekcióra szögletes zárójelet használunk: „[I]dézet”. Ugyanígy járunk el, ha az idézetből kihagyunk részeket ([…]), vagy ha értelemzavaró részt korrigálunk. Az idézeten belüli idézet jelölése a hagyományos módon történik (pl. „a »clear and present danger« elve alapján…”).

Lábjegyzetben történő idézés esetén a jegyzetszövegben idézünk, anélkül, hogy megtörnénk a lábjegyzetszöveget (nem kell tehát új bekezdés).

Az idézetet sehol nem kell kurziválni.

Példa:

„[Mivel] a pártok a politikai rendszer meghatározó részei, helyénvaló, hogy az általános rendelkezések között […] szól róluk az Alkotmány. […] [A] pártok más alkotmányokban [is] az állami szervek és az alapjogok fejezetein kívül, vagy a szuverenitáshoz, vagy a választójoghoz illeszkedve szerepelnek.”

Ha egy tanulmányban egy idegen (más szerzőtől származó) szöveget idézünk, akkor ezt a folyó szövegben legfeljebb négy sorban tesszük. Amennyiben egy hosszabb idézetről van szó, akkor az idézetet külön – behúzott – bekezdésben tesszük.

 

Az idegen nyelvű kifejezéseket kurziváljuk.

Az adott szövegbe bekerült, de más nyelven született és le nem fordított mondatokat, kifejezéseket is szokás kurziválni, különösen a bevett latin kifejezéseket a jogban:

Példa:

„Amire XY a res judicata kapcsán felhívja a figyelmünket…”

 

A szerző nevét követően „*” (Asterisk) hivatkozás szimbólumot szúrunk be, és a lábjegyzetben jelöljük a szerző nevét, titulusát, munkahelyét.

Példa:

XY, PhD, ZW Egyetem, ÁJK, Alkotmányjogi Tanszék

XY, ügyvéd, ZW Ügyvédi Iroda, Budapest

XY, IM, ZW főosztály/államtitkárság

 

 

Első és ismételt hivatkozás szabályai

Első hivatkozás könyvre:

Szerző vezetékneve kiskapitálissal, utóneve normál betűvel: Az idézett könyv teljes címe kurzívval. Megjelenés helye, kiadó neve, a megjelenés éve. Oldalszám (p., pp., o., old., oldal megjelölés nélkül!).

Példa:

Rákóczi Ferenc: Vallomások. Budapest, Helikon, 2003. 156–157.

 

Első hivatkozás cikkre tanulmánykötetből:

Szerző vezetékneve kiskapitálissal, utóneve normál betűvel: Az idézett tanulmány teljes címe nem kurzívval. In: tanulmánykötet Szerkesztőjének vezetékneve kiskapitálissal, utóneve normál betűvel: Tanulmánykötet címe kurzívval. Megjelenés helye, kiadó, a megjelenés éve. Oldalszám.

Példa:

Vékás Lajos: Szerződési jogunk rendszeréről de lege ferenda. In: Harmathy Attila (szerk.): Nizsalovszky Endre emlékkötet. Budapest, Eötvös, 1994. 231., 235–236.

Margószám, vagy belső számozás használata esetén meg kell nevezni, hogy mit jelölt az adott szám.

Példa:

AVMS irányelv, (23) preambulum-bekezdés, 36/1994. (V. 24.) AB határozat, II. 1. 3. pont)

 

Első hivatkozás cikkre folyóiratból:

Szerző vezetékneve kiskapitálissal, utóneve normál betűvel: Az idézett cikk teljes címe. („In” nélkül!) Folyóirat címe kurzívval, évfolyam (ha külön jelölik), a megjelenés éve, folyóirat lapszáma (hónapja). (CSAK!) a hivatkozott oldalszám, oldalszámok.

A folyóiratok általánosan (esetleg hivatalosan) használt rövidítései a lábjegyzetekben nem használhatók (pl. nem lehet JTK a Jogtudományi Közlöny helyett).

Példa:

Larry Alexander: A unifying theory? Impossible. Denver University Law Review, 1995/7. 1007–1010.

Lábady Tamás: Alkotmányjogi hatások a készülő Ptk. szabályaira. Magyar Jog, 2002/04. 34.

 

Ismételt hivatkozás:

Idézett mű rövidítése: i. m.

a.) Már idézett műre hivatkozás Szerző vezetékneve kiskapitálissal i. m. + oldalszám

Példa:

Rákóczi i. m. 156–157.

b.) Ha már a szerző több művére történt hivatkozás, akkor a hivatkozott mű megjelenésének éve zárójelben kiegészíti az előbbit.

Példa:

Vékás (1994) i. m. 233.

c.) Ha egy szerzőnek azonos évben több műve is megjelent, melyek hivatkozásra kerülnek, betűjellel teszünk különbséget (ezt az első, teljes hivatkozásnál már jelezni kell).

Példa:

Első alkalommal:

Larry Alexander: A unifying theory? Impossible. Denver University Law Review, 1995/7. 1007–1010. [a továbbiakban: Alexander (1995a)]

Ezt követően:

Alexander (1995a) i. m. 1008.

