Államháztartási kiadások alakulása populista kormányok alatt Kelet-Közép-Európában
Absztrakt
A 2010-es évektől indulóan populista fordulat zajlott le Kelet- Közép-Európa országaiban, amelynek eredményeképpen a populista erők a végrehajtó hatalom szintjén is megjelentek. A populista kormányzást a szakirodalom a költségvetési korlátot figyelmen kívül hagyó, felelőtlen költségvetési politikával, továbbá a társadalmat tudatosan megosztó jövedelem-újraelosztó államháztartási politikával azonosítja. A 2010 és 2022 közötti időszakot átfogó vizsgálatunk azt mutatta, hogy a régió populista kormányai – általánosságban – nem éltek a deficitfinanszírozás és az államadósság-generálás lehetőségével, nem voltak kevésbé fegyelmezettek, mint nem populista társaik. A kormányra került populista pártok ugyanakkor tudatosan nyúltak a jövedelem-újraelosztás eszközéhez az államháztartás kiadási oldalán. Ám az egyes populista kormányok preferenciái akár jelentős mértékben is eltérhettek egymástól, vagyis nem lehet egyértelműen azonosítani valamifajta
populista költségvetési programot a régióban.
Hivatkozások
ACEMOGLU, A.‒EGOROV, G.‒SONIN, K. [2013]: A Political Theory of Populism. The Quarterly Journal of Economics, Vol. 128. No. 2. 771–805. o. https://doi.org/10.1093/qje/qjs077.
ÁDÁM ZOLTÁN [2024]: Mudde kontra Weyland. Megjelent: Szanyi Miklós–Szunomár Ágnes–Török Ádám (szerk): Trendek és töréspontok. Kockázatok és mellékhatások. Akadémiai Kiadó, Budapest, 44–51. o.
ARATÓ KRISZTINA–KOLLER BOGLÁRKA–PELLE ANITA [2021]: Seventeen years in the European Union: The questions of monetary integration in Central and Eastern Europe. Megjelent: Arató Krisztina–Koller Boglárka–Pelle Anita (szerk.): The Political Economy of the Eurozone in Central and Eastern Europe: Why In, Why Out? Routledge, Abingdon, 3–10. o.
ARATÓ KRISZTINA‒KOLLER BOGLÁRKA–PELLE ANITA [2024]: Miért nincs magyar euró? A kívülmaradás okai és körülményei. Megjelent: Bíró-Nagy András‒Medve-Bálint Gergő (szerk.): 20 év az Európai Unióban. Magyarország uniós tagságának közpolitikai mérlege. Osiris Kiadó, Budapest.
BALL, C.–FREYTAG, A.–KAUTZ, M. [2019]: Populism – What Next? A First look at Populist Walking-Stick Economies. CESifo Working Papers, No. 7914. http://dx.doi.org/10.2139/ssrn.3480920.
BAN, C. [2024]: National-neoliberal fiscal populism in Romania. Megjelent: Benczes István (szerk.): Economic Policies Under Populist Leaders: A CEE Perspective. Routledge, Abingdon, 214–233. o.
BAN, C.–SCHEIRING GÁBOR–VASILE, M. [2023]: The Political Economy of National-Neoliberalism. European Politics and Society, Vol. 24. No. 1. 96–114. o. https://doi.org/10.1080/23745118.2021.1956241.
BARTHA ATTILA [2024]: A gazdaságpolitika konzisztenciájáról és a populizmus kaméleoni alapvonásáról. Megjelent: Szanyi Miklós–Szunomár Ágnes–Török Ádám (szerk.): Trendek és töréspontok. Kockázatok és mellékhatások. Akadémai Kiadó, Budapest, 52–61. o.
BARTHA ATTILA–BODA ZSOLT–SZIKRA DOROTTYA [2020]: When Populist Leaders Govern: Conceptualising Populism in Policy Making. Politics and Governance, Vol. 8. No. 3. 71–81. o. https://doi.org/10.17645/pag.v8i3.2922.
BENCZES ISTVÁN [2020]: Válság és válságrendezés a Gazdasági és Monetáris Unióban. Akadémiai Kiadó, Budapest.
