Terminusmegfeleltetési eljárások és stratégiák a fordított szövegekben

Absztrakt

A tanulmány a terminusok fordításközpontú kutatásához kívánja a különböző terminusmegfeleltetési szempontokat egybegyűjteni. Ehhez a terminus meghatározásából és a terminus fordítási folyamatban betöltött szerepéből indul ki. A fordítási folyamat során a terminusok megfeleltetésekor általában a forrásnyelvi terminus fogalmi jegyeinek leginkább megfelelő célnyelvi terminus kerül a célnyelvi szövegbe.
A forrásnyelvi és célnyelvi terminuspár fogalmi jegyeinek összevetésével állapítható meg az adott terminusok közti ekvivalencia mértéke.
A tanulmány a terminológiai megfeleltetések fogalmi egyenértékűségi (ekvivalencia) aspektusa mellett bemutatja a terminológiai megfeleltetések lexikai–rendszerszintű (intézményesültség), fordításstratégiai (honosítás és idegenítés), illetve nyelvi–formai (terminusalkotás) aspektusait is. Külön foglalkozik az egyes szakterületek fogalmi rendszerében már rögzült és a frissen terminologizálódó szaknyelvi kifejezésekkel. Ez utóbbiaknál leírja az új terminusok kialakulásának jellemző szóképzési módjait, illetve tárgyalja a szakszövegben alkalmilag terminologizálódó köznyelvi lexikai elemek kérdését, amely terület különös jelentőséggel bír a szakfordítások esetében. A tanulmány elsődleges célja, hogy elméleti keretet és gyakorlati támpontokat nyújtson a terminológiai megfeleltetések fordításkutatás-központú vizsgálatához. A terminológiai megfeleltetés jelenségének pontosabb megértése, valamint az ezzel kapcsolatos döntéshozatal tudatos vizsgálata új távlatokat nyithat a terminológiakutatás területén.