Prevenció receptre? – A fizikai aktivitás orvosi megközelítésének dilemmái
Absztrakt
Bevezetés: A fizikai inaktivitás a krónikus, nem fertőző betegségek egyik legjelentősebb kockázati tényezője, ugyanakkor kérdéses, hogy az orvosi „receptre írás” alkalmas eszköz-e a lakossági szintű prevenció előmozdítására. A Mozgás receptre (Physical Activity on Prescription, PAP) program erre az igényre ad egészségügyi választ azáltal, hogy a testmozgást orvosi beavatkozásként integrálja az alapellátásba.
Vélemény: A tanulmány kritikai elemzése ugyanakkor rámutat arra, hogy a program hatása strukturális és szemléleti korlátokba ütközik. A háziorvosi ellátás túlterheltsége, a mozgásterápiás infrastruktúra és szakember-ellátottság területi egyenlőtlenségei, valamint a finanszírozás bizonytalansága jelentősen korlátozzák a megvalósíthatóságot. Ennél is alapvetőbb probléma, hogy a PAP orvoscentrikus, biomedikális megközelítése nem képes kezelni az életmód komplex meghatározóit, különösen a táplálkozást, a szerhasználatokat, valamint a társadalmi és fizikai környezet szerepét. Mivel a háziorvoshoz jellemzően már beteg páciensek fordulnak, a program elsősorban másodlagos és harmadlagos prevenciós eszköz, és korlátozottan alkalmas a lakossági szintű elsődleges megelőzésre. A tanulmány amellett érvel, hogy a fizikai aktivitás fenntartható növelését hatékonyabban szolgálják az önkormányzati és közösségi szinten megvalósuló, környezet- és kultúraalakító beavatkozások, valamint az integrált életmódprogramok.
Következtetések: A mozgás „receptre írása” önmagában nem elegendő: valódi nép-egészségügyi hatás csak átfogó, interszektoriális egészségfejlesztési stratégiák keretében érhető el.
Hivatkozások
Anderson, E., & Durstine, J. L. (2019). Physical activity, exercise, and chronic diseases: A brief review. Sports medicine and health science, 1(1), 3–10. https://doi.org/10.1016/j.smhs.2019.08.006
Budapest Főváros Önkormányzata. Budapest 2030 – Integrált településfej-lesztési stratégia. Budapest; 2023
Dibben, G. O., Dalal, H. M., Taylor, R. S., Doherty, P., Tang, L. H., & Hillsdon, M. (2018). Cardiac rehabilitation and physical activity: systematic review and meta-analysis. Heart (British Cardiac Society), 104(17), 1394–1402. https://doi.org/10.1136/heartjnl-2017-312832
Garrett, S., Elley, C. R., Rose, S. B., O'Dea, D., Lawton, B. A., & Dowell, A. C. (2011). Are physical activity interventions in primary care and the community cost-effective? A systematic review of the evidence. The British journal of general practice: the journal of the Royal College of General Practitioners, 61(584), e125–e133. https://doi.org/10.3399/bjgp11X561249
Giles-Corti, B., Vernez-Moudon, A., Reis, R., Turrell, G., Dannenberg, A. L., Badland, H., Foster, S., Lowe, M., Sallis, J. F., Stevenson, M., & Owen, N. (2016). City planning and population health: a global challenge. Lancet (London, England), 388(10062), 2912–2924. https://doi.org/10.1016/S0140-6736(16)30066-6
Green, L. W., & Kreuter, M. W. (2005). Health program planning: An educational and ecological approach (4th ed.). McGraw-Hill.
Heath, G. W., Parra, D. C., Sarmiento, O. L., Andersen, L. B., Owen, N., Goenka, S., Montes, F., Brownson, R. C., & Lancet Physical Activity Series Working Group (2012). Evidence-based intervention in physical activity: lessons from around the world. Lancet (London, England), 380(9838), 272–281. https://doi.org/10.1016/S0140-6736(12)60816-2
Kallings, L. V. (2016). The Swedish model of physical activity on prescription. British Journal of Sports Medicine, 50(14), 826–827. https://doi.org/10.1136/bjsports-2015-095901.
Kovács, V. A., Kósa, K., Németh, Á., Bakacs, M., Heisz, T., & Vitrai, J. (2021). A fizikai inaktivitás népegészségügyi jelentősége Magyarországon. Magyar Sporttudományi Szemle, 22(1), 4–15.
Központi Statisztikai Hivatal. Sportlétesítmények és sportszakemberek eloszlása, 2023. Budapest: Központi Statisztikai Hivatal; 2024
Lee, I. M., Shiroma, E. J., Lobelo, F., Puska, P., Blair, S. N., Katzmarzyk, P. T., & Lancet Physical Activity Series Working Group (2012). Effect of physical inactivity on major non-communicable diseases worldwide: an analysis of burden of disease and life expectancy. Lancet (London, England), 380(9838), 219–229. https://doi.org/10.1016/S0140-6736(12)61031-9
Oja, P., Titze, S., Bauman, A., de Geus, B., Krenn, P., Reger-Nash, B., & Kohlberger, T. (2011). Health benefits of cycling: a systematic review. Scandinavian journal of medicine & science in sports, 21(4), 496–509. https://doi.org/10.1111/j.1600-0838.2011.01299.x
Papp, M. C. (2021). The human resource crisis in Hungarian primary care: A longitudinal perspective (PhD thesis). Debreceni Egyetem, Debrecen.
Pedersen, B. K., & Saltin, B. (2015). Exercise as medicine - evidence for prescribing exercise as therapy in 26 different chronic diseases. Scandinavian journal of medicine & science in sports, 25 Suppl 3, 1–72. https://doi.org/10.1111/sms.12581.
Persson, G., Brorsson, A., Ekvall Hansson, E., Hansson, P., & Strandberg, E. L. (2013). Physical activity on prescription (PAP) in primary health care: A 2-year follow-up of patients’ physical activity and quality of life. Scandinavian Journal of Primary Health Care, 31(2), 109–116. https://doi.org/10.3109/02813432.2013.797177
Sallis, J. F., Bull, F., Guthold, R., Heath, G. W., Inoue, S., Kelly, P., Oyeyemi, A. L., Perez, L. G., Richards, J., Hallal, P. C., & Lancet Physical Activity Series 2 Executive Committee (2016). Progress in physical activity over the Olympic quadrennium. Lancet (London, England), 388(10051), 1325–1336. https://doi.org/10.1016/S0140-6736(16)30581-5
Warburton, D. E., Nicol, C. W., & Bredin, S. S. (2006). Health benefits of physical activity: the evidence. CMAJ : Canadian Medical Association journal = journal de l'Association medicale canadienne, 174(6), 801–809. https://doi.org/10.1503/cmaj.051351
WHO guidelines on physical activity and sedentary behaviour. Geneva: World Health Organization; 2020. Licence: CC BY-NC-SA 3.0 IGO.
World Health Organization. Healthy Cities – promoting health and equity through good urban governance. Copenhagen: WHO Regional Office for Europe; 2020.
World Health Organization. Global status report on physical activity 2022. Geneva: WHO; 2022.
