Kedves Olvasó!
A lelkész az, amit tennie kell. Az egyházi közgondolkodás szinte teljes mértékben követi ezt az elképzelést. Percze Sándor tanulmányában arra mutat rá, hogy miként lehet a lelkészi hivatásról nem mint „egyházi funkcióról”, hanem a spiritualitás dimenziójában gondolkodni. Az értelmezési kereteket a sivatagi atyák önértelmezései és elbeszélései adják. Rájuk a keresztény lelkiségtörténetben az Istennel való együttélés úttörőiként tekintünk.

Eberhard Bethge Dietrich Bonhoefferről írott életrajza homályban tartja Bonhoeffer életének egyik fontos kérdését: a látható és a láthatatlan ellenállás kapcsolatát. Ennek oka, hogy Bethge családtagként írta meg a nyolcvan éve elhunyt teológus életrajzát, a család iránt meglehetős elfogultságot tanúsítva. Dietrich volt a család egyetlen tagja, aki a Hitvalló Egyház tagjaként röviddel Hitler hatalomra kerülése után a látható ellenállást képviselte. Ugyanakkor, rejtőzködő és befolyásos családtagjainak köszönhetően, több védelmet élvezett, mint a Hitvalló Egyház egyszerű tagjai – fogalmaz dolgozatában Csepregi András. Hogyan kapcsolódik össze Bonhoeffer életében és teológiájában a látható és a láthatatlan ellenállás? Erre a kérdésre keres választ munkájában a szerző.

Kóan és példázat – A szerzetesi kontempláció távol-keleti és európai háttere című írásában Novotny Dániel megállapítja, hogy Jézus példázatai és a csan, illetve zenbuddhista kóanok közötti formai, szerkezeti, néha tartalmi hasonlóságok a spirituális tapasztalatiság szempontjából nyernek értelmet. A távol-keleti és európai szerzetesség hasonló kontemplációs gyakorlatának hátterét két irányból világítja meg a szerző. Egyfelől a valóságértelmezés különbségei révén, másfelől az európai és az indiai szubkontinens hasonló belső vallásfejlődési történetén keresztül.

Az igehirdetési előkészítők húsvét ünnepe után 1. vasárnaptól húsvét ünnepe után 5. vasárnapig segítik az igehirdető készülését.

Örömteli olvasást kíván

a szerkesztő