BENCZES ISTVÁN [2022]: Taking back control over the economy. From economic populism to the economic consequences of populism. European Policy Analysis, Vol. 8. No. 1. 109–123. o.
BENCZES ISTVÁN–ORZECHOWSKA-WACLAWSKA, J. [2024]: Governing the economy under populist rule: The cases of Hungary and Poland. Problems of Post-Communism, Vol. 71. No. 4. 341–355. o. https://doi.org/10.1080/10758216.2023.2301085.
BENCZES ISTVÁN–SZABÓ KRISZTINA [2023]: Társadalmi törésvonalak és gazdasági (ir)racionalitások. A közgazdaságtan szerepe és helye a populizmus kutatásában. Közgazdasági Szemle, 70. évf. 1. sz. 23–54. o. https://doi.org/10.18414/KSZ.2023.1.23.
BITTENCOURT, M. [2012]: Democracy, Populism and Hyperinflation. Economics of Governance, Vol. 13. No. 4. 311–332. o. https://doi.org/10.1007/s10101-012-0117-7.
BLUHM, K.–VARGA, M. [2020]: Conservative Developmental Statism in East Central Europe and Russia. New Political Economy, Vol. 25. No. 4. 642–659. o. https://doi.org/10.1080/13563467.2019.1639146.
BOD PÉTER ÁKOS [2024]: Return of Activist State in a Former Transition Star: The Curious Case of Hungary. Post-Communist Economies, Vol. 36. No. 2. 262–279. o. https://doi.org/10.1080/14631377.2023.2273694.
CARDOSO, F. H.–FALETTO, E. [1979]: DEPENDENCY AND DEVELOPMENT IN LATIN AMERICA. UNIVERSITY OF CALIFORNIA PRESS, BERKELEY–LOS ANGELES–LONDON.
CHES [2020]: 2019 Chapel Hill Expert Survey. https://www.chesdata.eu/speedches – https://www.chesdata.eu/2019-chapel-hill-expert-survey.
CSABA LÁSZLÓ [2019]: A költségvetési és bankunió: Vízválasztó a többsebességes EU-ban. Megjelent: Halmai Péter (szerk.): Tagállami integrációs modellek: A gazdasági kormányzás új dimenziói az Európai Unióban. Ludovika Kiadó, Budapest, 167–181. o.
CSABA LÁSZLÓ [2022]: Unorthodoxy in Hungary: An Illiberal Success Story? Post-Communist Economies, Vol. 34. No. 1. 1–14. o. https://doi.org/10.1080/14631377.2019.1641949.
CSANÁDI MÁRIA [2022]: Paths to Political Capture and Institutionalised Corruption in Hungary, 2010–2021. Megjelent: Csanádi és szerzőtársai [2022] 13–198. o. https://doi.org/10.7829/j.ctv2cw0s7k.7.
CSANÁDI MÁRIA‒GERŐ MÁRTON–HAJDU MIKLÓS–KOVÁCH IMRE–LAKI MIHÁLY–TÓTH ISTVÁN JÁNOS [2022]: Dynamics of an Authoritarian System: Hungary, 2010–2021. CEU, Budapest–New York, https://doi.org/10.7829/j.ctv2cw0s7k.
DEÁK ÁGNES–RICZ JUDIT [2022]: A többdimenziós szegénység mérése – latin-amerikai tapasztalatok. Közgazdasági Szemle, 69. évf. 3. sz. 389–412. o. https://doi.org/10.18414/KSZ.2022.3.389 .
DORNBUSCH, R.–EDWARDS, S. [1990]: Macroeconomic Populism. Journal of Development Economics, Vol. 32. No. 2. 247–277. o. https://doi.org/10.1016/0304-3878(90)90038-D.
DORNBUSCH, R.–EDWARDS, S. [1991]: The Macroeconomics of Populism. Megjelent: Dornbusch, R.‒Edwards, S. (szerk.): The Macroeconomics of Populism in Latin America. University of Chicago Press, 7–13. o.
DUSTMANN, C.‒EICHENGREEN, B.‒OTTEN, S.‒SAPIR, A.‒TABELLINI, G.–ZOEGA, G. [2017]: Europe’s Trust Deficit. Causes and Remedies. CEPR Press, London, https://cepr.org/system/files/publication-files/60166-mii1_europe_s_trust_deficit_causes_and_remedies.pdf.
