Szerzői útmutató
A FOLYÓIRAT CÉLJA
A Fordítástudomány magyar nyelvű lektorált folyóirat, amelyet az ELTE BTK Fordító és Tolmácsképző Tanszéke alapított 1999-ben. A Fordítástudomány célja, hogy magyar nyelvű szakmai fórumot teremtsen egy dinamikusan fejlődő, új interdiszciplináris tudományos kutatási terület művelői számára. A folyóirat a nyelvi közvetítést a lehető legtágabban értelmezi. Helyet kap benne a fordítói és tolmácsolási gyakorlat különböző részterületeinek rendszerező és elméleti megközelítése. Az általános fordításelméleti tanulmányokon kívül nagy teret szentel a leíró fordításkutatásnak, a párhuzamos korpuszokon alapuló empirikus vizsgálatoknak, a tolmácsolás kutatásának, a terminológiai kutatásoknak és a fordítás és tolmácsolás oktatásának. Figyelemmel kíséri a fordítástudományi, valamint a fordítástudományhoz kapcsolódó konferenciákat és publikációkat, ezekről hosszabb elemző beszámolókat közöl.
A MEGJELENÉS IDEJE
A folyóirat évente kétszer júniusban és decemberben jelenik meg. A kéziratok leadási határideje a tavaszi számhoz február 15., az őszi számhoz október 15.
A KÉZIRATOK BENYÚJTÁSA
Olyan kéziratok benyújtását várjuk, melyek eredeti kutatást tartalmaznak, a szerzőjük korábban nem publikálta őket, és elfogadás esetén nem is szándékozik máshol publikálni. A kéziratokat a főszerkesztő e-mail címére kérjük küldeni: klaudy.kinga@btk.elte.hu.
A KÉZIRATOK LEKTORÁLÁSI FOLYAMATA
A beérkezett cikkeket először a Szerkesztőbizottság bírálja el abból a szempontból, hogy illeszkednek-e a folyóirat profiljába. Ezután következik a kettős anonim bírálati folyamat, amelyben két szakmai bíráló kapja meg a szerző neve nélkül a kéziratot, akik elfogadásra, átdolgozásra vagy elutasításra javasolhatják. A bírálók tudományos fokozattal rendelkeznek. A bírálati folyamat során a legfőbb kritérium az eredetiség, a tartalmi és formai minőség, valamint a téma relevanciája.
Az ezen kritériumoknak nem megfelelő kéziratokat a szerkesztőbizottság nem fogadja be, és erről a döntésről azonnal értesíti a szerző(ke)t. Ha a kézirat megfelel a kritériumoknak, a Szerkesztőbizottság felkér két bírálót. A bírálat mindkét irányban anonim. A bírálók a kézirat szempontjából releváns szakértelemmel rendelkező kutatók, akik a szerkesztőbizottságból, valamint a magyarországi és határon túli kutatóintézetek és felsőoktatási intézmények munkatársai közül kerülnek ki. Ha a kézirat interdiszciplináris jellegű, a bírálati folyamatba különböző tudományterületek szakértői is bevonhatók.
A bírálóknak tájékoztatniuk kell a Szerkesztőbizottságot az esetleges összeférhetetlenségről. A bírálatot objektíven, érvekkel megfelelően alátámasztva, javaslatokkal kiegészítve kell elkészíteni, és a kézirat közlésre való alkalmasságára vonatkozó nyilatkozattal kell zárni (a kéziratot változtatás nélkül közlésre ajánlom; a kéziratot átdolgozás után közlésre ajánlom; a kéziratot nem ajánlom közlésre).
Ha a kézirat megjelentetését mindkét bíráló támogatja, és a Szerkesztőbizottság is egyetért, a kéziratot a folyóirat elfogadja közlésre. Erről a szerző(ke)t a felelős szerkesztő e-mailben értesíti, mellékelve a bírálatokat. Az átdolgozás után a felelős szerkesztő ellenőrzi a végleges változatot, hogy alkalmas-e a publikálásra. A Szerkesztőbizottság fenntartja a jogot a kézirat elutasítására abban az esetben is, ha mindkét bíráló támogatja a cikk közzétételét; a szerző(k) ilyen esetben részletes tájékoztatást kap(nak) az elutasítás okairól.
Ha a kézirat publikálását a bírálók nem támogatják, a Szerkesztőbizottság továbbítja a szerző(k)nek a bírálatokat az elutasítás okaival. Két, egymásnak ellentmondó vélemény esetén a Szerkesztőbizottság egy harmadik független szakértőt is felkér a bírálatra; a végső döntést a felelős szerkesztő hozza meg.
A bírálati folyamat átlagos időtartama: 3–6 hónap.
