Dávid és Isten kapcsolata a zsoltárokban
Absztrakt
A zsoltárokról általában
A görög pszalmosz szó leginkább a héber mizmornak – ének-zenei kíséretnek – felel meg, és a megnevezés ötvenhét zsoltár feliratában szerepel. A zenei kíséret nem minden esetben szükséges, de összességében az istentiszteleti használat nagyon fontos. Bár most nem ez a fő téma, de valamilyen szinten mindenképpen bele kell mennünk az egész könyv szerkezetébe, keletkezése körüli vitákba. Ismertetni kell a könyv felosztását, használatát, szerzőit, stílusát. A könyv a héber kánonban a könyvek harmadik csoportjában, az „Írások” elején foglal helyet. Már a legkorábbi időkben is nagy jelentőséget tulajdonítottak az egyes könyvek stílusának, használatának. Mi sem kerülhetjük ki ezt a megkülönböztetést. Különösen nem tehetünk úgy, mintha a zsoltárokban megfogalmazott imádságok, himnuszok valamilyen elméleti dogmatikát tartalmaznának. Keletkezésének pontos időpontját nem tudjuk, de a Kr. e. 3. század végén, a 2. század elején már a ma ismert formájában létezett. Ez abból a szempontból érdekes, hogy a benne lévő gondolatokat mennyire lehet Dávidnak tulajdonítani.
Hivatkozások
Avineri, Shlomo 1994. A modern cionizmus kialakulása. Ford. Babarczy Eszter. Századvég, Budapest.
Baldermann, Ingo 1989. A Biblia a tanulás könyve. Református Zsinati Iroda sajtóosztálya, Budapest.
Buber, Martin 1998. A próféták hite. Ford. Bendl Júlia. Atlantisz, Budapest.
Luther Márton 1995. Előszók a Szentírás könyveihez. Ford. Szita Szilvia. Magyarországi Luther Szövetség, Budapest.
Rad, Gerhard von 2000. Az Ószövetség teológiája. Ford. Görföl Tibor. Osiris Kiadó, Budapest.
Ricoeur, Paul 1995. Bibliai hermeneutika. Ford. Mártonffy Marcell – Bogárdi Szabó István. Hermeneutikai Kutatóközpont, Budapest. (Hermeneutikai füzetek 6.)
Rózsa Huba 1986. Az Ószövetség keletkezése. Szent István Társulat, Budapest.

This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.