EDWARDS, S. [2019]: On Latin American Populism, and Its Echoes Around the World. NBER Working, No. 26333. https://www.nber.org/system/files/working_papers/w26333/w26333.pdf.
ELSÄSSER, L.‒RÖTH, L. [2024]: Fiscal implications on the populist radical right in power. Journal of European Public Policy, 1–30. o. https://doi.org/10.1080/13501763.2024.2314248.
ENDRŐDI-KOVÁCS VIKTÓRIA [2024]: Opposition in Government: The Atypical Case of Croation Most/Bridge. Megjelent: Benczes István (szerk.): Economic Policies Under Populist Leaders: A CEE Perspective. Routledge, Abingdon, 169–193. o.
ENYEDI ZSOLT [2016]: Paternalist Populism and Illiberal Elitism in Central Europe. Journal of Political Ideologies, Vol. 21. No. 1. 9–25. o. https://doi.org/10.1080/13569317.2016.1105402.
FELDMANN, M.–POPA, M. [2022]: Populism and Economic Policy: Lessons from Central and Eastern Europe. Post-Communist Economies, Vol. 34. No. 2. 219–245. o. https://doi.org/10.1080/14631377.2022.2029253.
FUNKE, M.‒SCHULARICK, M.–TREBESCH, C. [2023]: Populist Leaders and the Economy. American Economic Review, Vol. 113. No. 12. 3249–3288. o. https://doi.org/10.1257/aer.20202045.
GROMADZKI, J.‒SALACH, K.‒BRZEZINSKI, M. [2024]: When populists deliver on their promises: the electoral effects of a large cash transfer programme in Poland. Economica, Vol. 91. No. 361. 320–345. o. https://doi.org/10.1111/ecca.12505.
GURIEV, S.–PAPAIOANNOU, E. [2022]: The Political Economy of Populism. Journal of Economic Literature, Vol. 60. No. 3. 753–832. o. https://doi.org/10.1257/jel.20201595.
GURIEV, S.–TREISMAN, D. [2022]: Spin Dictators: The Changing Face of Tyranny in the 21st Century. Princeton University Press.
GYŐRFFY DÓRA [2021]: Felzárkózási pályák Kelet-Közép-Európában két válság között. Közgazdasági Szemle, 68. évf. 1. sz. 47–75. o. https://doi.org/10.18414/ksz.2021.1.47.
GYŐRFFY DÓRA–MARTIN JÓZSEF PÉTER [2023]: Legitimacy and Authoritarian Decline: The Internal Dynamics of Hybrid Regimes. Problems of Post-Communism, Vol. 70. No. 6. 593–605. o. https://doi.org/10.1080/10758216.2021.2023579.
HALMAI PÉTER [2020]: Mélyintegráció. A Gazdasági és Monetáris Unió ökonómiája. Akadémiai Kiadó, Budapest.
JANKOVICS LÁSZLÓ [2021]: Független fiskális intézmények az európai gazdasági kormányzás rendszerében. Megjelent: Halmai Péter (szerk.): A Gazdasági és Monetáris Unió jövője. Európai perspektívák. Ludovika Egyetemi Kiadó, Budapest, 99–113. o.
KÁDÁR BÉLA [1977]: Latin-Amerika gazdasági dilemmái. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest.
KERÉNYI ÁDÁM‒LAKÓCAI CSABA [2024]: Trendek, támogatások és felzárkózás. Az Európai Unió keleti tagállamainak nyújtott juttatások alakulása és hatásai az elmúlt két évtizedben. HUN-REN KRTK, Világgazdasági Intézet, Műhelytanulmányok, No. 150.
KOLLAI ISTVÁN [2020]: The Traditionalism-Modernism Value Conflict in Hungary and Slovakia. A Comparative Analysis from a Longue Durée Perspective. Journal of Contemporary Central and Eastern Europe, Vol. 28. No. 1. 29–44. o. https://doi.org/10.1080/25739638.2020.1812942.
KOLLAI ISTVÁN–BÁNKI BENCE [2024]: Populism in the Making: The Case of Slovakia. Megjelent: Benczes István (szerk.): Economic Policies Under Populist Leaders: A CEE Perspective. Routledge, Abingdon, 125–147. o.
