A gyülekezeti ének az evangélikus identitás tanúja

  • Pap Kinga Marjatta Evangélikus Hittudományi Egyetem
Kulcsszavak: koráldefiníció, identitás, kereszt, alapének, törzsanyag

Absztrakt

A tanulmány európai források és kortárs evangélikus énekeskönyv-szerkesztési folyamatok dokumentumai alapján vizsgálja a gyülekezeti ének komplex és korszakfüggő definícióit, majd az énekelt dogmatika kontextusában igyekszik röviden felvázolni az evangélikus gyülekezeti ének egyetlen szükséges tartalmát. Az evangélikus identitást tükröző hittartalom markáns énektörténeti korszakokba való beágyazódása vezet el a stabil mag köré épülő énekeskönyvi kánon ma is aktuális kérdéséhez.

Információk a szerzőről

Pap Kinga Marjatta, Evangélikus Hittudományi Egyetem

doktorandusz, bölcsész - Budapest

MTMT

Hivatkozások

Árokháty Béla 1940. A református gyülekezeti éneklés. A jugoszláviai református új énekeskönyv lelki képe. Bethlen Gábor Irodalmi és Nyomdai Rt., Budapest.

Balikó Zoltán 1985. Az efezusi levél gyakorlati magyarázata lelkésztársaim és bibliaolvasó testvéreim számára. A Magyarországi Evangélikus Egyház Sajtóosztálya, Budapest.

Blume, Friedrich 1965. Geschichte der evangelischen Kirchenmusik. 2., átdolg. kiad. Bärenreiter-Verlag, Kassel.

Bódiss Tamás 2000/2001. Csomasz Tóth Kálmán himnológiai öröksége. Az 1948-as magyar református énekeskönyv szerkesztési munkáinak megindulása, elvi alapvetése. Magyar Egyházzene, VIII. évf. 2–3. sz. 229–235. o.

Csomasz Tóth Kálmán 1950. A református gyülekezeti éneklés. Magyar Református Egyház, Budapest. (Református Egyházi Könyvtár XXV.)

Dobszay László. 1995. A magyar népének. 1. köt. Veszprémi Egyetem, Veszprém.

Dolhai Lajos 1997. Lex orandi, lex credendi. Teológia, 33. évf. 97–107. o.

Evangélikus énekeskönyv 1982. A Lelkipásztor különszáma, 2009.

H. Hubert Gabriella 2004. A régi magyar gyülekezeti ének. Universitas Könyvkiadó, Budapest.

Jaanson, Mart 2018. Luterlikest tuumiklauludest. Kirik ja Teoloogia. Vaatlusi maailmale teoloogi seisukohalt, november 8. https://kjt.ee/2018/11/luterlikest-tuumiklauludest/. (Megtekintés: 2024. szeptember 20.)

Jánossy Lajos 1932. Az evangélikus liturgia megújhodása történeti és elvi alapon. Hornyánszky, Budapest.

Jenny, Markus 1980. Das deutsche Kirchenlied. Kritische Gesamtausgabe der Melodien. I/2. köt. Verzeichnis der Drucke. Register. Bärenreiter, Kassel. (RISM B/VIII/2.)

Kis Médea 2012. Istendicsőítés énekkel és élettel. A református spiritualitás forrásai. Kálvin Kiadó, Budapest.

Luther, Martin 2002/2003. A gyülekezeti istentisztelet rendjéről (1523). Ford. Wagner Szilárd. Magyar Egyházzene, X. évf. 2–3. sz. 233–236. o.

Pap Kinga Marjatta 2018. Aeg on käes. Sirp, november 23. https://www.sirp.ee/s1-artiklid/c5-muusika/aeg-on-kaes/. (Megtekintés: 2024. szeptember 18.)

Perustelut. Virsikirjan lisävihko. Kirkkohallituksen esitys 13/2014 kirkolliskokoukselle asianumero 2011-00414. Utolsó módosítás: 2020. november 5. https://evl.fi/documents/1327140/40400830/virsikirjan_lisavihkon_perustelut_saavutettava.pdf. (Letöltés: 2022. augusztus 16.)

Söhngen, Oskar 1967. Theologie der Musik. Johannes Stauda Verlag, Kassel.

Szigeti Jenő 2009. A Biblia születése – a kánontörténet. A könyvektől a könyvtárig. Arany Forrás Kiadó, Budapest.

Trajtler Gábor 2009. Énekeskönyv 1982. Evangélikus énekeskönyv 1982, a Lelkipásztor különszáma, 20–45. o.

Zsengellér József 2014. A kánon többszólamúsága. A Héber Biblia/Ószövetség szöveg- és kánontörténete. Kálvin Kiadó – L’Harmattan, Budapest.

Rövidítések

LVM 3 = Luther, Martin 2024. Felelősség a gyülekezetért. Szerk. Csepregi Zoltán – Horváth Orsolya. Luther Kiadó, Budapest. (Luther válogatott művei 3.)

MGG = Die Musik in Geschichte und Gegenwart. Allgemeine Enzyklopädie der Musik. Zweite, neubearbeitetet Ausgabe herausgegeben von Ludwig Finscher. Bärenreiter-Verlag, Kassel, 1996.

TRE 18 = Theologische Realenzyklopädie. 18. köt. Katechumenat/Katechumenen – Kirchenrecht. Walter de Gruyter, Berlin – New York, 1989.

Megjelent
2025-01-20
Rovat
Tanulmányok