Félelem vagy elfogadás? - A pszichiátriai betegek társadalmi percepciójának vizsgálata
Absztrakt
Bevezetés: A pszichiátriai betegek társadalmi megítélése Magyarországon továbbra is erősen stigmatizált. Az ismerethiány, a sztereotípiák és a társadalmi távolságtartás akadályozzák az érintettek integrációját és rehabilitációját. A kutatás célja az volt, hogy feltárja, hogyan vélekedik a társadalom a pszichiátriai betegekről, mennyire ismeri a betegségeket, és milyen mértékű az elfogadás irántuk.
Módszertan: A vizsgálat kvantitatív módszertannal zajlott. Online kérdőívet töltött ki 114 válaszadó, amely 22 kérdést tartalmazott, 4 nyitott és 18 zárt kérdést foglalt magában. A minta nemek és korcsoportok szerint kiegyensúlyozott volt. A kérdőív mellett egy strukturált interjú is készült egy pszichiátriai beteg hozzátartozójával, amely kvalitatív betekintést nyújtott az érintettek megélt tapasztalataiba. Az adatokat statisztikai elemzéssel és tartalomelemzéssel értékeltem.
Eredmények: A válaszadók 62%-a szerint a „pszichiátriai betegség” kifejezés stigmatizáló, 49%-ukat pedig megijesztik a pszichiátriai betegek. A legtöbben a depressziót ismerték fel mentális betegségként; más diagnózisokat kevesen ismertek. 44%-uk úgy vélte, a pszichiátriai betegek meggyógyulhatnak, míg 20% szerint nem élhetnek normális életet. A társadalmi percepciót főleg a média alakítja, amely gyakran torz képet közvetít az érintettekről. Az interjúból kiderült, hogy a hozzátartozókat előítéletek, izoláció és a támogatás hiánya is érinti.
Következtetések: A kutatás megerősítette, hogy a pszichiátriai betegek társadalmi inklúzióját (befogadását) jelentősen nehezíti a stigmatizáció, az ismerethiány és a társadalmi távolság. A befogadó társadalom kialakításához szükséges a célzott edukáció, a pszichoedukációs programok bővítése és a társadalmi párbeszéd erősítése. A rehabilitáció sikerességének kulcsa, hogy az egyén a társadalom teljes értékű tagjaként vehessen részt a közösségi életben, ami egyaránt szolgálja az egyéni mentális egészség helyreállítását és a társadalmi kohézió erősítését.
Hivatkozások
Angermeyer, M. C., & Dietrich, S. (2006). Public beliefs about and attitudes towards people with mental illness: A review of population studies. Acta Psychiatrica Scandinavica, 113(3), 163–179. https://doi.org/10.1111/j.1600-0447.2005.00699.x
Boardman, J. (2003). Work, employment and psychiatric disability. Advances in Psychiatric Treatment, 9(5), 327–334. https://doi.org/10.1192/apt.9.5.327
Corrigan, P. W., & Watson, A. C. (2002). Understanding the impact of stigma on people with mental illness. World Psychiatry, 1(1), 16–20. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC1489832/
European Commission. (2023). Hungary: Country health profile 2023. Spotlight on mental health. https://health.ec.europa.eu/system/files/2023-12/2023_chp_hu_english.pdf
Goffman, E. (1963). Stigma: Notes on the management of spoiled identity. Prentice-Hall.
Griffiths, K. M., Christensen, H., & Jorm, A. F. (2008). Predictors of depression stigma. BMC Psychiatry, 8, 25. https://doi.org/10.1186/1471-244X-8-25
Légmán, A. (2016). Az őrültek helye a 21. századi magyar társadalomban. https://mta.hu/tudomany_hirei/az-orultek-helye-a-21-szazadi-magyar-tarsadalomban-106057
Link, B. G., Phelan, J. C., Bresnahan, M., Stueve, A., & Pescosolido, B. A. (1999). Public conceptions of mental illness: Labels, causes, dangerousness, and social distance. American Journal of Public Health, 89(9), 1328–1333. https://doi.org/10.2105/AJPH.89.9.1328
Morgan, A. J., Reavley, N. J., Ross, A., Too, L. S., & Jorm, A. F. (2018). Interventions to reduce stigma towards people with severe mental illness: Systematic review and meta-analysis. Journal of Psychiatric Research, 103, 120–133. https://doi.org/10.1016/j.jpsychires.2018.05.017
Papp, K. (2014). Rehabilitáció. Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar. https://regi.tankonyvtar.hu/en/tartalom/tamop412A/2010_0020_rehabilitacio_magyar/index.html
Patel, V., Saxena, S., Lund, C., Thornicroft, G., Baingana, F., Bolton, P., Unützer, J., et al. (2018). The Lancet Commission on global mental health and sustainable develop-ment. The Lancet, 392(10157), 1553–1598. https://doi.org/10.1016/S0140-6736(18)31612-X
Schomerus, G., Schwahn, C., Holzinger, A., Corrigan, P. W., Grabe, H. J., Carta, M. G., & Angermeyer, M. C. (2012). Evolution of public attitudes about mental illness: A systematic review and meta-analysis. Acta Psychiatrica Scandinavica, 125(6), 440–452. https://doi.org/10.1111/j.1600-0447.2012.01826.x
Scull, A. (1989). Social order/mental disorder: Anglo-American psychiatry in historical perspective. University of Cali-fornia Press.
Shorter, E. (1997). A history of psychiatry: From the era of the asylum to the age of Prozac. John Wiley & Sons.
Thornicroft, G., Mehta, N., Clement, S., Evans-Lacko, S., Doherty, M., Rose, D., Koschorke, M., Shidhaye, R., O’Reilly, C., & Henderson, C. (2016). Evidence for effective interventions to reduce mental-health-related stigma and discrimination. The Lancet, 387(10023), 1123–1132. https://doi.org/10.1016/S0140-6736(16)00287-5
Tringer, L. (2010). A pszichiátria tankönyve (4. átdolgozott kiadás). Semmelweis Kiadó.
Weimand, B., Johansson, A., Sjöström, N., Waern, M., & Ewertzon, M. (2024). A vicious circle of hope and despair: Stigma experienced by relatives of persons with severe mental illness. Issues in Mental Health Nursing, 45(4), 409–416. https://doi.org/10.1080/01612840.2024.2308551
World Health Organization. (2001). Stigma-tization and human rights violations: Mental health—A call for action by world health ministers. WHO.
World Health Organization. (2020). Mental health atlas 2020: Country profile—Hungary. https://cdn.who.int/media/docs/default-source/mental-health/mental-health-atlas-2020-country-profiles/hun.pdf
