Szaknyelvoktatás a diplomaszerzéshez szükséges nyelvvizsga-kötelezettség eltörlése után

Judit Mátyás

doi:10.48040/PL.2026.1.6

Judit Mátyás Pécsi Tudományegyetem, Közgazdaságtudományi Kar, Marketing és Turizmus Intézet https://orcid.org/0000-0002-7203-554X

DOI: https://doi.org/10.48040/PL.2026.1.6

Kulcsszavak: szaknyelvoktatás, nyelvvizsga, egyetemi tanulmányok, munkaerőpiac, nyelvtudás

Absztrakt

Az egyetemeken, így a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karán is, 2022 előtt a diplomaszerzés egyik kritériuma volt, hogy a hallgató rendelkezzen általános felsőfokú vagy középfokú szaknyelvi (gazdasági, üzleti) vizsgával. Számos hallgató számára a rendelkezés megszüntetése nagy megkönnyebbülést jelentett, mert sokan azért nem tudtak korábban záróvizsgát tenni, diplomájukat megszerezni, mert nem rendelkeztek nyelvvizsgával. Az előírás eltörlése ugyanakkor számos dilemmához vezetetett a szaknyelvoktatás tekintetében. Vajon van létjogosultsága a szaknyelvoktatásnak, szükséges-e, ha ez a sok esetben a hallgatók számára akadályt, problémát jelentő kritérium megszűnt? A Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karán az a döntés született, hogy a szaknyelvoktatás és a szaknyelvi vizsga megszerzése a továbbiakban is fontos a hallgatók számára. A munkaerőpiacon, a gazdasági, üzleti életben, a nemzetközi körforgásban az egyetemi tanulmányokat követően azok a szakemberek tudnak boldogulni, akik magas szintű, a szakmájukhoz szükséges nyelvtudással rendelkeznek. A tanulmányban bemutatásra kerül a Közgazdasági Karon működő szaknyelvoktatás jelenlegi struktúrája, és a hallgatók véleménye, visszajelzése az újonnan bevezetett szaknyelvi előírásokról.

Hivatkozások

Andok, M. – P. Szilczl, D. (2022): Bevezetés a kommunikáció és média tanulmányozásába. Pázmány Péter Katolikus Egyetem: Budapest
Bíró, E. (2007): Az interkulturális kompetencia fejlesztésének csapdái. Iskolakultúra. 2007/8-10. 70–77
Borgulya, I. (2004): Kultúraközi, szakmai és szervezeti kommunikáció. In: Borgulya, I. (szerk.): Kultúraközi, szakmai és szervezeti kommunikáció. Pécsi Tudományegyetem, Közgazdaságtudományi Kar: Pécs. 9-18
Csák, É. (2024): Corporate language, avagy a vállalatspecifikus nyelvhasználat jelentősége és szerepe az üzleti nyelv oktatásában. Porta Lingua. 2024/1. 7-14. https://doi.org/10.48040/PL.2024.1.1
Dankó, L. (2000): Interkulturális (cross-culture) marketing: válasz a szociokulturális különbözőségekre. Marketing & Management. 2000/2. 52–56
Erdei, Gy. (2003): Az ezredforduló idegennyelv-oktatási irányzatai és a szaknyelvoktatás. In: Porta Lingua 2003. Szaknyelvoktatók és –Kutatók Országos Egyesülete: Budapest. 19–24.
Hidasi, J. (2004): A kultúraközi kompetencia kialakulásának folyamatáról. In: Navracsics, J. – Tóth, Sz. (szerk.): Nyelvészet és Interdiszciplinitás. I-II. Köszöntőkönyv Lengyel Zsolt 60. születésnapjára. Generalia: Szeged – Veszprém. 13–24. o.
Horváth-Csikós, G. (2018): A nyelvtudás szükségessége a munkaerőpiacon, The Significance of Language Knowledge on the Labour Market. Studia Mundi – Economica. 5/2. 2–13. https://doi.org/10.18531/Studia.Mundi.2018.05.02.2-13
Kurtán, Zs. – Silye, M. (2006): A szaknyelvi oktatás a magyar felsőoktatás rendszerében. Online elérhető: www.nefmi.gov.hu/download.php?docID=733
Móser, A. (2025): A digitális technológia szerepe a nyelvoktatásban, kitekintéssel a mesterséges intelligenciára. Modern Nyelvoktatás 31. 52–69. https://doi.org/10.51139/monye.2025.1-2.52.69
Sturcz, Z. (2003): Nyelvtudás – gazdaság – innováció. In: Porta Lingua 2003. Szaknyelvoktatók és –Kutatók Országos Egyesülete: Budapest. 92–104
Tóth, L. (2014): Az interkulturális kompetencia fejlesztése magyar nyelvi órán. Anyanyelv-pedagógia. 2014. 7/2. Online elérhető: https://anyanyelv-pedagogia.hu/cikkek.php?id=516. https://doi.org/10.21030/anyp.2014.2.5

Internetes hivatkozások

6 Key Trends Shaping the Future of Language Learning and Business Education. Business and Language College Spain. https://blcspain.com/language-learning-trends/
New Eurobarometer shows Europeans positive attitude towards language learning. Press release. May 21, 2024. https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/en/ip_24_2686
Nyelvvizsga a diplomához. https://eduline.hu/felsooktatas/20231009_nyelvvizsga_a_diplomahoz_20
Milyen előnyökkel járhat a munkaerőpiacon, ha több nyelven tudunk beszélni? HRPower. https://hrpwr.hu/cikk/milyen-elonyokkel-jarhat-a-munkaeropiacon-ha-tobb-nyelven-tudunk-beszelni
Nemzeti Jogszabálytár. https://njt.jog.gov.hu/jogszabaly/2022-59-00-00
Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem, Nyelvvizsgaközpont. https://www.nyelvvizsgak.hu/