A munkahelyi jóllét befolyásoló tényezői
Absztrakt
A hatékony humán erőforrás gazdálkodás szerepe az elmúlt évtizedben felértékelődött. A globalizációs folyamatok, a makro- és mikrokörnyezeti hatások, ezeken belül kiemelten a munkaerőpiaci helyzet, a törvények, rendeletek változásai megkövetelték a felkészült HR szakemberek alkalmazását, illetve a szakismeret, a jó gyakorlatok elsajátítását szervezeti mérettől függetlenül. A felmérések alapján napjainkban a HR tevékenységek közül a megtartás, az elköteleződés kialakítása, a lojalitás növelése vált az elmúlt évek egyik legfontosabb HR feladatává, ami szoros összefüggésben van a munkahelyi jóléttel. A humán erőforrás gazdálkodás sajátossága az integrált szemléletmód, azaz minden mindennel összefügg, és egymásra hatást gyakorolnak. A változások hatására új HR funkciók jelentek meg, mint például a megtartás-, diverzitás-menedzsment a generáció-, a tehetség-, a munkaélmény-, a HR branding, illetve előtérbe kerültek a digitalizációs HR megoldások, illetve a gamifikáció. A korábbi, tradicionális humán erőforrás gazdálkodás tevékenységterületeinél is szemléletváltás következett be. A munkavédelemmel összefüggő tevékenységek közül előtérbe került az egészség megőrzés szerepe a szervezetben, ami a munkahelyi jólétre is hatással van. A tanulmány célja, hogy hazai és nemzetközi szakirodalmak alapján feltárja a munkahelyi jóllét fogalmait, megközelítési módjait, illetve kapcsolatát az egyes HR tevékenységekkel, különös tekintettel az egészségmegőrzés szerepére. A munkahelyi jólléttel összefüggésben ismertetjük a munkahelyi jóllétre ható tényezőket, melyek az egészségmegőrzéssel is összefüggésben vannak. Ilyenek a stressz és az elégedettség, illetve ez utóbbiban szerepet játszó tényezők.
Hivatkozások
Akranaviciute, D. – Ruzevicius, J. (2007): Quality of Life and its Components Measurement, Engieenering Economics, 2007, Vol. 2, p. 43
Arvey R. D., Dewhirst, H. D., Boling J. C. (1976): Relationships between goal clarity, participation in goalsetting, and personality characteristics on job satisfaction in a scientific organization. Journal of Applied Psychology, 61 (1). pp.103−105. Bagdy E. (2008): Pszichofitness – kacagás, kocogás, lazítás. Animula, Budapest. Bácsné Bába Éva – Pfau Christa – Gabnai Zoltán – Pető Károly (2019): A munkahelyi jóllét feltételei. “Mozgással az egészségért” A fizikai aktivitás jelentősége a jövő munkavállalóinak egészségmegőrzésében. Nemzetközi Konferencia Válogatott tanulmánykötet, Debrecen, ISBN 978-963-490-074-0 pp. 139-148.Central Statistical Office (2018): A 2014-ben végrehajtott európai lakossági egészségfelméréseredményei - Összefoglaló adatok. ELEF Műhelytanulmány 1. 64.p. ISBN 978-963-235-506-1ö ISBN 978-963-235-508-5Crisp, R. (2011): Well-Being. The Stanford Encyclopedia of Philosophy.,https://plato.stanford.edu/entries/well-being/Deutsch Sz. – Fejes E. – Kun Á. – Medvés D. (2015): A jóllétet meghatározó tényezőkvizsgálata egészségügyi szakdolgozók körében, pp. 49–71. In: Alkalmazott pszichológia.(Szerk. Szabó M.). ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 151 p. ISSN: 1419-872 XDiener, E.; Suh E.; Lucas R. E.; Smith H. (1999): Subjective well-being: Three decades ofprogress. Psychological Bulletin, 125. pp. 276–302.Eckersley, R. (2007): The politics of happiness. Living Now, March, Issue 93, pp.6-7.Faragher, E. B. – Cass, M. – Cooper, C. L. (2005): The relationship between job satisfactionand health: A meta-analysis. Occupational Environmental Medicine, 62. 105–112.European Agency for Safety and Health at Work (2010): Munkahelyi egészségfejlesztésmunkáltatók számára Facts 93 HU, 2.p., ISSN 1725-7034file:///C:/Users/KRISZT~1/AppData/Local/Temp/Facts93hu.pdf
Garaj E. (2015): Versenyképesség és egészségnyereség. A munkahelyi egészségfejlesztésértéknövelő alternatív megoldásai. Hadtudomány (online), 25. pp. 41-47. ISSN 1588-0605
Hall-Lawle (1970) In: Cummings, T. G.; Bigelow, J. (1976): Satisfaction, job involvement, andintrinsic motivation: An extension of Lawler and Hall's factor analysis. Journal of AppliedPsychology, 61(4), pp. 523-525.Hill (2001): In: Lyness Karen S-Kropf Marcia Brumit (2005): The Relationships of NationalGender Equality and Organizational Support with Work-Family Balance: A Study of EuropeanManagers. Human Realtions, 2005. January pp.33-60.Humanpolitika.com Public Benefit Organization – All You Can Move (2014): Munkavállalóijól-lét Magyarországon 2014. http://www.humanpolitika.com/Munkavallaloi.jol-let.Magyarorszagon.2014.humanpolitika.com.pdfIaffaldano, M. T. – Muchinsky, P. M. (1985): Job satisfaction and job performance: ametaanalysis. Psychological Bulletin, 97. 251–273.