KOLLÁRIK FERENC [2020]: Magyarország, Csehország és Szlovákia regionális és makrogazdasági konvergenciája az EU-csatlakozás előtt és után. Európai Tükör, 23. évf. 2. sz. 99–115. o. http://doi.org/10.32559/et.2020.2.5.
KORNAI JÁNOS [2015]: U kanyar Magyarországon. Élet és Irodalom, 65. évf. 14. sz. április 3.
KUTASI GÁBOR [2018]: Macroeconomic populism: The Baltic current accounts. Journal of Global Policy and Governance, Vol. 7. No. 1. 21–32. o.
KUTASI GÁBOR–IVANOV, D. [2024]: Macroeconomic populism in the Baltics. Megjelent: Benczes István (szerk.): Economic Policies Under Populist Leaders: A CEE Perspective. Routledge, Abingdon, 194–213. o.
KUTASI GÁBOR–MARTON ÁDÁM–WASZKIEWICZ, G. [2024]: Ágyú vagy vaj: Az európai államok fiskális felkészültsége Oroszország Ukrajna elleni háborújára. Külgazdaság, 68. évf. 7–8. sz. 3–24. o. https://doi.org/10.47630/kulg.2024.68.7-8.3.
LANDESMANN, M.–SZÉKELY P. ISTVÁN [2021a]: Does EU Membership Facilitate Convergence? The Experience of the EU’s Eastern Enlargement. Vol. I. Overall Trends and Country Experiences. Palgrave, Cham.
LANDESMANN, M.–SZÉKELY P. ISTVÁN [2021b]: Does EU Membership Facilitate Convergence? The Experience of the EU’s Eastern Enlargement. Vol. II. Channels of Interaction. Palgrave, Cham.
LEHOCZKI BERNADETT [2013]: Latin-Amerika és Brazília az átalakuló világrendben. Megjelent: Grünhut Zoltán–Vörös Zoltán (szerk.): Az átalakuló világrend küszöbén. Publikon Kiadó, Pécs, 255–274. o.
LOSONCZ MIKLÓS [2014]: Az államadósság-válság és kezelése az EU-ban. Tri-Mester Kiadó, Tatabánya.
MADLOVICS BÁLINT‒MAGYAR BÁLINT [2023]: Kaczyński’s Poland and Orbán’s Hungary: Different Forms of Autocracy with Common Right-Wing Frames in the EU. Journal of Right-Wing Studies, Vol. 1. No. 1. 2–36. o. https://doi.org/10.5070/RW3.1496.
MÁTYÁS LÁSZLÓ [2022]: Emerging European Economies after the Pandemic. Stuck in the Middle Income Trap? Springer, Cham, https://doi.org/10.1007/978-3-030-93963-2.
MUDDE, C. [2004]: The Populist Zeitgeist. Government and Opposition, Vol. 39. No. 4. 541–563. o. https://doi.org/10.1111/j.1477-7053.2004.00135.x.
MUDDE, C.–ROVIRA KALTWASSER, C. [2013]: Exclusionary vs. inclusionary populism: Comparing contemporary Europe and Latin America. Government and Opposition, Vol. 48. No. 2. 147–174. o. https://doi.org/10.1017/gov.2012.11.
MUDDE, C.‒ROVIRA KALTWASSER, C. [2018]: Studying Populism in Comparative Perspective: Reflections on the Contemporary and Future Research Agenda. Comparative Political Studies, Vol. 51. No. 13. 1667–1693. o. https://doi.org/10.1177/0010414018789490.
ORENSTEIN, M.–BUGARIČ, B. [2022]: Work, Family, Fatherland: The Political Economy of Populism in Central and Eastern Europe. Journal of European Public Policy, Vol. 29. No. 2. 176–195. o. https://doi.org/10.1080/13501763.2020.1832557.
ORZECHOWSKA-WACLAWSKA, J. [2024]: Economic Populism in Poland: New economic policies and their Beneficiaries. Megjelent: Benczes István (szerk.): Economic Policies Under Populist Leaders: A CEE Perspective. Routledge, Abingdon, 84–104. o.
