Az interkulturális és betegközpontú egészségügyi kommunikáció oktatásának interdiszciplináris lehetőségei
Absztrakt
Az interkulturális és betegközpontú kommunikáció tanítása alapvető fontosságú a szaknyelvoktatásban, különösen az egészségügy területén, mivel egy egészségügyi dolgozó munkája során különböző kulturális és nyelvi háttérrel rendelkező emberekkel találkozik. Mindazonáltal felmerül a szaknyelvoktatás folyamán átadott interkulturális és betegközpontú készségek és hozzáállás szerepe az egyetemi szintű társadalomtudományi és pszichológiai tantárgyak által közvetített sokrétű tudás között. Az interkulturális és betegközpontú kommunikáció oktatásának interdiszciplináris lehetőségeivel foglalkozó szakirodalom segítségével elemzem annak felhasználhatóságát az egészségügyi szaknyelvoktatás területén. A szakirodalmi áttekintés segítségével felvetem az interdiszciplináris képzés alkalmazásának létjogosultságát ezen a területen. Az interkulturális és betegközpontú szemlélet része az orvosi humán tudományok (Medical Humanities) kérdéskörének és tudományágának is, különös tekintettel a narratív medicina területére, amelynek fontosságát, alkalmazását és a szaknyelvoktatásra vonatkozó felhasználási lehetőségeit szintén megvizsgálom.
Hivatkozások
Brooks, K. (2016). A Woman Diagnosed with MS Is Turning Her Own Brain Scans Into Art. The Huffington Post. 23.08. https://www.huffingtonpost.co.uk/entry/elizabeth-jameson-brain-scan art_n_57bb61cbe4b0b51733a521fc
Engebresten, E. – Henrichsen, G. F. – Ødemark, J. (2020): Towards a translational medical humanities: introducing the cultural crossings of care. Medical Humanities. 46. 1–7.
Esterházy, P. (2020): Hasnyálmirigynapló. Magvető: Budapest.
Evans, R. G. (2003): Patient centred medicine: reason, emotion, and human spirit? Some philosophical reflections on being with patients. Journal of Medical Ethics: Medical Humanities. 29. 8–15. https://doi.org/10.1136/mh.29.1.8
Fellie, M. C. (2019): Humanizing Intercultural Healthcare: On Integrating Cultural Components into a Medical Spanish Course. Survive and Thrive. 4/1. https://repository.stcloudstate.edu/survive_thrive/vol4/iss1/7/
Grecsó, K. (2022): A csíkos pizsamák kora. Valami népi. Magvető: Budapest.
Gibbons, D. – Zhong, M. (2005): Intercultural communication competence in the healthcare context. International Journal of Intercultural Relations. 29. 621–634. https://doi.org/10.1016/j.ijintrel.2005.07.008
Gordon, J. (2005): Medical humanities: to cure sometimes, to relieve often, to comfort always. The Medical Journal of Australia. https://www.mja.com.au/journal/2005/182/1/medical-humanities-cure-sometimes-relieveoften-comfort-always
King, M. L. Jr. (1963): Letter from Brimingham Jail. The Atlantic Monthly. 212/2. 78–88.
Kullmann, L. – Kullmann, T. (2018): A páciensek véleményének figyelembevétele az egészségügyi ellátás tervezése és értékelése során. Orvosi Hetilap. 159/6. 215–222.
Marthouret, T. (2016). Medical Humanities in the English classroom: building students’ professional identity through poetry. Open Edition Journals. https://journals.openedition.org/asp/4891
McCormack, L. A. et al. (2011): Measuring patient-centered communication in cancer care: a literature review and the development of a systematic approach. Social Science and Medicine. 72/7. 1085–1095.
Nemes, L. (2015): Narratív medicina és bioetika. Századvég. 76. 43–67.
Salinsky J. – Sackin P. (2000): What are you feeling, doctor? Identifying and avoiding defensive patterns in the consultation. Radcliffe Medical Press: Oxford.
Wald, H. S – McFarland, J. – Markovina, I. (2019): Medical Humanities in medical education and practice. Medical Teacher. 41/5. 492–496. https://doi.org/10.1080/0142159X.2018.1497151
Internetes hivatkozások
Mann, S. (2017). Focusing on Arts, Humanities to Develop Well-Rounded Physicians. AAMC. https://www.aamc.org/news-insights/focusing-arts-humanities-develop-well-rounded-physicians
Peake, M. The vastest things are those we may not learn. https://www.mervynpeake.org/poet.html
