Alibi a háborús bűnökre? – Lakatos Géza vezérezredes 1943. október 23-i parancsa a partizánellenes hadviselésről
Absztrakt
1943. október 23-án Lakatos Géza vezérezredes a Magyar Megszálló Erő parancsnokaként először adta átfogó szabályozását a partizánellenes hadviselés során alkalmazható megtorlás eszközeiről. Ezt a parancsot a német titkosszolgálat és külügyminisztérium a szovjet területeken elkövetett német megszálló politikával való szembefordulásként értelmezték. A tanulmány ennek a parancsnak katonapolitikai hátterét, valamint az 1941-1944 közötti magyar megszálló politikában betöltött szerepét vizsgálja.
Hivatkozások
ÁBTL – Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára
BA MA – Bundesarchiv Militärarchiv
HL – Hadtörténelmi Levéltár
MNL OL – Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára
PAAA – Politisches Archiv des Auswärtigen Amts
IRODALOM
Arad, Yitzhak, Gutman, Yisrael, Margaliot, Abraham (szerk.) 1981. Documents on the Holocaust. Selected Sources on the Destruction of the Jews of Germany and Austria, Poland, and the Soviet Union. Jerusalem: Yad Vashem.
Boda Mihály 2023. A katonai erények története. Katonai személyiségjegyek Nyugat- Európában és Magyarországon az ókortól a 20. század végéig. Budapest: Ludovika.
DOI: https://doi.org/10.36250/01161_00
https://real.mtak.hu/228438/1/1161Amagyarkatonaierenyektortenete.pdf (Letöltés ideje: 2025. 12. 01.)
Buzási János 1963. Az újvidéki „razzia”. Budapest: Kossuth.
Chiari, Bernhard 2003. Kriegslist oder Bündnis mit dem Feind? Deutsch-polnische Kontakte 1943/ 44. In Chiari, Bernhard (szerk.): Die polnische Heimatarmee. Geschichte und Mythos der Armia Krajowa seit dem Zweiten Weltkrieg. 497– 530. München: R. Oldenbourg.
DOI: https://doi.org/10.1524/9783486596236.497
Csima János 1961. Adalékok a Horthy-hadsereg szervezetének és háborús tevékenységének tanulmányozásához. Budapest: HM Központi Irattára.
Dombrády Lóránd 1986. Hadsereg és politika Magyarországon 1938–1944. Budapest: Kossuth.
Fóris Ákos 2014. Fotódokumentumok a magyar megszálló csapatok szovjet területeken elkövetett bűncselekményeiről. In Krausz Tamás, Barta Tamás (szerk.): Az antiszemitizmus történeti formai a cári birodalomban és a Szovjetunió területén. 341–343. Budapest: Russica Pannonicana.
Fóris Ákos 2019. „A zsidó aranka a keresztény lucernán” – a dnyepropetrovszki zsidóság megsemmisítésének magyar leírása. In Kelemen Zoltán (szerk.): Holokauszt, csend, beszéd, emlékezet, üzenet. 173–185. Szeged: Universitas Szeged Kiadó, Szeged.
Fóris Ákos 2021. A magyar megszálló politika a szovjet területeken 1941–1944. PhD értekezés. Budapest: ELTE BTK.
DOI: 10.15476/ELTE.2021.024
https://edit.elte.hu/xmlui/handle/10831/61787 (Letöltés ideje: 2025. 12. 01.)
Fóris Ákos 2022. Heroes? Victims? Perpetrators? Changes in the Image of Hungarian Soldiers Fighting on the Eastern Front. RussianStudies.Hu 4 (2): 83–96.
DOI: 10.38210/RUSTUDH.2022.4.19
https://www.russianstudies.hu/docs/RussianStudies_2022-2_Foris.pdf (Letöltés ideje: 2025. 12. 01.)
Halmosy Dénes (szerk.) 1983. Nemzetközi szerződések, 1918–1945. A két világháború közötti korszak és a második világháború legfontosabb politikai szerződései. Budapest: Közgazdasági és Jogi–Gondolat.
Harcászati Szabályzat. II. rész. Alaki határozványok. 1939.
Hesse, Erich 1981. Der sowjetrussische Partisanenkrieg 1941–1944 im Spiegel deutscher Kapfanweisungen und Befehle. Göttingen–Zürich: Musterschmidt.
