A Magyar Királyság katonaállítása a hétéves háború folyamán (1756–1763)
Kulcsszavak:
Habsburg Monarchia, Hadkiegészítés, Hétéves háború, Magyarország a 18. században
Absztrakt
A Porosz Királysággal vívott hétéves, vagy harmadik sziléziai háború a Habsburg Monarchia egyik legnagyobb katonai erőpróbája volt a 18. század folyamán. A császári-királyi hadsereg magyar komponense egyre nagyobb arányban képviseltette magát Mária Terézia császárné és királynő haderejében. A magyar gyalogezredek és a huszárregimentek számára az ország legkevesebb 50 000 újoncot állított vagy toborzott a háború folyamán 1756 őszétől 1761-ig. Tanulmányom a tömeges újoncozások módszereit és politikai háttérét vizsgálja mind a hadsereg, mind a társadalom szempontjából. Elemzi a korabeli hadkiegészítés problémáit és visszásságait, a tömegessé váló dezertálás okait és bemutatja a rendi katonaállítás felemás eredményeiből a birodalom vezetésében levont tanulságokat, amelyek II. József reformjaiban tükröződtek.
Hivatkozások
Felhasznált irodalom
Amon, Gustav Ritter von Treuenfest, 1898: Geschichte des k. und k. Husaren-Regimentes Kaiser Nr. 1. Wien: Verlag des Regimentes.
Béres András, 1980: Verbuválás és egyéb tánctörténeti adatok a XVIII–XIX. századi Bihar megyéből. Ethnographia 91. évfolyam (1980) 422–431.
Borovszky Samu szerk. 1911: Magyarország vármegyéi és városai. Nógrád vármegye. Budapest: Országos Monografia Társaság.
Duffy, Christopher 2003. Sieben Jahre Krieg (1756–1763) Die Armee Maria Theresias. Wien: öbv.
Éble Gábor 1904: Katonai sérelmeink 1758-ban. Századok 28. 447-448
Haselsteiner, Horst 1983: Joseph II. und die Komitate Ungarns. Wien, Herman Böhlau Verlag.
Guddat, Martin 2001: Handbuch zur preussischen Militärgeschichte 1701-1786. Hamburg: Mittler.
Hochedlinger, Michael, 2023. Austrian Wars of Emergence. London: Routledge.
Hochedlinger, Michael 2021. Thron & Gewehr. Das Problem der Heeresergänzung und die »Militarisierung« der Habsburgermonarchie im Zeitalter des Aufgeklärten Absolutismus (1740–1790), Graz: Steiermärkisches Landesarchiv.
Horváth Mihály, 1878. Magyarország történelme. Budapest: Heckenast Gusztáv VII. köt.
Illéssy János, dr.:1897: A Nádor huszárezred a hétéves háborúban. Hadtörténelmi Közlemények 10. 589–613.
Khevenhüller-Metsch, Rudolf Graf – Schlitter, Hanns hrsg. 1914. Aus der Zeit Maria Theresias: Tagebuch des Fürsten Johann Josef Khevenhüller-Metsch, Kaiserlichen Obersthofmeisters. Bd. 4. Wien: Adolf Holzhausen.
Kiss Anita–Nagy János–Kapitány Adrienn, 2015. Pest-Pilis-Solt vármegye országgyűlési követutasításai a 18. században. Budapest: MNL Pest Megyei Levéltár
Kreipner, Julius, 1900. Geschichte des k. und k. Infanterie-Regimentes Nr. 34. Kassa: Verlag des Regimentes.
Lázár Balázs, 2016.: A magyar királyság katonasága a Habsburg Birodalom hadseregében (1741-1815). In Hermann Róbert szerk. Magyarország hadtörténete III. Magyarország a Habsburg Monarchiában 1718-1919 Budapest, Zrínyi Kiadó
Lázár Balázs, 2018: Der politische Hintergrund der Rekrutenstellungen in 1770er Jahre. 163–181. In Forgó András: Die habsburgische Variante des Aufgeklärten Absolutismus. Beiträge zur Mitregentschaft Josephs II., 1765–1780 Wien: Institut für Ungarische Geschichtsforschung in Wien.
Lázár Balázs 2021: Katonaállítások, hadkiegészítés a Magyar Királyságban 1741 és 1848 között.: Áttekintés egy készülő összefoglaláshoz. Hadtörténelmi Közlemények 34. 4. 771-804.
Mayer, Ferdinand, 1875: Geschichte des k. k. Infanterie-Regimentes Nr. 39, gegenwärtig Großfürst Alexis von Rußland, von seiner Errichtung 1756 bis Ende 1875. Wien: Kaiserl.-königl. Hof- u. Staatsdruckerei
Nagy János, 2020: Rendi ellenzék és kormánypárt az 1751. évi országgyűlésen - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 7. Budapest: Budapest Főváros Levéltára
Nagy-L, István 2013: A császári-királyi hadsereg 1765–1815. Szervezettörténet és létszámviszonyok. Pápa: Gróf Esterházy Károly Múzeum.
Nagy-L. István: 2024: A francia háborúk, Magyarország és a Habsburg Monarchia (1792–1815). Budapest: Ludovika Egyetemi Kiadó.
Poór János, 2003: Adók, katonák, országgyűlések 1796-1811/12. Budapest: Universitas Kiadó.
Schlag, Gerald, 1999: „Unser Leben und Blut für die Königin. Das Husaren Regiment-Fürst Paul Anton Esterházy 1741–1763. Wissenschaftliche Arbeiten aus dem Burgenland. Eisenstadt: Landesmuseum Burgenland.
Stefancsik Benedek Konrád: Az 1764/65-i pozsonyi országgyűlés. Kassa, é. n.
