Iskolázottsági verseny, felsőoktatási globalizáció, emberi erőforrások – és a hazai helyzet

  • Polónyi István
Kulcsszavak: felsőoktatás expanziója, humán tőke, felsőoktatás nemzetköziesedése, hallgatói mobilitás, humánerőforrás-fejlettség

Absztrakt

A tanulmány a felsőoktatás globális expanziójának és a nemzetközi iskolázottsági verseny alakulásának főbb tendenciáit vizsgálja. Nemzetközi statisztikai adatbázisok – köztük az UNESCO, az OECD, a Világbank és a Wittgenstein Centre for Demography and Global Human Capital – adatai alapján bemutatjuk a felsőoktatás tömegesedésének, a doktori képzés bővülésének és a hallgatói mobilitás növekedésének főbb nemzetközi trendjeit. Az eredmények szerint a felsőoktatás expanziója világszerte folytatódik, miközben a globális rendszer súlypontja részben Ázsia felé tolódik. A nemzetközi tendenciákkal összevetve a magyar felsőoktatás fejlődése több mutató szerint mérsékeltebb, különösen a hallgatólétszám alakulását tekintve. A humánerőforrás-fejlettség kompozit mutatói szintén arra utalnak, hogy Magyarország pozíciója a fejlett országokhoz képest inkább stagnáló.

Hivatkozások

Altbach, P. G., & de Wit, H. (2018). Are we facing a fundamental challenge to higher edu-cation internationalization? International Higher Education, 93, 2–4. https://doi.org/10.6017/ihe.0.93.10414

Altbach, P. G., & Knight, J. (2007). The internationalization of higher education: Motivations and realities. Journal of Studies in International Education, 11(3-4), 290–305. https://doi.org/10.1177/1028315307303542

Becker, G. S. (1964). Human capital: A theoretical and empirical analysis, with special ref-erence to education. The University of Chicago Press.

Freeman, R. B. (2009). What does global expansion of higher education mean for the US? (NBER Working Paper, No. 14962.) National Bureau of Economic Research. https://cyber.harvard.edu/communia2010/sites/communia2010/images/freeman_2009_What_Does_Global_expansion_of_Higher_education_mean_for_the_us.pdf

Hrubos, I. (2014). Expanzió – határok nélkül. Educatio, 23(2), 205–215. https://folyoiratok.oh.gov.hu/educatio/expanzio-hatarok-nelkul

Husz, I. (2002). Az emberi fejlődés indexe. In Lengyel Gy. (szerk.), Indikátorok és elemzések: Műhelytanulmányok a társadalmi jelzőszámok témaköréből. BKÁE. http://www.lib.uni-corvinus.hu/pdf/indikatorok.pdf

Knight, J. (2003). Updated definition of internationalization. International Higher Education, 33, 2–3. https://doi.org/10.6017/ihe.2003.33.7391

Kőmíves, P. M. (2020). Historical aspects of the internationalisation of the higher educa-tion as historical examples of innovation and knowledge transfer. International Journal of Engineering and Management Sciences (IJEMS), 5(1). https://doi.org/10.21791/IJEMS.2020.1.8

Központi Statisztikai Hivatal. (2008). A humán fejlettségi mutató. Statisztikai Tükör, 2(85). https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/gyor/jel/jel308042.pdf Magyarország Kormánya. (2012). A következő lépés: Széll Kálmán Terv 2.0. https://2010-2014.kormany.hu/download/3/e8/80000/1-A_k%C3%B6vetkez%C5%91_l%C3%A9p%C3%A9s%20%28SzKT%2020%29.pdf

Mincer, J. (1974). Schooling, experience, and earnings. National Bureau of Economic Research. https://www.nber.org/system/files/chapters/c1765/c1765.pdf

National Academy of Sciences, National Academy of Engineering, & Institute of Medicine. (2005). Rising above the gathering storm: Energizing and employing America for a brighter economic future. The National Academies Press. https://s3.wp.wsu.edu/uploads/sites/618/2015/11/Rising-Above-the-Gathering-Storm.pdf

Schultz, T. W. (1961). Investment in human capital. The American Economic Review, 51(1), 1–17. https://www.jstor.org/stable/1818907

Trow, M. (1974). Problems in the transition from elite to mass higher education. In Policies for higher education: General report (pp. 51–104). OECD. https://files.eric.ed.gov/fulltext/ED098901.pdf

UNESCO. (2024). Two decades of student mobility: 2000–2020. https://unesdoc.unesco.org/ark:/48223/pf0000388552_eng

West, M. (2012). Education and global competitiveness. In K. Hassett (Ed.), Rethinking competitiveness (pp. 37–44). American Enterprise Institute Press. https://dash.harvard.edu/bitstream/handle/1/9544459/West+education+and+Global+Competitiveness+chapter+for+DasH.pdf?sequence=1

Megjelent
2026-09-10
Hogyan kell idézni
PolónyiI. (2026). Iskolázottsági verseny, felsőoktatási globalizáció, emberi erőforrások – és a hazai helyzet. Közgazdasági Szemle, 73(9), 1089-1119. https://doi.org/10.18414/KSZ.2026.9.1089
Folyóirat szám
Rovat
Tanulmány