Joó András 2008. Kállay Miklós külpolitikája. Magyarország és a háborús diplomácia 1942–1944. Budapest: Napvilág.
Juhász Gyula (szerk.) 1978. Magyar–brit titkos tárgyalások 1943-ban. Budapest: Kossuth.
Juhász Gyula 1987: Magyarország nemzetközi helyzete és a magyar szellemi élet, 1938-1944, Akadémiai székfoglaló, 1985. november 29. Budapest: Akadémiai.
Juhász Gyula et al. (szerk.) 1968. A Wilhelmstrasse és Magyarország. Német diplomáciai iratok Magyarországról 1933–1944. Budapest: Kossuth.
Kádár Gyula 1978. A Ludovikától Sopronkőhidáig. Budapest: Magvető.
Kaló József 2010. Szombathelyi Ferenc a Magyar Királyi Honvéd Vezérkar élén. PhD értekezés. Debrecen: DE BTK.
https://dea.lib.unideb.hu/items/2b6033b0-b126-4f61-b026-c40b54ce891d (Letöltés ideje: 2025. 12. 01.)
von Klimó, Árpád 2018. Remembering Cold Days. The 1942 Massacre of Novi Sad and Hungarian Politics and Society, 1942–1989. Pittsburgh: University of Pittsburgh Press.
DOI: https://doi.org/10.2307/j.ctv7r418z
Кульчицький, Станіслав Владиславович (szerk.). Організація українських націоналістів і Українська повстанська армія: Історичні нариси. Київ: НАН України; Інститут історії України.
Krausz Tamás, Varga Éva Mária (szerk.) 2013. A magyar megszálló csapatok a Szovjetunióban. Levéltári dokumentumok 1941–1947. Budapest: L’Harmattan.
Lakatos Géza 1992. Ahogyan én láttam. Budapest: Európa.
Mulligan, Timothy Patrick 1988. The Politics of Illusion and Empire. German Occupation Policy in the Soviet Union, 1942–1943. New York–Westport CT–London: Praeger.
Olchváry István 1974. A magyar megszálló erők teljesítményei. In Dálnoki Veress Lajos (szerk.): Magyarország honvédelme a II. világháború előtt és alatt (1920–1945). III. köt. 65–148. München: S. n.
Paehler, Katrin 2017. The Third Reich’s Intelligence Services The Career of Walter Schellenberg. Cambridge: Cambridge University Press.
DOI: 10.1017/9781316661826
Пагіря, Олександр 2014. Між війною та миром: Відносини між ОУН і УПА та збройними силами Угорщини. Торонто–Львів: Літопис УПА.
Römer, Felix 2008. „Im alten Deutschland wäre solcher Befehl nicht möglich gewesen“: Rezeption, Adaption und Umsetzung des Kriegsgerichtsbarkeitserlasses im Ostheer 1941/42. Vierteljahrshefte für Zeitgeschichte 56 (1): 53–99.
DOI: https://doi.org/10.1524/vfzg.2008.0003
https://www.ifz-muenchen.de/heftarchiv/2008_1_3_roemer.pdf (Letöltés ideje: 2025. 12. 01.)
A. Sajti Enikő 2004. Impériumváltások, revízió, kisebbség. Magyarok a Délvidéken 1918–1947. Budapest: Napvilág.
Schellenberg, Walter 1997. Walter Schellenberg emlékiratai. Budapest: Zrínyi.
Shepherd, Ben 2004. War in the Wild East. The German Army and Soviet Partisans. Cambridge–London: Harvard University Press.
DOI: https://doi.org/10.2307/j.ctvjz81tq
Szekér Nóra (szerk.) 2021. Miniszter a frontvonalban. Zsindely Ferenc naplója 1941. február 25. – 1946. március 9. Budapet–Pécs: ÁBTL–Kronosz.
Ungváry Krisztián (szerk.) 2005. A második világháború. Budapest: Osiris.
Ungváry Krisztián 2015. Magyar megszálló csapatok a Szovjetunióban 1941–1944. Esemény – elbeszélés – utóélet. Budapest: Osiris.
Copyright (c) 2026 Hadtudomány

This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.