Wrede, Alphons Freiherr von, 1898. Geschichte der k. und k. Wehrmacht. I. Band. Mitteilungen des k.u.k. Kriegsarchivs. Supplement.
Zachar, 2004. Habsburg-uralom, állandó hadsereg és magyarság 1683–1792, Budapest, Zrínyi Kiadó.
Levéltári rövidítések
HL GC HM HIM Hadtörténeti Levéltár Budai Főhadparancsnokság (General Commando) iratai
KA HKR Österreichisches Statsarchiv, Kriegsarchiv, Hauptreihe
Amon, Gustav Ritter von Treuenfest, 1898: Geschichte des k. und k. Husaren-Regimentes Kaiser Nr. 1. Wien: Verlag des Regimentes.
Béres András, 1980: Verbuválás és egyéb tánctörténeti adatok a XVIII–XIX. századi Bihar megyéből. Ethnographia 91. évfolyam (1980) 422–431.
Borovszky Samu szerk. 1911: Magyarország vármegyéi és városai. Nógrád vármegye. Budapest: Országos Monografia Társaság.
Duffy, Christopher 2003. Sieben Jahre Krieg (1756–1763) Die Armee Maria Theresias. Wien: öbv.
Éble Gábor 1904: Katonai sérelmeink 1758-ban. Századok 28. 447-448
Haselsteiner, Horst 1983: Joseph II. und die Komitate Ungarns. Wien, Herman Böhlau Verlag.
Guddat, Martin 2001: Handbuch zur preussischen Militärgeschichte 1701-1786. Hamburg: Mittler.
Hochedlinger, Michael, 2023. Austrian Wars of Emergence. London: Routledge.
Hochedlinger, Michael 2021. Thron & Gewehr. Das Problem der Heeresergänzung und die »Militarisierung« der Habsburgermonarchie im Zeitalter des Aufgeklärten Absolutismus (1740–1790), Graz: Steiermärkisches Landesarchiv.
Horváth Mihály, 1878. Magyarország történelme. Budapest: Heckenast Gusztáv VII. köt.
Illéssy János, dr.:1897: A Nádor huszárezred a hétéves háborúban. Hadtörténelmi Közlemények 10. 589–613.
Khevenhüller-Metsch, Rudolf Graf – Schlitter, Hanns hrsg. 1914. Aus der Zeit Maria Theresias: Tagebuch des Fürsten Johann Josef Khevenhüller-Metsch, Kaiserlichen Obersthofmeisters. Bd. 4. Wien: Adolf Holzhausen.
Kiss Anita–Nagy János–Kapitány Adrienn, 2015. Pest-Pilis-Solt vármegye országgyűlési követutasításai a 18. században. Budapest: MNL Pest Megyei Levéltár
Kreipner, Julius, 1900. Geschichte des k. und k. Infanterie-Regimentes Nr. 34. Kassa: Verlag des Regimentes.
Lázár Balázs, 2016.: A magyar királyság katonasága a Habsburg Birodalom hadseregében (1741-1815). In Hermann Róbert szerk. Magyarország hadtörténete III. Magyarország a Habsburg Monarchiában 1718-1919 Budapest, Zrínyi Kiadó
Lázár Balázs, 2018: Der politische Hintergrund der Rekrutenstellungen in 1770er Jahre. 163–181. In Forgó András: Die habsburgische Variante des Aufgeklärten Absolutismus. Beiträge zur Mitregentschaft Josephs II., 1765–1780 Wien: Institut für Ungarische Geschichtsforschung in Wien.
Lázár Balázs 2021: Katonaállítások, hadkiegészítés a Magyar Királyságban 1741 és 1848 között.: Áttekintés egy készülő összefoglaláshoz. Hadtörténelmi Közlemények 34. 4. 771-804.
Mayer, Ferdinand, 1875: Geschichte des k. k. Infanterie-Regimentes Nr. 39, gegenwärtig Großfürst Alexis von Rußland, von seiner Errichtung 1756 bis Ende 1875. Wien: Kaiserl.-königl. Hof- u. Staatsdruckerei
Nagy János, 2020: Rendi ellenzék és kormánypárt az 1751. évi országgyűlésen - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 7. Budapest: Budapest Főváros Levéltára
Nagy-L, István 2013: A császári-királyi hadsereg 1765–1815. Szervezettörténet és létszámviszonyok. Pápa: Gróf Esterházy Károly Múzeum.
Nagy-L. István: 2024: A francia háborúk, Magyarország és a Habsburg Monarchia (1792–1815). Budapest: Ludovika Egyetemi Kiadó.
Poór János, 2003: Adók, katonák, országgyűlések 1796-1811/12. Budapest: Universitas Kiadó.
Schlag, Gerald, 1999: „Unser Leben und Blut für die Königin. Das Husaren Regiment-Fürst Paul Anton Esterházy 1741–1763. Wissenschaftliche Arbeiten aus dem Burgenland. Eisenstadt: Landesmuseum Burgenland.
Stefancsik Benedek Konrád: Az 1764/65-i pozsonyi országgyűlés. Kassa, é. n.
Wrede, Alphons Freiherr von, 1898. Geschichte der k. und k. Wehrmacht. I. Band. Mitteilungen des k.u.k. Kriegsarchivs. Supplement.
Zachar, 2004. Habsburg-uralom, állandó hadsereg és magyarság 1683–1792, Budapest, Zrínyi Kiadó.
Levéltári rövidítések
HL GC HM HIM Hadtörténeti Levéltár Budai Főhadparancsnokság (General Commando) iratai
KA HKR Österreichisches Statsarchiv, Kriegsarchiv, Hauptreihe
Megjelent
2026-09-09
Rovat
Hadtörténelem
Copyright (c) 2026 Hadtudomány
This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.
