A folyóirat elektronikus mellékletében megjelent tanulmányok - 2011
A Magyar Honvédség állományának 2004-2007 évi szűrővizsgálati eredményeire alapozott longitudinális vizsgálata
Absztrakt
A jelen vizsgálat során elsőként elvégeztük a Magyar Honvédség (MH) személyi állománya 2004-2007 között felvett szűrővizsgálati adatainak összesítését, majd feltérképeztük a felmért állomány jellemző megbetegedéseit a tárgyidőszakban, végezetül következett a 2007 évi rizikófaktorok alakulásának és ezek prioritási sorának feltárása. Megtörtént az életkori csoportok morbiditási adatai és az életkori csoportokban szignifikánsan megjelenő prevalencia mutatók kiemelése is. Ezután - az egészségmagatartási és egészségkárosíó jellemzők vonatkozásában, összefüggésben a morbiditási, és prevalencia mutatókkal - a helyőrségek közötti szignifikáns eltérések vizsgálata következett. Ennek során elemeztük az egészségmagatartási jellemzők, egészségkárosító rizikófaktorok és az állományban megjelenő megbetegedések összefüggéseit. Összefoglalóan elmondhatjuk, hogy a tárgyidőszak szűrővizsgálati eredményeinek alakulását tekintve számos olyan, az MH állományára speciálisan jellemző kockázati faktort és ezek mintázatait azonosítottuk be, amelyek segítségével rizikó- és fókuszorientált egészség-megőrzési, egészségfejlesztési programot dolgoztunk ki. Ahhoz, hogy sikeres egészégfejlesztési programot alakíthassunk ki, ismernünk kell a megbetegedésekhez és az egészségkárosító magatartásokhoz közhethő legfontosabb rizikótényezőket, valamint azokat a protektív faktorokat, amelyek szerepet játszahtnak a védelemben. Ezeket a kockázati, illetve protektív faktorokat elkülönülten, csoportokra bontva vizsgáltuk és elemeztük. Így megkülönböztetünk álatlános kockázati faktorokat, családi anamnézishez köthető kockázati faktorokat és magatartási kockázati faktorokat, illetve protektív faktorokat. Eredményeink azonban azt mutatják, hogy számos az állományban jelentős arányban jelenlévő megbetegedés (például a legzőrendszer megbetegedései, az emésztőrendszerben talált elváltozások és a kóros fogászati elváltozások) esetében közel azonos súllyal vannak jelen az általános és az egyéb egészségmagatartási kockázati faktorok (például munkaidő). Ez azt is jelenti, hogy talán egy általános kockázati faktor jelenléte nem vezetne az adott betegség kiakalulásához, de két vagy három járulékos egészségmagatartási kockázati tényező hozzákapcsolódása, mintegy felerősítve az első általános kockázati faktorok hatását, megbetegedéshez vezet. Általánosságban az is elmondható, hogy ezek a kockázati faktorok speciális mintázatban vannak jelen számos megbetegedés esetében, melyek nem csak a megbetegedés velejárójaként értékelhetőek, hanem az adaott megebetegdés kialakulásában is szerepet játszanak. Így igen szerteágazó és az élet szinte minden területét átfogó kockázati faktorlistát kaptunk (az alkoholfogyasztási szokásoktól a munkaidőbe és a főzési szokások kérdésén át a fizikai aktivitás, a sport szerepéig), mely megerősíti a többszintű és több szálon egy időben, párhuzamosan futó egészség-megőrzési és prevenciós programok szükségességét. Emelett a jelen összefoglaló cikkel felhívhatjuk a figyelkmet az állomány kifejezetten veszélyeztetett csoportjaira is, ahol célzott beavatkozás szükséges, mind a nemi különbségeket figyelembe véve, mind az alakulatok szintjét tekintve is.
