„Un manuscrit ne disparaît jamais dans le feu”

Le manuscrit de la relation de Caspar Ursinus Velius sur la bataille de Mohács et d’autres fragments conservés à la BN de Hongrie

Résumé

Caspar Ursinus Velius 1531 szeptemberében arról értesítette barátját, Oláh Miklóst, hogy az elmúlt hat hónapot Bécsben töltötte és ezalatt befejezte históriájának negyedik könyvét, illetve írt egy másik munkát is Lajos király haláláról és a mohácsi vereségről. Ez az első híradásunk arról, hogy a sorsdöntő mohácsi ütközetről nemcsak a szemtanú Brodarics István, illetve a bécsi Johannes Cuspinianus írtak szinte egykorú beszámolót, de I. Ferdinánd udvari történetírója, Velius is elkészítette a maga verzióját. A levélből úgy tűnik, hogy Velius 1531 márciusa és szeptembere között írta a művet és a levél elküldésének pillanatában az már készen volt (confeci). Kisebb csiszolások, kiegészítések azonban még bizonyosan szükségesek lehettek, mert Velius és Oláh még több ízben váltottak levelet a Mohács-mű kapcsán.