A KÉZIRATOK NYELVE ÉS TARTALMA
A Fordítástudomány magyar nyelvű cikkeket közöl angol nyelvű összefoglalóval. A Summaries in English rovat a folyóirat végén található. Tanulmányok: A tanulmányok esetében követelmény, hogy önálló kutatómunkára épüljenek, a szerző saját eredményei világosan különüljenek el a hivatkozott szerzőkétől. Recenziók: A recenziók a recenzens saját gondolatai mellett tartalmazzanak kritikai mozzanatot is, és tartsák szem előtt a könyv várható olvasótáborának szempontjait. A recenziók címében a könyv pontos adatai szerepeljenek: kiadás helye, kiadó, a kiadás éve, összoldalszám, ISBN szám és DOI azonosító. Konferencia-beszámolók: A konferencia-beszámolók címében is pontosan kérjük megadni a konferencia adatait: rendezőjét, helyét és idejét. A folyóiratnak ezen kívül van még két alkalmi rovata a Krónika és Levelezés.
MESTERSÉGES INTELLIGENCIA HASZNÁLATA
A művek szövegének érdemi része egyértelműen önálló munkavégzés eredménye; annak eltitkolása, hogy a szerző a tartalom létrehozása / megszövegezése során mesterséges intelligenciát (MI) használt, elfogadhatatlan kutatási kötelességszegésnek minősül, szankcionálása a plágiuméval azonos.
Bizonyos esetekben (pl. cím- és ötletgenerálás, szakirodalom-keresés és összefoglalás, szövegek / forrásanyagok rövidítése, fordítása írott anyagok strukturálása, nyelvi / stilisztikai ellenőrzés és javítás, grafikák és diasorok készítése) a mesterséges intelligencia segítségére lehet a szerzőknek. Ilyen esetekben közölniük kell a mesterséges intelligencia és az olyan gépi tanuláson alapuló eszközök használatát, mint például a ChatGPT, a chatbotok, a nagy nyelvi modellek (LLM). Kifejezetten arra kérjük a szerzőket, hogy benyújtáskor és a lektorálás során jelezzék és pontosan írják le a mesterséges intelligencia használatát.
Mivel az MI alapú rendszerek némelyike más, emberi szerzők által készített publikációkat használ fel a forrás megjelölése nélkül, felmerülhet annak a lehetősége, hogy az MI által ilyen módon generált szöveget plágiumnak minősítenek. Ezzel összefüggésben ismételten hangsúlyozzuk a benyújtott művek szerzőinek kizárólagos felelősségét a tartalom megalapozottságáért, valóságtartalmáért és jogtisztaságáért.
A KÉZIRATOK TERJEDELME
A tanulmányok hossza ideálisan 5000-7000 szó, a recenzióké és konferencia-beszámolóké 1500-2000 szó.
ABSZTRAKT ÉS KULCSSZAVAK
Minden tanulmányhoz 150-200 szó hosszúságú absztraktot kérünk magyar és angol nyelven, valamint 5 kulcsszót szintén angol és magyar nyelven. A tanulmány címét kérjük angolul is megadni.
A NYELVI PÉLDÁK KEZELÉSE
A nyelvi példákat a szövegen belül kurziváljuk. Ha megadjuk a jelentésüket, azt szimpla macskakörömben tesszük. Az elkülönített nyelvi példákat számozzuk. Az eredeti (1), a fordítások (1b), (1c), és a szövegben így, azaz számokkal hivatkozzunk rájuk. Az elkülönített nyelvi példákat nem tesszük idézőjelbe. Az elkülönített nyelvi példákat nem kurziváljuk. Az elkülönített nyelvi példákon belüli kiemelt részeket kurziváljuk vagy kivastagítjuk, aláhúzást csak végső esetben alkalmazzunk. Az elkülönített nyelvi példákat indentáljuk, alatta és fölötte egy sort kihagyunk. Az elkülönített nyelvi példák végén jelöljük meg a szerzőt és az oldalszámot, a fordítót és az oldalszámot, vagy a korpusz nevét és a szöveg sorszámát.
IDÉZÉS
A szövegen belüli 40 szónál rövidebb idézet idézőjelbe kerüljön, a végén szerepeljen a szerző neve, az évszám és az oldalszám. Ha az idézet 40 szónál hosszabb, különítsük el a folyó szövegtől: előtte és utána egy sort hagyjunk ki, és balról indentáljuk. Az elkülönített idézetnél nincs szükség idézőjelre, de a végén legyen ott a szerző, az évszám és az oldalszám. Ha az idézetet fordításban közöljük szerepeljen a fordító neve is.
ÁBRÁK, TÁBLÁZATOK
Az ábrákat és táblázatokat folyamatosan számozzuk (1. ábra, 1. táblázat), és lássuk el önálló címmel. A címet és a számot az ábra vagy táblázat FÖLÖTT KÖZÉPEN helyezzük el.
