Az apologéták mestersége
Tévtanítások kívül és belül
Absztrakt
Az apológia klasszikus jelentése szerint védőbeszédet vagy védőiratot, általános használatban „hitvédelmet” jelöl. A kétezer éves egyháztörténelem során értéke kezdettől fogva nőttön nőtt, mivel a keresztényekre – Jézus nyomában – fokozott nyomás nehezült. Ezt maga Jézus is bejelentette az apostoloknak a búcsúbeszédeiben: „Emlékezzetek arra az igére, amelyet én mondtam nektek: Nem nagyobb a szolga az uránál. Ha engem üldöztek, titeket is üldözni fognak, ha az én igémet megtartották, a tieteket is meg fogják tartani.” (Jn 15,20) Ez a jézusi mondat önmagában is megadja az apologetika szélesebb kereteit: az Úr nyomában járó keresztények látják és megélik az ige kritikus helyzetét e világban, és hordozzák nemcsak a konfrontáció és az elutasítás szorítását, hanem a befogadás és a gyümölcstermés jó reménységét is. A kritikus helyzet tehát nem statikus kritikai helyzetet jelent az ige és a világ között, hanem azt a döntési krízist, amely az evangéliumnak mint a világ teremtésének, fenntartásának és megváltásának az anyanyelvéből áll elő a világban, amikor az megszólal, és választási, változtatási helyzetet idéz elő. Ebből következően az apológia nem az Isten országából „kölcsönzött” eszköz e világi ügyekre, hanem a kettő – a világ és az Isten országa – dinamikus kapcsolatából megszülető, „élő és ható ige”.
Hivatkozások
Alister, McGrath 1997. Híd. Új utak az apologetikában. Ford. F. Nagy Piroska. Harmat Kiadó, Budapest.
Béres Tamás 2008. Tudomány, teológia, mítosz In: uő – Kodácsy-Simon Eszter – Orosz Gábor Viktor (szerk.): Krisztusra tekintve hittel és reménnyel. Ünnepi kötet Reuss András professzor 70. születésnapjára. Luther Kiadó, Budapest. 77–92. o.
Bolyki János 1989. Hit és tudomány. Magyarországi Református Egyház Zsinati Iroda, Budapest.
Martinetti, Giovanni 2001. A mai hit észérvei. Ford. Strijk András. Paulus Hungarus – Kairosz Kiadó, Martonvásár.
Visky Sándor Béla 2006. Játék és alap. Teodicea-kísérletek a kortárs teológiában. Koinónia, Kolozsvár.
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.