Időgazdálkodás kezdő szinten: kontrasztív szemlélet és pozitív transzfer a német gazdasági nyelv oktatásában

  • Baloghné Petkevics Olga Budapesti Gazdasági Egyetem, Idegennyelvi és Nyelvvizsga Központ
  • Nagyné Csák Éva Budapesti Gazdasági Egyetem, Idegennyelvi és Nyelvvizsga Központ
Kulcsszavak: kontrasztív nyelvészet, gazdasági nyelv, második idegen nyelv, pozitív transzfer, összehasonlító módszerek

Absztrakt

A tanulmány elméleti része áttekinti a kontrasztív nyelvészet fejlődését, hangsúlyozva annak szerepét a nyelvoktatásban. Az 1950-es és 1960-as években a kontrasztív nyelvészet középpontjában az anyanyelv és az első idegen nyelv részletes összevetése állt, azonban jelentősége később csökkent, helyette az audiolingvális és audiovizuális módszerek domináltak. Az 1970-es évek pragmatikai fordulata a kommunikatív megközelítést hozta előtérbe. Az 1990-es évektől az interkulturális módszer újból lehetőséget adott az explicit nyelvi összehasonlításnak. Az tanulmány célja, hogy bemutassa az angol nyelvi ismeretekre építő pozitív transzferek hatását a német nyelv tanulására, különösen a "Német gazdasági nyelv 1" kurzus példáján keresztül. Tekintettel arra, hogy a gazdasági nyelvi kurzusok óraszámai nem elegendőek ahhoz, hogy egy kurzuskönyv adott tanegységeit a megfelelő mértékben és tempóban át lehessen tekinteni, az összevető módszer lehetőséget teremt arra, hogy bizonyos egységekben előforduló grammatikai magyarázatokat összevonjunk. Ebben a tanulmányban a „DaF im Unternehmen” kurzuskönyv első kötetének magyarázatai kerülnek bemutatásra oly módon, hogy adott részeket átláthatóbbá, szemléletesebbé tesszük az angol nyelvi háttérrel rendelkező nyelvtanulók számára párhuzamok és kontrasztok figyelembevételével.

Hivatkozások

Balázs, J. (1971): Az egybevető (kontrasztív) módszer alkalmazásának lehetőségei a külföldi magyaroktatásban. Hungarológiai ismerettár 1. (Válogatás a magyar lektori konferenciák előadásaiból 1969–1986). Budapest.

Bárdos, J. (2005): A kommunikatív nyelvtanítási irány és a századvég. Iskolakultúra. 12/2. 60–72.

Budai, L. (2006): Lehet-e új életet lehelni a kontrasztív elemzésbe? Modern nyelvoktatás. 12/2. 4–15.

Byram, M. (1997). Teaching and Assessing Intercultural Communicative Competence. Multilingual Matters: Clevedon.

Coady, J. – Huckin, T. (1997): Second language vocabulary acquisition. Cambridge University Press: Cambridge. https://doi.org/10.1017/CBO9781139524643

Fodorné Balthazár, E. (2002): A kontrasztivitás szerepe a (német) gazdasági nyelv oktatásában. In: Majoros, P.(szerk.) Tudományos Évkönyv 2001. Budapesti Gazdasági Főiskola (BGF): Budapest. 282–290.

Fries, C. (1945): Teaching and learning English as a foreign language. University of Michigan Press: Michigan.

Gass, S. (1988): Second language vocabulary acquisition. ARAL 9. 92–106. https://doi.org/10.1017/S0267190500000829

Heltai, P. (1987): Motivation in English and Hungarian and its Effect on Vocabulary Learning. Annales Universitatis Scientiarium Budapestinensis, a linguistic journal of Eötvös Loránd University, Department of Modern Hungarian Linguistics. Sectio Linguistica XVIII. 211–247.

Heltai, P. (2016): Kontrasztív elemzés a mai nyelvtanításban és fordításoktatásban. Modern Nyelvoktatás, 22/1–2. 3–30.

Horváth, M.–Temesi, M. (szerk.) (1972): Összevető nyelvvizsgálat, nyelvoktatás. Tankönyvkiadó: Budapest.

Hufeisen, B. (2003): Kurze Einführung in die linguistische Basis. In: Hufeisen, B. – Neuner, G.(Hrsg.)(2003): Mehrsprachigkeitskonzept – Tertiärsprachen – Deutsch nach Englisch. Europäisches Fremdsprachenzentrum: Graz. 7–12.

Lado, R. (1957): Linguistics across cultures. Applied linguistics for language teachers. University of Michigan Press: Michigan.

Manno, G. (2009): Französisch nach Englisch: Überlegungen zur Tertiärsprachendidaktik. In: Metry. A. – Steiner, E. – Ritz. T. (Hrsg.)(2009): Fremdsprachenlernen in der Schule. Hep-Verlag: Bern. 129–144.

Ringbom, H. (2006): Cross-Linguistic Similarity in Foreign Language Learning. Multilingual Matters: Bristol. https://doi.org/10.21832/9781853599361

Roininen, H. (2012): Transfer beim Fremdsprachenlernen. Zum positiven und negativen Lexiktransfer beim DaF-Lernen. Fallstudie Deutsch als Tertiärsprache nach Englisch. Universität Tampere. Institut für Sprach-, Translations- und Literaturwissenschaften: Tampere.

Rózsavölgyi, E. (2017): A magyar és az olasz téri nyelv grammatikája a magyar mint idegen nyelv szemszögéből. Lingua Franca Csoport: Budapest.

Sander, I. et al. (2015): Deutsch als Fremdsprache im Unternehmen A1. Ernst Klett Verlag: Stuttgart.

Schmitt, N. – McCarthy, M. (1998): Vocabulary. Description, acquisition and pedagogy. Cambridge University Press: Cambridge.

Megjelent
2025-11-20
Rovat
Szaknyelvi tanterv- és tananyagfejlesztés, hallgatóI motiváció