A magyar fogorvosi szaknyelv oktatása – hogyan tovább?

Mónika Putz

doi:10.48040/PL.2026.1.7

Mónika Putz Semmelweis Egyetem, Szaknyelvi Intézet https://orcid.org/0009-0009-0021-9022

DOI: https://doi.org/10.48040/PL.2026.1.7

Kulcsszavak: fogorvosi szaknyelv, szaknyelvi kommunikáció, DCSAS, interprofesszionális együttműködés, hallgatói attitűd

Absztrakt

A Semmelweis Egyetem Szaknyelvi Intézetében klinikai igényfelmérések alapján zajlik a magyar fogorvosi szaknyelv oktatása az angol és német program hallgatói számára első-, másod- és harmadéven. A nyelvoktatás célja az, hogy a hallgatóink sikeresen kommunikáljanak a betegekkel és az asszisztensekkel a klinikai gyakorlataik során. A digitalizáció, az új kezelések és módszerek, új eszközök és modern anyagok megjelenése, valamint az esztétikus fogpótlások elterjedése szükségessé tette a magyar fogorvosi szaknyelv oktatása során használt tananyagaink naprakésszé tételét. Az is nyilvánvaló, hogy az új hallgatói generációnak már korántsem azok az igényei, mint a korábbiaknak. A nyelvi tananyagaink tartalmi és formai megújítására van szükség. A megújításnak három pillére van: a hallgatói oldal „fogadóképességének” felmérése; a klinikákkal való interprofesszionális együttműködés (amely elengedhetetlen feltétele egy sikeres, mai igényeknek megfelelő, autentikus alapokon nyugvó szaknyelvi tananyag készítésének) és a magyar fogorvosi szaknyelvet oktató kollégák szakmai továbbképzése. Jelen tanulmányban a hallgatói oldal kerül bemutatásra a harmad- és negyedéves fogorvostan-hallgatók körében elvégzett felmérés (Dental Communication Skills Attitude Scale, DCSAS) néhány részlete alapján. A DCSAS kérdőív alkalmazásával végzett vizsgálat négy faktort azonosított: tanulás, egyetemi adottságok, jövő és siker. A felmérés kiértékelése az IBM SPSS 29 segítségével történt.

Hivatkozások

Alvarez, S. – Schultz, J.-H. (2018): A communication-focused curriculum for dental students – an experiential training approach. BMC Medical Education. 18/1. https://doi.org/10.1186/s12909-018-1174-6
Bao, D. (2019): The place of silence in second language acquisition. English Language Teaching and Research Journal (ELTAR-J). 1/1. 26. https://doi.org/10.33474/eltar-j.v1i1.4771
Brown, H. D. (2002): Principles of Language Learning and Teaching. New York: Longman. Online elérhető: https://archive.org/details/PrinciplesOfLanguageLearningAndTeaching
Dulay, H. – Burt, M. – Krashen, S. (1982): Language Two. New York and Oxford: Oxford University Press. https://archive.org/details/languagetwo0000dula/page/n5/mode/2up
Gibbons, J. (1985): The silent period: An examination. Language Learning. 35/2. 255–267. https://doi.org/10.1111/j.1467-1770.1985.tb01027.x
Krashen, S. D. (1982): Principles and Practice in Second Language Acquisition. New York and Oxford: Pergamon Press. https://archive.org/details/principlespracti0000kras/page/n1/mode/2up
Laurence, B. – Bertera, E. M. – Feimster, T. et al. (2012): Adaptation of the Communication Skills Attitude Scale (CSAS) to Dental Students. Journal of Dental Education. 76/12. 1629–1638. https://doi.org/10.1002/j.0022-0337.2012.76.12.tb05426.x
McKenzie, C. T. (2014): Dental Student Attitudes Towards Communication Skills Instruction and Clinical Application. Journal of Dental Education. 78/10. 1388–1396. https://doi.org/10.1002/j.0022-0337.2014.78.10.tb05812.x
Moudatsou, M. – Stavropoulou, A. – Philalithis, A. – Koukouli, S. (2020): The role of empathy in health and social care professionals. Healthcare. 8/1. 1–9. https://doi.org/10.3390/healthcare8010026
Putz, M. (2023): A motiváció szerepe a Haladó magyar orvosi és fogorvosi szaknyelv kurzuson. Porta Lingua, 2023/2, 139–148. https://doi.org/10.48040/PL.2023.2.13
Putz, M. – Gyenes, G. (2025): New Challenges in Teaching Hungarian Dental Language: Insights from Measuring Students’ Attitudes Towards Communication Skills. Semmelweis Medical Linguistics Investigations. Switzerland: Peter Lang. (in press)
Rees, C. E. – Garrud, P. (2001): Identifying undergraduate medical students’ attitudes towards communication skills learning: a pilot study. Medical Teacher. 23/4. 400–406. https://doi.org/10.1080/01421590120057067
Rees, C. – Sheard, C. – Davies, S. (2002): The development of a scale to measure medical students’ attitudes towards communication skills learning: the Communication Skills Attitude Scale (CSAS). Medical Education. 36/2. 141–147. https://doi.org/10.1046/j.1365-2923.2002.01072.x
Yoshida, T. – Milgrom, P. – Coldwell, S. (2002): How Do U.S. and Canadian Dental Schools Teach Interpersonal Communication Skills? Journal of Dental Education. 66/11. 1281–1288. https://doi.org/10.1002/j.0022-0337.2002.66.11.tb03602.x