PELLE ANITA–VÉGH MARCELL [2019]: Hogyan változott az euróövezet a kezdetek óta? Pénzügyi Szemle, 64. évf. 1. sz. 127–145. o.
RICZ JUDIT [2020]: A kapitalizmus változata(i) Brazíliában. Külgazdaság, 64. évf. 7–8. sz. 72–106. o. https://doi.org/10.47630/KULG/.2020.64.7-8.72.
RODRIK, D. [2018]: Is Populism Necessarily Bad Economics? AEA Papers and Proceedings, Vol. 108. 196–199. o. https://doi.org/10.1257/pandp.20181122.
ROODUIJN, M.–PIRRO, A.–HALIKIOPOULOU, D.–FROIO, C.–VAN KESSEL, S.–DE LANGE, S.–MUDDE, C.–TAGGART, P. [2023]: The PopuList 3.0: An Overview of Populist, Far-left and Far-right Parties in Europe. www.popu-list.org. https://doi.org/10.17605/OSF.IO/2EWKQ.
ROVIRA KALTWASSER, C. [2019]: Populism and the Economy: An Ambivalent Relationship. International Policy Analysis–Friedrich Ebert Stiftung, március.
SACHS, J. [1989]: Social Conflict and Populist Policies in Latin America. NBER Working Paper Series, No. 2897. https://www.nber.org/system/files/working_papers/w2897/w2897.pdf.
SALLAI DOROTTYA–SCHNYDER, G. [2020]: What Is “Authoritarian” about Authoritarian Capitalism? The Dual Erosion of the Private–Public Divide in State-Dominated Business Systems. Business & Society, Vol. 60. No. 6. 1312–1348. o. https://doi.org/10.1177/0007650319898475.
SATA, R.–KAROLEWSKI, I. P. [2020]: Caesarean Politics in Hungary and Poland. East European Politics, Vol. 36. No. 2. 206–225. o. https://doi.org/10.1080/21599165.2019.1703694.
SCHEIRING GÁBOR [2021]: Varieties of Dependency, Varieties of Populism: Neoliberalism and the Populist Countermovements in the Visegrád Four. Europe-Asia Studies, Vol. 73. No. 9. 1569–1595. o. https://doi.org/10.1080/09668136.2021.1973376.
SVOBODA, K. [2024]: From belt-tightening to scorched earth? Megjelent: Benczes István (szerk.): Economic Policies Under Populist Leaders: A CEE Perspective. Routledge, Abingdon, 105–124. o. https://doi.org/10.4324/9781003378884-8.
SZANYI MIKLÓS [2022]: The Emergence of Patronage and Changing Forms of Rent Seeking in East Central Europe. Post-Communist Economies, Vol. 34. No. 1. 122–141. o. https://doi.org/10.1080/14631377.2019.1693738.
SZELÉNYI IVÁN–MIHÁLYI PÉTER [2021]: The six competing types of domination in the early 21st century: Towards a new Weberian taxonomy. International Political Anthropology Journal, Vol. 14. No. 2. 175–189. o. https://doi.org/10.5281/zenodo.5721848.
SZENTES TAMÁS [1990]: Analogies – if any – between east and south: A sketch of comparative system analysis. The European Journal of Development Research, Vol. 2. No. 2. 163–175. o.
SZIKRA DOROTTYA [2018]: Távolodás az európai szociális modelltől – a szegénység társadalompolitikája. Magyar Tudomány, 179. évf. 6. sz. 858–871. o.
TOPLISEK, A. [2020]: The Political Economy of Populist Rule in Post-Crisis Europe: Hungary and Poland. New Political Economy, Vol. 25. No. 3. 388–403. o. https://doi.org/10.1080/13563467.2019.1598960.
VAN HAUWAERT, S.–VAN KESSEL, S. [2018]: Beyond protest and discontent. A cross-national analysis of the effect of populist attitudes and issue positions on populist party support. European Journal of Political Research, Vol. 57. 68–92. o. https://doi.org/10.1111/1475-6765.12216.
VOSZKA ÉVA [2018]: Nationalisation in Hungary in the Post-Crisis Years: A Specific Twist on a European Trend? Europe-Asia Studies, Vol. 70. No. 8. 1281–1302. o.
