Nem? Nem. Társadalmi nem!
Avagy biológiai nemi vagy társadalmi nemi (genderbeli) egy vizsgálatban megfigyelt különbség?
Absztrakt
BEVEZETÉS: A társadalmi nem a nők, férfiak, lányok és fiúk társadalmilag konstruált jellemzőire utal. Ez magában foglalja a női, férfi, lány vagy fiú mivolthoz kapcsolódó normákat, viselkedési formákat és szerepeket, valamint ezek egymáshoz való viszonyát. Mint társadalmi konstrukciók, a nemek és a nemi szerepek társadalmanként eltérők, és idővel változhatnak.
VÉLEMÉNY: Bár sokan a nemi különbségek, egyenlőtlenségek hátterében biológiai eltéréseket feltételeznek, tengernyi bizonyíték gyűlt már össze arról, hogy a társadalmi környezet eltérően befolyásolja a nők és a férfiak egészségét. A nemi különbségek vizsgálatakor emiatt hasznos észben tartani, hogy a biológiai tényezőkön túl, egyéb társadalmi hatások is szerepet játszhatnak. Hiszen a társadalmi nem szempontjainak figyelembevételével végzett elemzések olyan eredményekre vezethetnek, amelyek a módosítható befolyásoló tényezőkre irányuló beavatkozások révén hatásosabb (nép)egészségügyi beavatkozások tervezését teszik lehetővé, ezáltal javítva a népesség egészségét és csökkentve az egyenlőtlenségeket.
KÖVETKEZTETÉSEK: Már a vizsgálatok tervezésekor, előkészítésekor érdemes feltételezni, hogy a nemi eltéréseket nemcsak biológiai, hanem társadalmi hatások is okozhatják. Olyan vizsgálati módszertant célszerű kialakítani, ami alkalmas a nemi különbségeket okozó társadalmi tényezők hatásának kimutatására. Az ily módon nyert információk nemcsak jobban elősegítik a jelenség mélyebb megértését, de várhatóan eredményes intervenciók tervezésére is lehetőséget kínálnak.
Hivatkozások
Bakacs, M., Vitrai, J., Várhalmi, Z., Kaposvári, C., Hermann, D., Kabos, S., & Löv, A. (2008). A halandóságot befolyásoló egyéni biológiai és társadalmi-gazdasági tényezok hatásrendszerének vizsgálata. Orvosi hetilap, 149(50), 2371–2376. https://doi.org/10.1556/OH.2008.28497
Bakacs, M., & Vitrai, J. (2008). Hogyan befolyásolják a térségi társadalmi-gazdasági különbségek a halandóságot? Irodalmi áttekintés. Orvosi hetilap, 149(28), 1317–1321. https://doi.org/10.1556/OH.2008.28371
Clayton, J.A., Tannenbaum, C., (2016) Reporting Szex, Gender, or Both in Clinical Research? JAMA. 316(18):1863–1864. https://doi.org/10.1001/jama.2016.16405
Council of Europe (n.d.) Társadalmi nem. https://www.coe.int/hu/web/compass/gender
Devosa, I. (2023). Cikkismertetés: A nemek közötti esélyegyenlőtlenség gyökereit hat kritikus szinten átalakító keretrendszer. Multidiszciplináris Egészség és Jóllét, 1(1), 85-88. https://doi.org/10.58701/mej.9693
Editage Insights (2017) https://www.editage.com/insights/should-i-use-the-word-szex-or-gender-in-my-scientific-research-paper
GBD 2019 Tobacco Collaborators (2021). Spatial, temporal, and demographic patterns in prevalence of smoking tobacco use and attributable disease burden in 204 countries and territories, 1990-2019: a systematic analysis from the Global Burden of Disease Study 2019. Lancet (London, England), 397(10292), 2337–2360. https://doi.org/10.1016/S0140-6736(21)01169-7
Heidari, S., Babor, T. F., De Castro, P., Tort, S., & Curno, M. (2016). Sex and Gender Equity in Research: rationale for the SAGER guidelines and recommended use. Research integrity and peer review, 1, 2. https://doi.org/10.1186/s41073-016-0007-6
Kollányi, Zs. (2023) 4.6. Az egészségi állapot egyenlőtlenségei Magyarországon. In: Szabó-Morvai, Á., Pető R. (szerk.) Munkaerőpiaci tükör. Társadalmi egyenlőtlenségek és mobilitás. p. 169-175. https://kti.krtk.hu/munkaeropiaci-tukor-felmeres/?toaftersurvey=https%3A%2F%2Fkti.krtk.hu%2Fwp-content%2Fuploads%2F2023%2F11%2FAz-egeszsegi-allapot-egyenlotlensegei-Magyarorszagon.pdf
Kovács, K., Tóth, G. (2015): Egészségi állapot. In: Demográfiai Portré. KSH Népességtudományi Kutatóintézet. pp95-115. https://real-j.mtak.hu/22668/1/demografiai_portre_2015.pdf
Kopp, M., Skrabski, A., Kawachi, I., & Adler, N. E. (2005). Low socioeconomic status of the opposite sex is a risk factor for middle aged mortality. Journal of epidemiology and community health, 59(8), 675–678. https://doi.org/10.1136/jech.2004.027284
Office for National Statistics (n.d.) https://www.ons.gov.uk/census/censustransformationprogramme/questiondevelopment/census2021paperquestionnaires
Secretariat of the WHO Framework Convention on Tobacco Control (2018). Gender-responsive tobacco control. Evidence and options for policies and programmes. Geneva, Switzerland:; World Health Organization.
Shapiro, J. R., Klein, S. L., & Morgan, R. (2021). Stop 'controlling' for sex and gender in global health research. BMJ global health, 6(4), e005714. https://doi.org/10.1136/bmjgh-2021-005714
Szántó, Zs. & Susányszky, É. (2010). Gender és egészség — szakirodalmi áttekintés. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 11(4), 255–276. https://doi.org/10.1556/Mental.11.2010.4.2
UN Women (2020). Modul 5. Methods for gender data collection and estimation. In: Curriculum on Gender Statistics Training. UN Women 2020 https://data.unwomen.org/resources/gender-statistics-training-curriculum
Vitrai, J., & Tarkó, K. (2023). Cikkismertetés: A rasszizmussal, a szexizmussal, a heteroszexizmussal és a nemi binarizmussal kapcsolatos mérések az egészségméltányosság kutatásában – A strukturális igazságtalanságtól a beépült ártalomig – ökoszociális elemzés (fordítás). Multidiszciplináris Egészség és Jóllét, 1(1), 50-80. https://doi.org/10.58701/mej.9582
Vitrai, J. (2023). Cikkismertetés: A társadalmi nemekről (genderről) való gondolkodás megváltoztatásának pozitív hatása a serdülőkorúak szexuális egészségére. Multidiszciplináris Egészség és Jóllét, 1(1), 81-84. https://doi.org/10.58701/mej.9580
WHO (n.d.) Gender and health. https://www.who.int/health-topics/gender#tab=tab_1