Ha a következő lábjegyzet ugyanabból a műből származik: Uo. 34.

 

Internetes hivatkozás:

Az URL megjelölésével történik a hivatkozás. Az internetes hivatkozás esetén ügyeljünk arra, hogy az nem helyettesíti a szerző és a mű adatait, hanem kiegészítő információ a fellelhetőség helyére vonatkozóan. Az internetes hivatkozások esetén jelölni kell a letöltés dátumát.

Amennyiben az internetes cím meghaladja a 90 leütést, kérjük valamely url-rövidítő program használata után a rövidített forma feltüntetését. Url rövidítők, pl. www.goo.gl vagy www.bit.ly.

Példa:

Ferenc József: Miért alkotmányellenes az Alaptörvény? Társadalmi Kritika Blog, www.tarsadalmikritika.blog.hu [letöltve: 2012.06.20.]

 

Egyéb hivatkozások

Az Európai Bíróság és Törvényszék határozatai és a főtanácsnoki indítványok

Példa:

C-267/91. és C-268/91. sz., Bernard Keck és Daniel Mithouard elleni büntetőeljárás egyesített ügyekben 1993. november 24-én hozott ítélet 23. pontja

C-127/08. sz., Blaise Baheten Metock és társai kontra Minister for Justice, Equality and Law Reform ügyben 2008. július 25-én hozott ítélet 31. pontja

Megjegyzés: a 00000 azon esetekben használandó, ha az EBHT-ben még nem tették közzé az ítélet, forrás szövegét.

Tizzano főtanácsnok a C-13/03 P. sz., Az Európai Közösségek Bizottsága kontra Tetra Laval BV ügyben tett indítványának 41. pontja

 

Emberi Jogok Európai Bírósága

Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) ítéleteit a következőképpen hivatkozzuk:

Ügynév dőlt betűvel, ügyszám, idézett szakasz, ítélet/végzés dátuma

Az országneveket magyarul írjuk.

A közismert és a szakirodalomban bevett ügyelnevezések használhatóak a lábjegyzetekben, de ekkor is szükséges a forrás pontos jelölése.

Példák:

Vajnai v. Magyarország, no. 33629/06., § 24, 2008. július 8.

 

Konferencia-előadások

A konferenciák, előadások esetében szükséges, hogy az alábbi információk szerepeljenek: előadó neve, előadás címe, konferencia helyszíne és dátuma, valamint a konferencia címe. A helységneveket magyarul írjuk. Amennyiben a konferencia anyaga elérhető az interneten, akkor kérjük URL, link megjelölését is.

Példa:

John Kallaugher: Rebates Revisited (Again) – The Continuing Article 82 Debate. Brüsszel (2005. június 15.): Second Annual Conference of the Global Competition Law Centre: The Modernisation of Article 82.

 

 

Uniós jogforrások

Az Európai Uniós jogforrások esetén minden esetben szükséges a jogforrás pontos száma, címe, valamint a Hivatalos Lap adatai.

Uniós rendeletek:

A Szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló 800/2008/EK bizottsági rendelet (HL [2008] L 214., 2008.08.09., 3–47. o.)

Uniós irányelvek I.:

Az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2004/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL [2004] L 158., 2004.04.30., magyar különkiadás 5. fejezet, 5. kötet, 46. o.)

Uniós irányelvek II.:

A növényeket vagy növényi termékeket károsító szervezeteknek a Közösségbe történő behurcolása és a Közösségen belüli elterjedése elleni védekezési intézkedésekről szóló 2000/29/EK tanácsi irányelv II., III. és mellékletének módosításáról szóló 2010/1/EU bizottsági irányelv (HL [2010] L 6., 2010.01.12., 17–20. o.)

Uniós határozatok:

Az EK-Szerződés 86. cikke (2) bekezdésének az általános gazdasági érdekű szolgáltatások működtetésével megbízott vállalkozásoknak közszolgáltatással járó ellentételezés formájában megítélt állami támogatásokra történő alkalmazásáról szóló 2005/842/EK bizottsági határozat (HL [2005] L 312., 2005.11.29., 67–73. o.)

 

Fontosabb intézmények, szervezetek:

Európai Bizottság egyes egyedi ügyekben hozott határozatai:

COMP/39.406. sz., Tengeri tömlők ügy (HL [2009] C 168., 2009.07.21., 68. o.)

COMP/39.401. sz., E.ON/GDF ügy (HL [2009] C 248., 2009.10.16., 5–6. o.)

C21/2007 (ex. N578/2006) MSF-2002-HU Ibiden Hungary Ltd. (HL [2008] L 295., 2008.11.04., 34–49. o.)

 

Uniós közlemények:

A közszolgáltatással járó ellentételezés formájában nyújtott állami támogatásról szóló közösségi keretszabály (HL [2005] C 297., 2005.11.29., 4–7. o.)

COM(2008) 133 végleges, A Bizottság Közleménye a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak – A szabványosítás európai innovációt elősegítő szerepének növeléséről, 2008.11.03. (C/2008/202/08)