LÁBJEGYZET
Általában kerüljük a lábjegyzeteket. A hivatkozott művek adatai az irodalomjegyzékbe kerüljenek, a gondolatokat pedig illesszük bele a tanulmány szövegébe. Az alábbi két esetben használható lábjegyzet: (1) Ha a tanulmány címéhez kívánunk megjegyzést fűzni (pl. hol hangzott el előadás formájában) (2) Ha a tanulmány szerzője saját fordításában ad meg valamely idézetet, az eredetit közölheti lábjegyzetben.
VÉGJEGYZET
A tanulmány tartalmi részéhez kapcsolódó megjegyzéseket ne lábjegyzetben, hanem szövegvégi jegyzetben közöljük. A szövegben felső indexszel folyamatosan számozzuk a megjegyzéseket kívánó helyeket, és a tanulmány végén Jegyzetek címszó alatt fejtsük ki megjegyzéseinket részletesen.
A NYELVI ADATOK FORRÁSÁNAK MEGJELÖLÉSE
A szépirodalmi művekből vett részletekre és fordításukra való hivatkozások az Irodalom alatt külön jegyzékben szerepeljenek Források címszó alatt.
INTERNETES HIVATKOZÁSOK
Az internetes hivatkozások a szövegen belül szintén névvel és évszámmal és lehetőség szerint oldalszámmal történjenek. Az irodalomjegyzékben lehet külön szerepeltetni az internetes hivatkozásokat, mivel megtörésük gondot okoz. Mivel a folyóirat nyomtatott formában nem jelenik meg, az internetes hivatkozásokban nem kell törölni a kék színt és az aláhúzást. A hivatkozások végére kérjük a tanulmány DOI azonosítóját is (ha van már).
IRODALOMJEGYZÉK
Alapszabály, hogy egyetlen név se szerepeljen a szövegben, amely nem szerepel az irodalomjegyzékben, és fordítva: egyetlen név se szerepeljen az irodalomjegyzékben, amely nem szerepel a szövegben. A Fordítástudomány a Name and Date hivatkozási rendszert követi, tehát nincs számozás, a hivatkozott szerzők ABC sorrendben követik egymást, ha azonos szerző több művére hivatkozunk, akkor a legkorábbival kezdjük. Ha azonos évben két vagy több műve jelent meg a hivatkozott szerzőnek: 2021a, 2021b, 2021c jelölést alkalmazunk a szövegben és az irodalomjegyzékben is. Ha a műnek már van DOI azonosítója azt is fel kell tüntetni.
Hivatkozás monográfiára
Nord, Ch. 1997. Translating as a Purposeful Activity – Functionalist Approaches Explained. Manchester: St. Jerome. https://doi.org/10.4324/9781351189354
Hivatkozás folyóiratcikkre
(Ügyeljünk arra, hogy a folyóirat címét kell kurziválni)
Olohan, M., Salama-Carr, M. 2011. Translating Science. The Translator Vol. 17. No. 2. 179–188. https://doi.org/10.1080/13556509.2011.10799485
Götz A. 2015. Magyar és angol absztraktok retorikai szerkezetének elemzése. Fordítástudomány 17. évf. 2. szám. 88–116.
Hivatkozás tanulmánykötetre
Dróth Júlia (szerk.) Fordítási és szaknyelvi gyakorlatok távoktatásban. Budapest: Károli Gáspár Református Egyetem.
Hivatkozás tanulmánykötetben megjelent tanulmányra:
(Ügyeljünk arra, hogy a tanulmánykötet címét kell kurziválni)
Fischbach, H. 1993. Translation, the Great Pollinator of Science. A Brief Flashback on Medical Translation. In: Wright, S. E., Wright L. D. (eds) Scientific and Technical Translation. Amsterdam, Philadelphia: John Benjamins. 89–100. https://doi.org/10.1075/ata.vi.08fis
Hivatkozás konferenciakötetben megjelent tanulmányra
Ustaszewski, M., Stauder, A. 2017. TransBank: Metadata as the Missing Link between NLP and Traditional Translation Studies. In: Temnikova, I., Orasan, C., Corpas Pastor, G., Vogel, S. (eds) Proceedings of the Workshop Human-Informed Translation and Interpreting Technology. Shoumen: Association for Computational Linguistics. 29–35.
Hivatkozás elhangzott (nem megjelent) konferenciaelőadásra
Klaudy, K. 2001. The asymmetry hypothesis. Testing the asymmetric relationship between explicitations and implicitations. Paper presented at the Third International Congress of the European Society for Translation Studies, Claims, Changes and Challenges in Translation Studies, Copenhagen, Denmark. (2001, August 30–September 1).
Hivatkozás Interneten elérhető tanulmányra
ELTE BTK. 2019. Tudománymetriai szempontok az oktatói-kutatói előmeneteli stratégiához. https://www.btk.elte.hu/dstore/document/1338/BTK_el%C5%91meneteli_strat%C3%A9gia_20191028.pdf(letöltve: 2021. 09. 03).