Jawahar I. M. (2006): Correlates of satisfaction with performance appraisal feedback. Journalof Labor Research, 27 (2). pp. 213−236.
Juhász József, Szőke István, O. Nagy Gábor, Kovalovszky Miklós (1982): Magyar Értelmező Kéziszótár A-LY, Akadémia Kiadó, Budapest, 1982. Juhász T. (2013): Családbarát munkahelyek, családbarát szervezetek, Széchenyi István Egyetem Regionális és Gazdaságtudományi Doktori Iskola, Regionális és Gazdaságtudományi Kismonográfiák, 2013/1 Karasek, R. A. – Theorell, T. (1990): Healthy work: Stress, productivity and the reconstruction of working life. Basic Books, New York. Klein S. (2001): Vezetés és szervezetpszichológia. Edge 2000 Kft., Budapest Kobasa, S. C. – Maddi, S. R. – Kahn, S. (1982): Hardiness and health: A prospective study. Journal of Personality and Social Psychology, 42(1). 168–177. Kun Á. (2010): Munkahelyi jóllét és elköteleződés. Munkaügyi Szemle. 2.sz. Budapest, pp. 34-41.Lazarus, R. S. – Folkman, S. (1984): Stress, appraisal and coping. Springer, New York.Levi, L. – Levi, I. (2000): Guidance on work related stress: Spice of life or kiss of death.European Commission, Luxemburg. http://www.enwhp.org/toolbox/pdf/1007221128_Guidance%2520on%2520work-realted%2520stress.pdf
Luthans F. (1998): Organizational Behaviour (8th ed.). Irwin McGraw-Hill, Boston
Mitchell T. R.; Lasan J.R. (1987): People in Organization (3rd ed.). McGraw-Hill, New York.Mészáros I. (2019): Munkahelyi jól-lét és egészségfejlesztés a Magyarországon működővállalkozások gyakorlatában. Kodolányi János Egyetem, Budapest, 41.p.Moorman, R. H. (1991): Relationship between organizational justice and organizationalcitizenship behaviors: do fairness perceptions influence employee citizenship? Journal ofApplied Psychology, 76(6). 845–855.Schimmack, Ulrich (2008): Measuring Wellbeing in the SOEP (November 2008). SOEPpaperNo. 145. Available at SSRN: https://ssrn.com/abstract=1306888 orhttp://dx.doi.org/10.2139/ssrn.1306888Selye J. (1976): Stressz distressz nélkül. Akadémiai Kiadó, Budapest. 4Siegrist, J. (1996): Adverse health effects of high-effort/low-reward conditions. JournalOccupational Health Psychology,1(1). 27–41Szabó-Szentgróti, G. ; Gelencsér, M. ; Szabó-Szentgróti, E. ; Berke, Sz. (2019): Generációshatás a munkahelyi konfliktusokban. Vezetéstudomány 50 : 4 pp.77-88.Szombathelyi Cs. (2012): A munkahelyi jóllét kutatásának előzményei és jelenlegimegközelítése – A stressztől a jóllétig., pp. 33–45. In: Alkalmazott pszichológia. (Szerk. SzabóM.). ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 151 p. ISSN: 1419-872 XWaddel G. – Burton K. A. (2006): Is work good for your health and well-being? The StationeryOffice, London. 252 p. https://cardinal-management.co.uk/wp-content/uploads/2016/04/Burton-Waddell-is-work-good-for-you.pdf
Vlosky R. P., Aguilar F. X. (2009): A Model of Employee Satisfaction: Gender Differences inCooperative Extension. Journal of Extension, 47, 2.Warr, P. (2007): Work, happiness and unhappiness. Lawrence Erlbaum Associates Publishers,New Jersey.
