A globalizáció geopolitikai kihívásai

  • Bayer József MTA rendes tagja
Kulcsszavak: globalizáció, geopolitika, világrend, multipolaritás, gazdasági hatalom, Egyesült Államok, Kína, BRICS , deglobalizáció, multilaterális együttműködés

Absztrakt

A tanulmány a globalizáció és a geopolitika kapcsolatának változását, valamint a világrend jelenlegi átalakulásának geopolitikai és gazdasági következményeit vizsgálja. Kiinduló tézise szerint a globalizáció által létrehozott új lehetőségek és egyenlőtlenségek együttesen járultak hozzá a geopolitikai gondolkodás újjáéledéséhez. A szerző áttekinti a hagyományos geopolitikai elméletek és a második világháború után kialakult nemzetközi intézményi rend viszonyát, majd bemutatja, hogy a globalizáció felgyorsulása, a 2007–2008-as pénzügyi válság és a Covid–19-járvány miként erősítette a gazdasági és biztonságpolitikai kockázatokkal kapcsolatos aggodalmakat. Külön figyelmet fordít az Egyesült Államok relatív pozícióvesztésére, Kína felemelkedésére, a BRICS+ szerepének erősödésére, valamint a globális pénzügyi, kereskedelmi és intézményi rendszer átalakulására. Az elemzés szerint a kialakuló multipoláris világrend nem szükségszerűen vezet új hidegháborúhoz vagy a nemzetközi kapcsolatok konfliktusosabbá válásához, mivel a globalizáció által létrehozott gazdasági és kommunikációs hálózatok, a kölcsönös függőség és a multilaterális intézmények korlátozhatják a geopolitikai konfliktusok eszkalációját. A tanulmány végül a régi világrend kontrollált átalakításának és egy sokszínűbb, együttműködőbb multilaterális rend kialakításának lehetőségét vizsgálja.

Hivatkozások

Baldwin, R. (2016). The great convergence: Information technology and the new globaliza-tion. The Belknap Press of Harvard University Press. https://doi.org/10.2307/j.ctv24w655w

Bayer, J. (2010). A globalizáció és a 21. század geopolitikai kihívásai. Geopolitika a 21. Szá-zadban, 1(1), 7–28.

Bayer, J. (2021). Felbolydult világ: Írások a globalizációról. Napvilág Kiadó.

Blouet, B. W. (2001). Geopolitics and globalization in the twentieth century. Reaktion Books.

Bremmer, I. (2014). The new rules of globalization. Harvard Business Review, 92(1-2), 103–107. https://hbr.org/2014/01/the-new-rules-of-globalization

Brzezinski, Z. (1999). A nagy sakktábla: Amerika világelsősége és geostratégiai feladatai (ford. Hruby, J.). Európa Kiadó. (Az eredeti mű megjelenése: 1997.)

Brzezinski, Z. (2002). Eurázsiai geostratégia (ford. Szőnyi, I.). In Csizmadia, S., Molnár, G., & Pataki, G. Z. (szerk.), Geopolitikai szöveggyűjtemény (138–146. o.). Stratégiai és Védelmi Kutató Hivatal.

Carney, M. (2026, January 20). Davos 2026: Special address by Mark Carney, Prime Minister of Canada. World Economic Forum.

Chase-Dunn, C., & Podobnik, B. (1999). The next world war: World system cycles and trends. In V. Bornschier & C. Chase-Dunn (Eds.), The future of global conflict (pp. 40–65). Sage. https://doi.org/10.4135/9781446218167.n3

Csizmadia, S., Molnár, G., & Pataki, G. Z. (szerk.). (2002). Geopolitikai szöveggyűjtemény. Stratégiai és Védelmi Kutató Hivatal.

Dalio, R. (2021). Principles for dealing with the changing world order: Why nations succeed and fail. Avid Reader Press/Simon & Schuster.

Farrel, H., & Newman, A. (2023). Underground empire: How America weaponized the world economy. Allen Lane.

Gaida, J., Wong Leung, J., Robin, S., & Cave, D. (2023). ASPI’s Critical Technology Tracker: The global race for future power. Australian Strategic Policy Institute. https://www.aspi.org.au/report/critical-technology-tracker/

Khanna, P. (2017). Konnektográfia: A globális civilizáció jövőjének feltérképezése (ford. Palik, J.). HVG Könyvek. (Az eredeti mű megjelenése: 2016.)

Khanna, P. (2020). The future is Asian. Simon & Schuster.

Mahbubani, K. (2018). Has the West lost it? A provocation. Allen Lane.

McCoy, A. W. (2021). To govern the globe: World orders and catastrophic change. Hay-market Books.

Rodrik, D. (2014). A globalizáció paradoxona: A demokrácia és a világgazdaság jövője (ford. Felcsuti, P.). Corvina.

Rodrik, D., & Walt, S. M. (2024). How to construct a new global order. Oxford Review of Economic Policy, 40(2), 256–268. https://doi.org/10.1093/oxrep/grae011

Schmitt, C. (1963). Theorie des Partisanen: Zwischenbemerkung zum Begriff des Politischen. Duncker & Humblot.

Schmitt, C. (1995). Staat, Großraum, Nomos: Arbeiten aus den Jahren 1916–1969 (G. Maschke, Ed.). Duncker & Humblot. https://doi.org/10.3790/978-3-428-47471-4

Simms, B. (2023). Die Rückkehr des Großraums? Duncker & Humblot. https://doi.org/10.3790/978-3-428-59022-3

Walt, S. M. (2026). The predatory hegemon: How Trump wields American power. Foreign Affairs, 105(2), 8–23. https://www.foreignaffairs.com/united-states/predatory-hegemon-walt

Megjelent
2026-09-10
Hogyan kell idézni
BayerJ. (2026). A globalizáció geopolitikai kihívásai. Közgazdasági Szemle, 73(9), 1120-1135. https://doi.org/10.18414/KSZ.2026.9.1120
Folyóirat szám
Rovat
Tanulmány